Nemrég hívott egy kezdő méhésztárs, és örömét fejezte ki mennyi akácmézet gyűjtött az egyik méhcsaládja.
Pár napja azt mondta megszűnt az összes fiasítás a családnál, de szépen dolgoznak.
Mondtam neki, ha tutira akar menni tegyen be nekik próbakeretet.
Ez is azt jelezte, hogy van anya mert nem húztak bölcsőt.
Erről szoktam olyan sokat írni, és előadásomon kitérni, hogy a méhek valójában súgnak miként lehet adott méhlegelőn a legnagyobb eredményt elérni.
A legkisebbet szabadon bóklászó anyákkal, a legnagyobbat pedig a raj állapotba helyezettel, vagy egyéb okok miatt abba jutottal.
Már csak az a kérdés, hogy gyakorló méhészek ezen mit nem értenek.
Ezt kérdezték tőlem privátban:
"Kedves Attila!
A napokban feltettél egy képet az építökereten lévö bölcsökröl. Én mindig úgy tudtam( olvastam), hogy a sejt mérete határozza meg, hogy a pete megtermékenyített vagy sem, mert megnyomja az anya magtarisznyáját vagy nem. Téves ez az elmélet? Akkor hogyan szabályozza az anya hogy milyen petét rak le mert az anyacsésze is bövebb mint a heresejt. Akkor kezdtem ezen agyalni mikor irtad hogy az ÉP kereten kezd elöször bölcsöt húzni a család.
Üdvözlettel"
Én pedig ezt válaszoltam rá:
" Kedves...
Amikor az anya bepetézi a bölcső alapot, az valójában egy sima munkássejt!
A méhek alakítják át utána ilyenné.
A heresejt nagyobb, emiatt amikor az anya beleül tojni, így a potroha nem feszül a sejtbe, így a magtarisznyájából nem présel bele a pete mellé spermát!
Ezért ez megtermékenyítetlen pete lesz, az-az here."
Üdv: Nagyernyei Attila