A méhcsaládok általános állapota

Me

Ha egy fénykép megjelenne valamelyik hírhajhász újságban hogy minden kaptárba vékony csőveken csurgatjátok be cukorszirupot,az bizony nagy gond lenne.Mit gondoltok mi jutna eszébe az egyszerű mézfogyasztónak Szerintem ne vágjuk magunk alatt a fát,évi 5-10kg cukor szirupjához nem kell ilyen adagoló szerkezeteket csinálni.Ha a vevőidnek megmutatod a méhesedet ezzel a csőrendszerrel felszerelve mit gondol hogy mi van abba a mézben amit elakarsz neki adni
SzS

Sz

Valaki úgy van vele, hogy ez már nem méltó a méhészethez, ez már egy ipari valami, esetleg a kertészeti csepegtető öntözéshez hasonlít, túlmutat már a méhészet keretein. Hasonlóan ahhoz, hogy nem rak műanyag kereteket be a kaptárba, mert az mű, oda a természetes fa való. Ezt a nézetet is el lehet fogadni szerintem.

No meg aztán ha elkészül a rendszer akkor kell majd még egy jó nagy zsebet is varratni a nadrágra, hogy aztán zsebrevágott kézzel lehessen majd a továbbiakban méhészkedni.
Miért kell a munkától így megijedni?

Pe

Ki

Jól van, csak viccnek szántam! 
Nem tudtam kihagyni...

Nincs ráírva a vezetékre, hogy cukorszirup megy benne.
"Homeopátiás gyógyteát kapnak, hogy védjen a vegyszerek és az elektroszmog ellen."
Na erre néznek nagyot és bólogatnak egyetértően.
Vagy belső itatás, hogy ne zavarja a környékbelieket a sok szomjas méh. Vagy azon szívjuk ki a mézet a kaptárból egy új technológia szerint. Azóta sokkal könnyebb méhészkedni....
Bevezettük a vezetékes internetet nekik, mert a wifi káros lenne.
***
Aki alkalmazza, milyen szivattyút használ? Nálam az 1300 Wattos elpumps mire megkever 200 litert és - egyelőre - töltőpisztollyal adagolok, 30-40 kaptár után már leold a hővédelem. Mondjuk az öntözőgombás gyorsabb...

Tudod szabomehesz igazad van, meg nem is!

A gaz ember akár kancsóval is beetethet több tíz kiló cukrot egy családnak mézeltetés előtt, avagy után. Ő viszi a bőrét a vásárra, de az is igaz, hogy tisztességes méhészéből is visz egy darabot.
A modern állattartó telepeken, pl. tojótyúk, sertés, tejelőmarha etetését napjainkban teljesen automatizált módon végzik. Sőt a tejelőmarha szinte ki sem jön a fejőházból. Naponta háromszor fejik. Melyik tejfogyasztó kritizálta meg a módszert, melyik panaszkodott az automata etetés, a "hamis" tej miatt. Mert ugye az ilyen tej nem azonos értékű a legelőn tartottéval. Az automatizálás nem azonos a hamisítással, igaz hogy egyesek azonosítják vele.
Nekem például a konténerem sajátossága miatt, ha egyedül etettem két órát is igénybe vett, ami most csak tényleg percekben mérhető.
Nem hiszem, hogy a Magyar Méhész etetési módszere miatt kérdőjelezhető meg az Unióba kiszerelt mézek minősége. Bárcsak minden méztermelő országban lennének ilyen szigorúak a hatóságok mint nálunk. Biztos vagyok benne, hogy az általunk termelt kiváló minőségi méz nem maradna a nyakunkon, sőt keresleti piac alakulna ki.
Nem a módszer, a TISZTESSÉG a fontos!

Meg aztán arról is lehetne beszélgetni, hogy milyen dolog hazavinni az erdőből autóval a kereteket pergetésre, miért nem úgy megy, mint régen. A bicikli csomagtartójára rakni, ami elfér, aztán fordulni annyit, amíg el nem fogy. Nem ám Nivával járni a méhesbe ott Karancsalján! A vándorlásról nem is beszélve. A kipergetett méz paramétereinek kell kifogástalannak lennie. Aki túl sok mézet perget egy méhcsaládtól, azt rendszeresen ellenőrizni. Aztán ha az rendben van, akkor tudomásul kell venni, hogy ért a szakmájához. Az élet erről szól. Hatékonyan kell termelni. A világ is halad körülöttünk, ha lemaradunk, akkor a létünk kerül veszélybe. Persze, ha valaki garantálná a változatlanságot, akkor  el lehetne azon gondolkodni, hogy már csak hagyománytiszteletből sem teszünk hatékonyság javító lépéseket. Akkor azonban, amikor mi nem is a kínai munkabérrel versenyzünk, hanem a kínai mézgyár előállítási költségeivel, akkor miről beszélünk?

Ezt írja neo:
" Aki túl sok mézet perget egy méhcsaládtól, azt rendszeresen ellenőrizni."
Szerintem meg attól tanulni kell!
Ne feltétezzük azokról a méhészekről, hogy csalók akiknek az átlagtól jobb az eredményük.
Ha nem zárkózik el a kérdések elől, kérdezzük meg miként érte el ezt a jó eredményt.
Könnyű azt mondani....persze végig etetett.
Aztán ha esetleg ráreptetéssel mézeltetett, vagy anyakorlátozással, zárkásással esetleg raj állapotba helyezte a termelő családjait akkor ő csaló?
Nem!
Ne az irigység vezérelje a méhészeket ha valaki kétszer annyit perget.
Az meg sem fordul a fejünkben, hogy ő valóban nem átlagos, igazi profi?
Hála az égnek én sok ilyen tisztességes, kiváló eredményeket elérő méhészkollégával találkozom, és kijelenthetem egyik sem etet akácon.
Baromi ügyesek, de nem ügyeskedők!
Ez a dolog kulcsa.
Hogy ők mit csinálnak másként mint a nagy átlag?
Részben ezért is van a honlapunk, hogy vagy leírjuk a sikeres technológiákat, vagy utaljunk rá.

Nagyernyei Attila

" A

Üdvőzlők mindenkit,nyilván darázsfészekbe nyúltam mikor ellen véleményt mondtam az etető rendszerrel kapcsolatban.Természetesen családonkénti 5-10kg cukorra gondoltam Oszkár és én is feletetek jó pár mázsa cukrot évente.Szerintem nem szerencsés dolog ősszehasonlítani az állattartó telepek víz és takarmányellátó rendszerével.Tavaly télen előadó volt egy méhész Zalából,méhészeti és etetési
 módszerét mutatta be.Becsővezve az egész álló méhészet és bemutatta hogy a haverja szivattyúházat csinált a méheknek a másik meg traktorral hajtja meg a szivattyút.Igen tegyük egyszerűbbé a munkánkat pl kézi szivattyús adagolókkal de ne az ilyen kiépített csőhálózatokkal.Az emberek nem túl jók és főleg a másikról szeretnek rosszat feltételezni.A látszatra is adni kell még csak véletlen se gondolja senki hogy mézgyárban jár.Ne az legyen a módszer hogy hazudjunk a vevőinknek hogy teával itatjuk a méheket,hogy várhatjuk el hogy az bízzon a mézünkben      SzS

Attila!
Szerintem nem olvastad végig, amit írtam. Pont erről beszélek én is. Úgy gondolom, hogy ott születnek jó eredmények, ahol a méhész ért a szakmájához. De ott is jó eredmény tud születni, ahol nem ért hozzá, csak etet bőszen. Sokkal nagyobb a valószínűsége a csalásnak annál a méhésznél, aki a többszörös mennyiségű mézet termeli az átlagnál, és sokkal kisebb, aki a töredékét termeli az átlagnak. Erre írtam azt, hogy a költséges mézvizsgálatokat a sokat termelőknél kell kockázati alapon elvégezni. Melyhez kell egy jó nyilvántartás. Csak azért írtam bele, hogy ne induljunk el abba az irányba, hogy akinek sok méze van, az csal.

[quote="oszkár"

Ha népesség van ,minden van! A méhek a többit megoldják.

Geddekasnak azért voltak jó meglátásai. Azt mondta, hogy az a művészet, hogy a nagy méhtömeget egyben tudja  tartani a méhész és  termelni tudjon vele. Tehát az a kitétel, hogy ha népesség van, akkor minden van, akác idején egyáltalán nem igaz. Napraforgó esetében lehet igaz, akkor már nem nagyon akarnak rajzani, de ahogyan előre jön a virágzás ideje, még ott is bejátszhat.