Nyuszt!
Erre én azt tudom mondani, hogy egy immunrendszer erős, vagy gyengült, nagyon misztikus dolog. A tanult immunrendszer az, amikor a szervezet megtanulja egy adott kórokozóval szembeni védekezést. Ilyen mechanizmus rovaroknál ismereteim szerint nincs. Öröklött védekezőképességre vannak példák. Elvileg nem elképzelhetetlen, hogy az APV (heveny méhbénulás vírus) ellen létezik ilyen. De akkor ott a kérdés, hogy az ezzel szembeni immunválasz mitől lesz erős, vagy éppen gyenge. Öröklött esetén egyformán erősnek kellene lennie. Fehérjehiány (virágpor) esetén még elképzelhető lenne, de nem az évnek ebben a szakában. Pontosan ezért az egészségesnek éppúgy meg kell tudnia fertőződnie. Ha a vírus képes bejutni a véráramba. Ehhez kell valamilyen injekciós tű, illetőleg az, hogy a vírusok is jelen legyenek. Itt a kérdés az, hogy a vírus hogyan ürül a szervezetből, amit egy másik méh fel tud venni. Ennek mikéntje megint kérdéses. A mód viszont nem elképzelhetetlen, hogy a Nozémához hasonlóan működik: a méhek tisztogatással veszik fel. Ezáltal át is adhatják egymásnak. A lényeg azon van, hogy csak akkor betegszenek meg, ha valamilyen folytonossági hiányon keresztül a véráramba kerülnek. Igen ilyen az atkaszívás, és ilyen lehet sokkal tömegesebb mértékben a Nozéma, ami lyukat üt a bél falán. Tömeges előfordulás esetén az atka szerepe nehezen képzelhető el, mert nincs annyi atkaszívott méh az alacsony atkaszám miatt, mint amennyi mászkáló méh van. Ezért logikusabb ilyen esetben a Nozéma szerepe. Bármilyen méreg képes lehet-e arra, hogy effajta lyukat üssön a bélfalon ? Elvileg elképzelhető. Nekem az a gondom, hogy nem ismerek olyan szercsoportot, amelyiknek lenne ilyen hatása. A neok pl. simán felszívódnak és egy receptorhoz kapcsolódnak. Ugyanez érvényes a szerves foszfátészterekre is. A gombaölők esetében a mechanizmust nem ismerem pontosan, ez alapján nem zárható ki.