Nem vagyok döntőbíró, viszont véleményem az van.
Márpedig Oszkárnál van a pont.
Az anyátlan méhcsalád nyugtalan, nem tud fürtbe húzódni, és emiatt sokkal nagyobb a fogyasztása.
A mozgáshoz energiára van szükség, ezt pedig a méhek a mézből nyerik.
Ha sűrűn van kirepülésre alkalmas idő, akkor nincs belső ürítkezés, de ha "kínjuk van" és nem tudnak kimenni, akkor bizony nincs mese, nozemásak lesznek.
Ez az esetek döntő hányadában be szokott következni.
Ezért ha anyátlan családot észlelünk, az első adandó alkalommal meg kell anyásítani!
Az egyértelmű, hogy az anyátlanságnak milyen jelei vannak, ehhez nem kell kaptárt bontani.
Ha egy határozott koppintásra felzúgnak és utána nem csendesednek vissza az már jelzés, hogy baj lehet.
Ha ebben a hidegben nincsenek tömött fürtben az sem jó.
A nozemát a nagy atkaterhelés is okozhatja, mert a parazita miatt is nyugtalanok.
Na meg ekkor már a vírusok is dolgoznak, de a kérdés az anyátlanságra vonatkozott.
Tehát ha anyátlan egy család és nem tudnak rendszeresen kirepülni nozemásak lesznek, ez főként a megnövekedett fogyasztásnak tudható be.
Nagyernyei Attila