A méhcsaládok általános állapota

  • 3435 válasz
  • 967706 megtekintés
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1335 Dátum: 2018. Június 07. 21:06 »
A Gazda is termelni akar, meg a méhész is.  Ahhoz, hogy a gazda termelni tudjon, szűkség van növényvédelemre. Ez néha árt a méheknek, néha meg csak ráfogjuk, hogy miatta van a méheinknél baj. Ha a gazda csak kukoricát, meg gabonát vet, akkor azt mondjuk, hogy miért nem vet nekünk (méheinknek) hasznos növényt. Ha mégis ilyen növényt termel, akkor meg az a bajunk.....
Ha nem zöldít az a bajunk, ha zöldít, az a bajunk.
Szóval érdekesen gondolkozunk mi méhészek is.....
(és most savazzatok bátran!  ::)  )

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1336 Dátum: 2018. Június 07. 22:25 »
Nagyon nincs igazad Vadkan!
A gazda,egy normális világban,nem kezelhetne
növényvédelemre hivatkozva olyan szerekkel,amik a megporzó
rovarokat is károsítja.
A fő bűnös nem a gazdálkodó,hanem aki ilyen szereket gyárt illetve
akik engedélyezik ezeket.Az Ő mogyoróikat kellene megszorongatni.
Most,ebben a pillanatban húzott el a házam előtt a “szúnyog”a permetező Joon Deer.Éjjel-nappal de inkább nappal,ha kell hanem szórják mindenre a “nedűt!
Wr-nek igaza van!A növények feszívják eljút nektárba,pollenbe,guttációscseppbe;felszíni vizekbe és a méheknek vége.
A legnagyobb baj az,hogy az engedélyezett szerek is kinyírják a méheket!!!!!!

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2018. Június 07. 22:42 írta Csányi Antal »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1337 Dátum: 2018. Június 08. 06:11 »
Hát hogy is mondjam, hogy ne legyek hazaáruló. Etalon nálam a Méhek világa című film. Abban mondja a nagyméhész: megkötöttük a Fausti alkut. Azaz feláldozzuk a méheinket. Nagyon félek, hogy ez a jövő útja. Különösen az NNI-re igaz ez. Ha az NNI a méhcsalád mindkét nagy alrendszerét, azaz a fiasítást és a felnőtt népességet egyaránt irtaná, akkor már nem élnének  a világ fejlettebb felén méhek, annyit kiszórtak belőle. Ha csak az egyik alrendszert, a felnőtt méheket károsítja, akkor a másik alrendszer pótolni képes. Ehhez persze nem szabad hónapokon át tartó hatásnak kitenni a méheket, mert akkor a pótlást nem lesz ami  előállítsa. Tehát egy olyan rendszer, amelyben nem a tiltás, hanem a kártérítés alapján működtetik azt a rendszert, amelyik csak a jövedelemtermelő képességét veszi el a méhésznek, járhatóbb útnak gondolom. Azt nekünk is látnunk kell, pont az atka kapcsán,hogy a vegyi védelem nem más, mint egy néhány évtizedig tartó állapot, amit azért kapott az emberiség, hogy legyen ideje előrelépni, és képes legyen ezek nélkül is megoldani a növényvédelmet. Azt senki ne gondolja, hogy a rovarirtók kapcsán egy természetes állapot az, hogy a károsítókat el tudjuk egy szerrel pusztítani, de a méheknek nem okozunk vele kárt.Ez a halmaznak csak egy nagyon kicsi szelete. Egyszer ezek a szerek kimerülnek, és akkor a halmaz nagyobbik feléhez kell nyúlni. Én azt gondolom, hogy az atka el fog hozni egy olyan állapotot, hogy 90-95 százalékos méhpusztulás lesz. Akkor ki fog derülni, hogy hol nélkülözhetetlenek a méhek. A gyümölcsösökben minden bizonnyal. Azonban a napraforgó táblákban már lehet, hogy ez pozitív hozadékkal fog járni. Méhgyilkos szereket is tudnak majd használni. Szépen kialakul az, hogy mondjuk Natura 2000-es területek szélétől 5 km en belül nem lehet majd napraforgót termelni, mert az a méhek számára fenntartott terület lesz. Ezen kívüli területeken pedig minden méhész a saját felelősségére méhészkedhet. Persze a GMO is megoldás lehet, de hát annak még több ellensége van. Hát én így látom a méhészet néhány évtizeden belül megvalósuló jövőjét. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez is csak átmeneti állapot. A halmaz nagyobbik fele is elfogy egyszer. A tiszta megoldás a teljes izoláció, azaz a szántóföldek befedése üvegházakkal. Elég bizarrnak tűnik. De van rá kb. száz éve az emberiségnek.

*

wr

  • *****
  • 890
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1338 Dátum: 2018. Június 08. 07:38 »
Idézet
Tehát egy olyan rendszer, amelyben nem a tiltás, hanem a kártérítés alapján működtetik azt a rendszert, amelyik csak a jövedelemtermelő képességét veszi el a méhésznek, járhatóbb útnak gondolom.
Ezzel csak annyi a baj, hogy nem működik mint látjuk. Ha valaki fényes nappal lepermetezi rovarölővel a méheidet és ott hevernek a hullák a kaptáraid előtt meg a táblában, akkor a labor ki fogja tudni mutatni mitől hullottak el. Viszont általában nem ez van, hanem az van, hogy a méheket éri ezerféle dolog, vegyszerek, stressz, atka, vírusok, szóval az i betű már megvan. És egyszer csak felkerül az i-re a pont. Hogy mitől, senki nem fogja tudni megmondani. Tehát nem fogod tudni a gazdára bizonyítani hogy márpedig ő okozta, hiszen nem közvetlen hanem közvetett a hatás. Már ők is ki vannak okosítva, odamennek, megnézik a kaptárak körül a hullákat, és egyből azzal kezdik hogy atka meg nozéma, merthogy ők kizárólag méhkimélő szert használnak. Szóval ők betartják az előírásokat, így csak az maradt hogy a méhész a balf@sz. És általában ugye a család nem pusztul el csak legyengül, ami nekik nem sokat jelent, hiszen élnek. A méhésznek viszont nagy kár, mert a legyengült, vagy kijáróméheinek zömét elvesztett család már nem termel, olyan mintha nem is lenne.
Nálam az akác alatt is van némi mászkálás, mert már az akác is felszívja a rengeteg mérget ami a talajban van. Hogy ne szívná fel, amikor folyamatosan, évről évre szórják, viszi a szél és a talajvíz szerteszét. A méheim részben olyan akácosról gyűjtenek ami a szántóföldek közvetlen közelében, vagy azok mentén van.
És azoknál is ez van akik nem veszik, vagy nem akarják észrevenni. Telefonon beszélek az egyik kollégával, áááá, őnála nincs mászkálás. Pár nap múlva ott vagyok nála, négyzetméterenként 3-4 méh mászkál. Mondom akkor ez mi?
Idézet
Én azt gondolom, hogy az atka el fog hozni egy olyan állapotot, hogy 90-95 százalékos méhpusztulás lesz.
Én meg azt gondolom, hogy ilyen nem lesz. Olyan lesz, hogy vagy átlépnek egy küszöböt és tönkremennek a családok (CCD), vagy nem lesznek termelő állapotban tarthatók, és nem fogja megérni méhészkedni. Mindenesetre nagy jövőt én sem jósolok az ágazatnak, és ebben sajnos az is szerepet játszik, hogy a tortának csak egy apró szeletkéje vagyunk. Elég megnézni az agrárkamarai tájékoztatókat. Mindenről van benne szó, a mezőgazdaság és az állattenyésztés minden szegmenséről, a méhészet meg általában meg sincs említve. Már egy ideje nem is olvasom, hiszen minek.

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1339 Dátum: 2018. Június 08. 13:20 »
A napokban volt dolgom egy nagyobb mezőgazdasági telephelyen. A mikor odaértem pont akkor ért vissza két traktor a permetezővel. Kicsivel később mikor kifelé mentem észrevettem egy csatornafedelet ami körül hatalmas tejszerű folyadék-tócsát lehetett látni.
     Gondolom el kellett mosni a tartályokat. Elgondolkodtam, hogy vajon meddig van az ott a szabadban, mikorra szárad föl, azt a port nem viszi a szél, ami lefolyt a csatornába az mennyi lehetett és hová kerül?

De ezek csak amolyan költői kérdések...

*

wr

  • *****
  • 890
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1340 Dátum: 2018. Június 08. 16:41 »
A telephelyig sem kell elmenni. Csemege kukorica táblában és a tábla szélén a földút mellett rengeteg apró kis tócsa eső után x napig. Hova mennek a méhek inni? Hát oda, meg délelőtt a leveleire. Beszéltem az egyik sráccal, azt mondta hogy kénytelenek olyan szert használni ami méhekre kifejezetten veszélyes. Ezek is ott lesznek egy adott dózisban a pocsolyákban.
A mezőgazdasági telephelyeken meg úgy történik a vegyszerek kezelése, alkalmazása, hogy azt senki ne láthassa, szinte titokban. Csak van hogy az ember épp arra téved, és véletlenül mégis meglátja...

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1341 Dátum: 2018. Június 09. 06:57 »
Én meg azt gondolom, hogy ilyen nem lesz. Olyan lesz, hogy vagy átlépnek egy küszöböt és tönkremennek a családok (CCD), vagy nem lesznek termelő állapotban tarthatók, és nem fogja megérni méhészkedni.
Van az állatorvosok között egy szólás. Arra a betegségre mondjuk azt, hogy polifaktorilis oktanú, azaz sokféle oka van, amelyről fogalmunk sincs, hogy mi okozza. Én azt szoktam mondani, hogy a világegyetem benne az élettel, nem más, mint egy óriási relációs adatbázis. Az ilyen adatbázisokban ott vannak az adatok, és a relációk, amelyek ezeket az adatokat összekapcsolják. Ha az egyik adatot megrángatjuk, akkor a milliónyi összeköttetés révén nagyon sok másik adat is mozogni fog. Egyik jobban, másik kevésbé. Amelyik jobban mozog, az van szorosabb korrelációban azzal, melyiket rángatunk. Tehát ha nem rángatjuk, akkor ez sem fog mozogni. A betegségek felderítése esetén a mozgó adatokat látjuk, azt kell felderíteni, hogy melyik másik tényezőt rángatja valaki. Persze lehet ez két három dolog is egyszerre, de annál ritkán több. Ami a CCD-t illeti: sokszor leírtam már, logikailag kétféle dolog lehet. Az egyik: van egy alapbetegség, melynek hatása repülés közben érvényesül: ilyen lehet, hogy romlik az energia felhasználás hatékonysága, pl. Nosema esetén a cukor felszívódás akadályozott. Másik, hogy kumulálódó méreghatás alakul ki,azaz a méhcsaládban lezajlott értesítési lánc  olyan hosszú legyen, hogy sok méh legyen kinn a méhlegelőn, amikor a tényleges méreghatás kialakul. Ekkor tud sok méh elveszni egyszerre. Ahhoz, hogy eltűnjön, és ne egyenletes valószínűséggel pusztuljon el a méhlegelő és a kaptár között, ahhoz tájékozódási zavarra van szükség. Ezt pedig a neonikotinoidok képesek egyedül megtenni. Tehát mindenre meg lehet találni az ésszerű magyarázatot, nincs szükség misztikus feltételezésekre, hogy polifaktoriális oktanú a betegség.
« Utoljára szerkesztve: 2018. Június 09. 08:47 írta neo »

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1342 Dátum: 2018. Július 15. 19:13 »
Az a méhállomány szívta meg a legjobban, amelyik kapott a repcés és a naprás neo-ból is. Ráadásul a napra indulás után, az eső miatt, a virágpor is megállt. Ahol volt kukorica, oda simán jártak, onnan is kaptak egy dózissal. Az eső után jött a gombaölő+lombtrágya. Na ez kumulálódás...
Két állományunk van. Az egyiknek volt repce, a másiknak nem. Ahol volt repce, az az állomány gyakorlatilag megfeleződött. Ma voltunk kint. Siralmas... Az akác után 4-5 fiókos családok 7-8Nb lépet takarnak. Kijáróbogár nincs. Nem védik a kaptárt, kizárólag dajkaméhek vannak a kaptárban. Olyanok, mint a birkák. Ilyenkor tavaly tőgyeltek 4 fiókon, szúrtak, mint a veszedelem...
A másik állomány "csak" a napra-kukorica-gombaölő kombót kapta, ott 3 fiókon vannak, és a hordás is sokkal jobb lett.
A nagyobb állomány, ami megfeleződött, nagyon gyengén hordott, pedig a legelő 5 évig nagyon jól adott (telelő élelmet is), amíg nem volt repce...
1 fióknyi bogár veszteség benne van a naprába, de 2 az sok, és most jönne az amitráz terhelés...
"Köszönjük néked Sárvár, Sárvári Termál Kristály..."
Vicc ez az egész...emilezgessek? Sok éve tudja mindenki mi a baj, és semmi nem történik. Lehet, hogy sok a méhcsalád Mo.-n...
Jövőre új fogalom lesz az álló méhészetben: Elvándorlás repcéről, napráról...

« Utoljára szerkesztve: 2018. Július 15. 19:23 írta szeremej »

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1343 Dátum: 2018. Július 15. 20:46 »
Nagyon szomorú amit írsz. Sajnos az elvándorlás sem megoldás, egyszerűen nem tudsz olyan helyre menni, ahol ne érnének el valamilyen szántóföldi növényt. A méhesem a Mecsek belsejében van, csak egy irányban van szántóföldi terület, a többi irányban kizárólag erdő van. Légvonalban másfél kilométer a telephelyemtől a szántóföldi terület széle, onnantól viszont nagyüzemi mezőgazdasági tábla mindenhol. Tavaly napraforgót is vetettek, a méhesemtől légvonalban négy kilométerre volt a széle. Betelelt róla az állomány, 15 kg-ot emelkedett a mérleges kaptár. Amikor repcét vetnek, akkor mászkálás is van, de sajnos tapasztaltam már napraforgón is. Az idén szerencsére sem repce, sem napraforgó nem volt a röpkörzetben. Mindenhol kukoricát vetettek...

*

wr

  • *****
  • 890
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1344 Dátum: 2018. Július 15. 21:22 »
Idézet
Az a méhállomány szívta meg a legjobban, amelyik kapott a repcés és a naprás neo-ból is.
Nálam minden évben kapnak, mégsem szokott baj lenni belőle, legalábbis nem ekkora. Repcén általában nagyobb a baj, de olyankor rengeteg a kelő méh ami ellensúlyozza. Tehát van minden évben repce és szotyi is, ennek ellenére még soha, egyszer sem tűntek el a méhek a méztérből, és nem nagyon szoktam 18kg átlag alatt pergetni, amiben benne van még az is, hogy benne is hagyok valamennyit.
Máskor az ilyen keret ami a képen látható nem megy ritkaságszámba, most alig találtam néhányat. Tavaly a jobb családok 5-6 műlépet építettek ki és hordtak meg. Most nem volt ami építsen és hordjon, néhány családot leszámítva.
Ez is egy érdekes dolog, nem arra kellene tenyészteni az anyákat hogy melyik hogy fiasít, mennyit hordanak, vagy mennyire szelídek, hanem hogy hogy bírják a vegyszert (már ha nem vagyunk vegyészek, és nem tudunk valami vegyszer semlegesítőt etetni velük).  :D Mert van néhány családom, sajnos két kezemen meg tudnám őket számolni, azok nagyon jól bírták. A 3 hunor fiókot 2-3 keret kivételével takarják most is, és meg is hordták mindkét mézteret, az egyiket fullra, de a másikat is úgy 2/3-áig. Csak sajnos a többség nem ilyen, azokban részben kiürültek a mézterek. És olyan családom is akad, amin már most látszik hogy nem lesz betelelve...

Szóval az idén a szotyival valamit nagyon de nagyon elcsesztek, persze gazdája (vétkes) ennek sem lesz, mert mindenki mindent jól csinált, Bross megaszonta. Az átfogó vizsgálat vége meg ez lesz: "hogy mitől hulltak el a méhek? Ki tudja"  ;D Csak annyit kellene megnézni, mit csináltak máshogy mint az előző években...
Szövegelés az lesz megint minden irányból, de megoldás az ahogy eddig, úgy ezután se. Hogy az új csávázószer mit fog művelni azt meg majd csak egy év múlva tudjuk meg, nagyon remélem hogy nem így...
Menekülés, elvándorlás? De hova? Nincs lakatlan szigetem. Már gyűjtöm rá a pénzt, de elég lassan gyűlik.

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1345 Dátum: 2018. Július 16. 10:27 »
A "mé

« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:39 írta oszkár »

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1346 Dátum: 2018. Július 16. 11:03 »
Nem találtunk mi sem számottevő hulla mennyiséget, igaz nem gázoltunk be a táblába bogarat keresni... Viszont érdekes volt, pár családnál a kaptár mögött(!) voltak hullák. Talán nem engedték be őket? KI tudja... Kutatás sem volt, pedig a másik telephelyen alig lehetett dolgozni.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1347 Dátum: 2018. Július 18. 17:05 »
Nagykanizsa melletti álló méhészet , napraforgó homokos talajon , 70%-os elnéptelenedés !!!!!!!!!!!! Akkor most máshol is okoz problémát a napraforgó ????????????

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1348 Dátum: 2018. Július 19. 20:44 »
     Hát nem tudom. Én egy napraforgó olajat gyártó társaság körzetébe vagyopk /szerencse/, és a termelést is nagyrészben maguk végzik. Nincs mérlegem, de a saccolás szerint rekordhozam lessz. Na most mit mire fogunk ?
    Üdv. Jóska

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1349 Dátum: 2018. Július 19. 21:44 »
Szerencséd van jóska, mint nekünk errefelé az idei évig. De attól hogy a nagymuterék tanyáját nem lőtték szét a visszavonuló németek(a többit a környékükön igen) még háború volt, és zajlott, egy hét mulva a ruszki lőtt bele. A konyhaasztal a mai napig megvan tele repesszel. Mindegy elkalandoztam, a cég aminek a környékén vagy, lehet hogy a vetőmagra is figyel fokozottan. Esetleg magának előállítja.
Üdv:robi