Ata67 ezt írja:
"Vagyis, amikor elrúgjuk a labdát, akkor nem látjuk, hogy gól, vagy öngól lesz a vége."
Amikor 36 éve elkezdtem méhészkedni nem gondoltam volna, hogy lesznek évek amikor már áprilisban mérünk akácról. )Már volt kettő.)
Nem gondoltam volna, hogy lesz év amikor már az északi akácnak is véget ért május 13-án.
Nem gondoltam volna, hogy lesz év amikor március 15-én havat fogok lapátolni. (Már volt kettő.)
Akkor még nem gondoltam volna, hogy az atka még ma is problémát fog okozni.
Nem gondoltam volna, hogy olyan növényvédő szereket fognak alkalmazni amely nemcsak a méhészekre, hanem az egész élővilágra nézve pusztító, de a pénz, a haszon elnyomja a józan észt.
36 éve nem gondoltam volna, hogy az OMME honlapján fogok olyan hirdetést találni, hogy 1.100 Ft-ért kínálja valaki az akácmézet, amikor már 1.400 körül jár a felvásárlás.
Soha nem gondoltam volna, hogy egy vándorhelyen való lepakolásért fizetnem kell, amikor már akkor a környező országokban a méhészeknek fizettek ezért.
Akkor eszem ágába sem jutott még, hogy lesz egy olyan program, amely tönkreteszi a méhészeti közéletet, a barátokból ellenség lesz.
Tehát tökéletesen igazad van amikor ezt írod:
"Vagyis, amikor elrúgjuk a labdát, akkor nem látjuk, hogy gól, vagy öngól lesz a vége."
Ezért szép a méhészkedés!
Örök kihívás, amelyben benne van a siker, de a bukás is.
Én szűkítettem, erősen takartam, és mától serkentek.
Ahogy most látszik ekkora hideghullám már nem lesz.
Nagyernyei Attila