Ezt írja adamez2:
" A Dél-Dunántúlon virágpor hordás és kifejezetten enyhe idő volt januárban, kizártnak tartom, hogy nálad ne indultak volna be az anyák. Ezt az időjárási körülményt, mikroklíma ide vagy oda, nem lehet "átpakolással" megoldani, hacsak nem a hűtőházba viszed a méheket. Senki nem tapsolt a 2-3 keret fiasításnak, egyszerűen csak tényként közöltük a kialakult helyzetet. A kiterjedt januári fiasítás tehát nem a méhészek hibájából jött létre, hanem az enyhe időjárásnak köszönhetően. Mindazonáltal ott ahol a megfelelő helyen és elegendő mennyiségben van élelem, nem kell aggódni a méhek miatt."
Na tehát.
Akkor még egyszer megpróbálom.
Az én méhészetem megyénk leghidegebb völgyében van, éppen a fenti anomáliák miatt.
Nálam virágport elvétve láttam, az itatót nem járták.
Többször rájuk pillantottam felülről, és azt láttam, hogy fürtben vannak.
A tőlem 5 Km-re lévő kollégámnál, élénk mozgás mellett, óriási virágporhordás.
Amikor az északi oldalon a mogyoró csak "szőkült", a déli oldalakon járták a méhek.
Ugyan ezek miatt tudunk délről északra vándorolni akácra is.
Északon az anyák el sem kezdtek még petézni, amikor nálunk már 2-3 keretben kiterjedt fias van.
Ezért kár vitatkozni, mert még adott vidéken belül is más-más a fenológiai állapot, és a méhcsaládok fejlettsége.
Abban megegyezhetünk, hogy a korai fiasítás káros, nagy áldozattal jár.
Mit nevezek korai fiasításnak?
Amikor a VALÓS tavasz, a dömping virágporhordás előtt indulnak be az anyák.
Ha ez így van, akkor ott valami hiba csúszott a számításba.
Mivel lassan február végét írjuk, szinte mindenhol lehet némi fias, a mennyisége nem mindegy.
A januári 2-3 keret fiasításnak, ha még 1 hónapig nem fognak repülni a méhek, a vége, nozema.
Most ez fogja legjobban fenyegetni a méhészeket, pláne ha még cukorlepénnyel tetézik a bajt.
Akinél már most kaja gondok vannak, magában keresse a hibát, ne az időjárásra fogja!
Nagyernyei Attila