Látjátok!
Ezért is kell a füstölés után repülni a méhcsaládnak.
A rosszkor elvégzett kezelésnek a melléktünetete a nozema.
Én nem gondolom, hogy mézengúz, aki profi méhész, rosszkor kezelt, de valami nincs rendben.
Át kell gondolnia a technológiát.
Nem szeretnék okoskodó okfejtésekbe belebonyolódni, de a monitoring csapat is rákattanhatna a témára.
Mondjuk kipróbálhatnák mézengúz technológiáját, és akkor mindenki tanulhatna belőle.
Természetesen ha egyáltalán még élnek az OMME (az-az a mi) méheink.
Egyébként sokat értekeztünk már erről.
Ezért nem szabad etetés után füstölni, és az alacsony hőmérséklet, a kirepülésre alkalmatlan idő is okozhat nozemát.
Erről meg is tudunk győződni, ha a hajnali füstölés után a méhek között tartjuk az autónkat.
Ha "pöttyöznek" akkor kapufa, nem jó időpontot választottunk a védekezésre.
Ja, és ahogy haladunk a tél felé, egyre kisebb a kaptárban a méhtömeg, nem úgy mint a főszezonban, így lassabban tudja a méhcsalád kiszellőztetni a füstöt, mert kevesebben vannak.
Ha Furettózáskor lezárjuk a kijárót, akkor ne csodálkozzunk, hogy ilyen kép tárul elénk.
Sima,hagyományos papírcsíkos füstölésnél talán néhány tíz perc nem árt, régen én is így jártam el, viszont ezek a füstbombák akkora mennyiségű füstöt "okádnak", hogy az tuti ártalmas a méheknek, ha bezárjuk a kijárót.
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila