A méhegészségügy helyzete

  • 807 válasz
  • 368085 megtekintés
*

leo

  • ***
  • 198
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #795 Dátum: 2023. November 13. 18:12 »
Attila! Az anya és a méz mellett kifelejtetted a lépeket és a méhtömeget. Ha nem tudunk eladni, az lesz mint a kasos időkben. Ősszel az erős  családokat lekénezni.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #796 Dátum: 2023. November 14. 13:50 »
Idézet
Nem kívánlak elkeseríteni, de egy jó hónappal ezelőtt, komoly méhcsaládokat, idei anyával, betelelve 15.000 Ft-ért vett egy kolléga!
Én nem most kívánok eladni hanem tavasszal. Aki akkor 15-ért adja az meg is érdemli érte a vételárat. Tavasszal nem nagyon volt 30-35 alatt eddig sem, meg ezután sem lesz, mert akinek kell az meg fogja venni, vagy nem termel.
Idézet
Azonban azt is írtam, hogy frenetikus atkairtó képességekkel rendelkezik.
Egyszerű matematikai alapon, ha nálad frenetikus hatása van másnál meg nem, akkor két dolog lehetséges.
1. Vagy valóban frenetikus és itt a kollégák nem jól használják, bár nem tudom hogy lehet ezt nem jól használni.
2. Egyáltalán nincs frenetikus hatása. Ennek ellenkezőjét pedig lehet olyan okból tapasztalni, hogy amiket eddig használtál azok valóban nem sokat értek és/vagy nem jól voltak alkalmazva.
Én annyit szűrtem le abból amit láttam, hogy a használatát követő évben az illetőnek semmivel sem volt kevesebb atkája mint az azt megelőző években amikor nem használta, pedig nem volt a környezetében összeomlás, azaz nem jöttek migráns atkák a méhészetébe. Tehát akkor vagy nem jól használta, vagy semmivel sem hatékonyabb mint bármelyik másik szer. Az viszont biztos, hogy az állományát lényegesen meggyengítette vele, ennyi "eredménye" legalább volt a használatának. Ez a mondta is beszédes:
Idézet
De egyébként van ahol nyári, kétszeri kezelésnél őszre atkás lett az állomány.

Itt a közelemben tavaszra nagyon sok kaptár kiürült a szomszédos méhészetekben, nálam csak annyi amennyit eladtam, na jó, lett 2 vagy 3 herepetéző anyám is ha jól emlékszem. De sem összeomlás sem kaptárelhagyás nálam nem volt. Amíg ez így marad addig nem hiszem hogy aggódnom kellene, vagy olyan szert kéne vásárolnom ami megfelezi a telelőnépességet.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #797 Dátum: 2023. November 15. 06:53 »
Egyszerű matematikai alapon, ha nálad frenetikus hatása van másnál meg nem, akkor két dolog lehetséges.
1. Vagy valóban frenetikus és itt a kollégák nem jól használják, bár nem tudom hogy lehet ezt nem jól használni.
2. Egyáltalán nincs frenetikus hatása. Ennek ellenkezőjét pedig lehet olyan okból tapasztalni, hogy amiket eddig használtál azok valóban nem sokat értek és/vagy nem jól voltak alkalmazva.
WR!
Teljesen igazad van, hogy matematikai alapon közelíted meg a kérdést. Ami az első pontot illeti. Elsiklottál azon mondatom felett, hogy a nagyon kicsi mennyiségben lévő hatóanyagot rövid idő után lépi át az atka, tehát hatástalan lesz. Azzal, hogy a méhész használ egy szert, és nem nullázza le az atkát, valójában szelekciót végez. Kiválogatja azokat az atkákat, amelyek ellenállnak az adott hatóanyag adott beviteli módjával és adagjával szemben. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy hány év használatáról beszélünk. A különbséget ez okozza. Abban is lehet, hogy igazad van, hogy amiket én eddig használtam az tényleg csak 99,5 százalékot tudott egy kezelésre. Fiasmentes állapotban. Más szerek, mint az oxál csorgatás (pontosabban BVHC)  a méréseim szerint 72 százalékot tudott. A Perizin 95 százalékot. Fiasításos időben történő alkalmazásra nincsenek méréseim a Herbán kívül, ami, mint írtam októberben 24 nap volt a 99 százalékra. Más szerek esetén meguntam a 40. nap körül a kezelést, mert még a közelében sem voltam a 99 százaléknak. Ezek szerint Te 12 napra tudod a 99 százalékot. Gondolom ilyen tuti módszert nem fogsz senkinek elárulni. Az sem mindegy, hogy milyen a méhegyed/fias sejt arány. Ha a hányados értéke nagy, akkor az atkának több időre van szüksége, hogy bejusson a fiasba. Ez van októberben a kevés fias miatt. Augusztusban kisebb a hányados, mert több a fias, igaz a méhegyed is. Ezért van jelentősége a hányadosnak. Ha kisebb a hányados, akkor hamarabb jut be az atka. Ha gondolod megkeresem azt a cikket, amelyben szerepel az a differenciálegyenlet, amely a naponta "megtámadott fiassejtek számát adja meg a méhek száma/fias sejtek száma hatvány kitevőjével. Csak azért mondom, mert lehet velem matematikai alapon beszélgetni, ha már emlegetted a matematikát. A lényege az a dolognak, hogy akiről Te beszélsz, az mikor, és hány éven keresztül kezelt a strippel? Ugyanis, ha több napra van szüksége az atkának a bejutásra, akkor több hatóanyagot fog felvenni egy olyan szerből, ami állandóan a kaptárban van. Te is beszéltél már nagyon helyesen arról, hogy azt a kérdést, hogy az atka elpusztul, vagy életben marad az dönti el, hogy éppen ahol a kaptárban volt, mekkora volt a szer koncentrációja. Az pusztul el, ahol magas volt, és az marad életben , ahol kicsi. Ez egy szakaszos kezelés esetén igaz is lehet, hogy vannak különböző koncentrációjú helyek a kaptában. Tartós hordozónál viszont ez kiegyenlítődik. De ekkor is észrevehető, hogy maradnak életben atkák. Az pedig csak azzal magyarázható, hogy mennyi ideig volt kinn. Annál többet tudott összeszedni, minél több ideje volt rá. A hozzászokás pedig az, hogy ebből mennyit bont le. A felvett és a lebontott mennyiség különbözete lesz az a szint, ami eldönti, hogy életben marad, vagy elpusztul. Ha bemegy a sejtbe, akkor nem gyűlik össze annyi, hogy elpusztuljon. Ha kinn marad, akkor össszegyűlik. Ezért mondom, hogy az öreg gyorsabban megy be, ezért éli túl. A fiatal, vagy ha a hányados alapján többet van kinn az öreg is (októberben) akkor már össze tud gyűlni a szükséges adag. Augusztusban pedig simán bemegy.
Az természetesen a legjobb mutató, hogy a környékbeli összeomlások ellenére Te állod a sarat. Szerintem sem kellene ilyen helyzetben máshoz nyúlni. Azt azonban ne felejtsd el, hogy matematikáról beszélgetünk most. Ez pedig nem matematikai mutató, hogy nálad nem volt össszeomlás. Ez logikai mutató. Igen/nem logikai mutató. Amiről nem tudjuk, hogy hány évig érvényes, és mikor fordul át az ellenkezőjébe. Csakis és kizárólag egyensúlyi állapotban marad így, vagyis akkor, ha több év átlagában annyi atkát pusztítasz el, amennyi a szaporulat. Ha egyik irányba mozog trendszerűen az elpusztított/szaporulat hányados, akkor vagy az atka pusztul ki Nálad, vagy a méheid. Ha igaz az általam becsült adat, hogy évente átlagosan egy atkából 100 lesz, akkor az egyensúlyhoz 99-et kell elpusztítani. Ezért a 99% a mérőszám. Ha csak 98 százalékot pusztítasz el évente átlagosan, akkor 11 év alatt omlik össze az állományod. Amit a 10. évben, ha jól figyeled az állományod, akkor észre tudsz venni. Ha viszont a nyolcadik évben kapsz a szomszédoktól ajándékot, akkor nem feltétlenül tudod észrevenni. Csak akkor, ha minden évben kiszámolod a maradék atkáidat. Ha azt tapasztalod, hogy trendszerűen több van minden évben, akkor egyszerűen többet kezelsz a következő évben. A szomszéddal azonban nem tudsz számolni. Mert ott nem tudod megmondani, hogy mi a helyzet. Az bármikor okozhat meglepetést. Azonban ez sem feltétlenül tragédia. Az a tragédia, amikor a szomszédaid jó része ugyanazon évben omlik össze. Ahhoz a kompenzáláshoz már Neked is túl sokat kell kezelned, ami már lehet, hogy meghaladja a méheid tűrőképességét. A fő probléma azzal van, ha a szomszédok összeomlása időben elhúzódik. Mert akkor Neked annyiszor kell újrakezdeni a kezelést, ahányszor egy összeomlás elkezdődik. Ez is működhet. Mi a gond később? A szomszédok újrakezdik, pár év múlva ismétlődik a helyzet. Addigra viszont a Te módszered sem lesz olyan tökéletes, mint 5 évvel korábban. Még többet kell kezelni, amit aztán lehet, hogy a méhek már nem fognak kibírni.
Én egy ilyenen már túl vagyok. 1,5 km-en belül 5 év alatt eltűnt 1000 méhcsalád. Én megvagyok, többen abbahagyták, a legnagyobb a maradék 40 családját elvitte 4,5 kilométerre. De jött új is. Úgyhogy sosem lehet nyugodtan aludni. Tekintve, hogy láthatóan romlik a hatékonyság, ezért kell olyan módszereket keresni, ami majd a jövőben is meg tud védeni. Azt látom, hogy az öt évvel ezelőtti helyzetet ( beleértve a méh és méhészsűrűséget is) öt év múlva a jelenlegi módszerekkel nem tudnám túlélni. Azért, mert ezek a módszerek már nagyon sokat romlottak, és tovább fognak romlani. Ez persze a fiasmentes állapotra nem igaz. Csak hát ha három hónapon keresztül omlik össze a környezet nyáron, akkor tudunk anyákat annyi ideig zárkázni?

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #798 Dátum: 2023. November 15. 10:15 »
Na az ilyenek:
Idézet
amiket én eddig használtam az tényleg csak 99,5 százalékot tudott egy kezelésre.
Ezt pl. hogy számoltad ki? Elméletben sem nagyon lehet, gyakorlatban meg csak úgy lehetne, ha kezelés után közvetlenül lekéneznéd a családot, és megszámolnád mennyi atka maradt kint a méheken amiket a szer nem vitt le.
Ha egy családban a következő évben, mondjuk akác utáni első kezelésre lehullik 300db atka, akkor ott ugye az előző évi szer nem nullázott. De ott sem ahol csak 60db hullik le, és ott sem ahol csak 12db. Csak az arányok mások, de ez elsősorban attól függ, hogy mi történt évközben az adott családdal. Ugye, nem annyi atka fog hullani egy egész évet átfiasított családtól mint attól amelyik mondjuk megrajzott és a fiatal méhek elvitték a kaptárból az atkák jó részét. És a maradék atka fejlődése is megtorpant, mert petéző anya és fiasítás híján nem volt hova bebújni.
Atkaölőszer. Ha körbe nézel hazánkban, pl. az amitráz tekintetében akkor azt fogod látni, hogy már vagy 10-15 éve a méhészek folyamatosan emelgetik a dózist, ilyen címszavakkal hogy "nem hat már úgy" meg "rezisztencia" meg "tolerancia" meg "összeomló családok" és hasonlók. Mert egyszerűbb a dózist emelni mint gondolkodni. Én már csak nagyon ritkán furettózok, de akkor is olyan dózissal ami az általánosan használtnak a töredéke. És működik, mert az atka hullik, a családok megvannak. A szublimálás is ugyanígy működik, pedig arra is sokan rámondták, hogy majd kiürülnek a kaptáraim. Nem ürültek ki. Akkor ürültek volna ki, ha nem ismerek fel összefüggéseket, és úgy csinálok mindent ahogy a fórumokon olvasom meg másoktól látom.
Amíg fiasítás van a családban, addig az atkairtás egyfajta szélmalomharc, teljesen mindegy hogy szublimálsz vagy strip-et raksz be, mert a fiasban mindig többszöröse atka lesz mint amennyi kint van. Akkor hogy lehet kiirtani az atkát? Sehogy. Vagy úgy, hogy minden évben csinálsz egy, vagy inkább kettő fiasmentes állapotot. Csak az meg majd a termelés rovására fog menni. Én meg szeretnék termelni, a meglévő állománnyal, és nem olyan családokkal amiket kettőből rakok össze.
Évközben kezelek, hogy ne állhasson elő olyan állapot, hogy 800-1000 atka hullik le egy kezelésre. Ősszel meg ahogy csökken a fiasítás mennyisége úgy csökken az atka lépéselőnye, addig kezelek amíg csak néhány db hullik, mert azzal a következő évben ugyanúgy meg fogok tudni bírkózni. Nyilván nem amitrázzal, mert azt a család sem élné túl.

*

leo

  • ***
  • 198
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #799 Dátum: 2023. November 15. 23:00 »
Eddig ,Kiváncsi technológiája irányított, méheim megvannak, utánna nemtom mi lesz. Remélem, még megosztja tudását. Az OMME -ban nem  bízok.Hát ennyi.Többiek ,mit csinálnak, lehet össze- vissza próbálnak mindent. Bízok a jövő évben. az emelkedő mézárakban.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #800 Dátum: 2023. November 16. 07:32 »
Na az ilyenek:
Idézet
amiket én eddig használtam az tényleg csak 99,5 százalékot tudott egy kezelésre.
Ezt pl. hogy számoltad ki? Elméletben sem nagyon lehet, gyakorlatban meg csak úgy lehetne, ha kezelés után közvetlenül lekéneznéd a családot, és megszámolnád mennyi atka maradt kint a méheken amiket a szer nem vitt le.
WR!
Elméletben is nagyon egyszerű: 2. kezelés során lehullott atkák számát osztod  az elsővel, ezt a törtet százzal szorozva kapod a százalékos értéket. A fél százalék ugye 200-ból egy atka. Ehhez viszonyítasz. Ha elsőre potyog 600 atka, másodikra 3, az pont 99,5 százalékos hatékonyság. Kicsi atkaszámoknál azt javaslom, hogy tíz-húsz család atkapotyogásait add össze, az elsőket az elsőkkel, a másodikakat a másodikakkal, és az összegeket oszd el egymással. Bonyolultabb statisztikai módszerekbe most nem mennék bele (eloszlás vizsgálata illeszkedés próbával, majd az annak megfelelő statisztikai próba használata.) Ez nekünk tökéletesen elég.
Ami egy picit bonyolultabb, de nagyon fontos kérdés, az az, hogy mennyi atka maradt még a méheken. Az alábbi képen leolvashatod azt, hogy az A oszlop egy elméleti induló 100-as értékből a leeső atkák számát megismerve tudjuk, hogy milyen hatékonságú volt az első kezelés. Feltételezve, hogy a körülmények változatlanok, azért  a második kezelés is ilyen hatékonyságú. A citromsárga oszlopok a leeső atkákat mutatják, a narancssárga oszlopok a maradék atkákat , akkor amikor tudjuk, hogy mennyi volt az induló atkaszám, tehát elméletben. Az F oszloptól a J oszlopig a gyakorlatban megismert számokból (vagyis a két kezelés, vagy 12 (15) napos kezeléssorozat összesített adataiból számolja ki a maradék atkákat. Ha az E oszlop (narancssárga) számait összehasonlítod  az I oszlop számaival (zöld), akkor láthatod, hogy a számolás a leeső atkából kiindulva helyesen állapítja meg az induló atkaszámot. Na ezért nem kell lekénezni a családot, mert ki is lehet számolni.


*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #801 Dátum: 2023. November 16. 14:16 »
Erről beszélek, ez elméletben is egy nagy ökörség! És ez független attól, hogy a kezelésnél kezelésről, vagy kezelés sorozatról beszélünk.
Az elméleted szerint: kezelek, elsőre lehullik 180db atka. Utána x nap múlva kezelek másodszor, lehullik 205db atka. Tehát, (205/180)x100 azaz 113,8%-os hatékonyság van. (fejvakarós szmájli) Nézzük amit írtál: (3/600)x100 azaz 0,5%-os a hatékonyság. Nagyjából ugyanilyen marhaság jön ki akkor is, ha nem kezelést hanem kezelés sorozattal számolunk.

Mondok ennél is jobbat. Nyár vége fele néha van olyan, hogy kezelsz, és nem fogy az atka hanem egyre több potyog (nyilván azért, mert ahogy fogy a fias, arányaiban egyre több marad kint és egyre kevesebb lesz a fiasban). Ilyenkor mire jutnék? Hogy negatív előjelű a kezeléseim hatékonysága? Na ezek miatt nem akarok én már méhészfórumokat olvasni.

Tudom, hogy hogy "fogy" el az atka egy évben, de ehhez az kellett, hogy minden család alatt higi alj legyen, meg végig kellett számolnom ehhez két teljes szezont. És tudom, hogy akkor is le tudom vinni 10 alá ősz végére a potyogást ha egy családnál csak 50 atka hullik első kezelésre, meg akkor is ha 900. És le tudom vinni oxálsavval is ugyanúgy mint amitrázzal, csak nagyon nem mindegy hogy hogyan, mert pl. egy 3 sorozatból álló furettózásra akár a családok egy része is rámehet.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #802 Dátum: 2023. November 16. 15:21 »
"Amíg fiasítás van a családban, addig az atkairtás egyfajta szélmalomharc, teljesen mindegy hogy szublimálsz vagy strip-et raksz be, mert a fiasban mindig többszöröse atka lesz mint amennyi kint van."

Ezért is jó a teljes keret herefias többszöri kivagdalása, mert még ha azt is feltételezzük, hogy csak annyi atka van bennt arányaiban a herefiasban, mint a munkásfiasban, akkor is 1 kivágással 5-10% atkát kiveszünk a családból. Gondolom én. De állítólag több van benn arányaiban a herefiasban.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #803 Dátum: 2023. November 16. 21:54 »
Erről beszélek, ez elméletben is egy nagy ökörség!
Az elméleted szerint: Nézzük amit írtál: (3/600)x100 azaz 0,5%-os a hatékonyság.
Hát WR általános iskola 3. osztály. Megsúgom: fordítva: annyi  a maradék atka.  1 mínusz fél százalék, az pedig a hatékonyság, azaz 99,5 százalék. Ahogyan írtam is.
Ha elsőre potyog 600 atka, másodikra 3, az pont 99,5 százalékos hatékonyság.

Ami a 113,8 százalékot illeti: Ha az fiasításos időben van, és az 2 ciklus hullási eredménye, akkor az -13,8 százalékos csökkenés. A negatív előjel alapján ez ugye  növekedést jelent. Ha ilyen eredményed van, akkor azonnal dobd ki az atkaölődet, mert ez azt jelenti, hogy még annyit sem tudtál kiirtani, mint amennyi az adott idő alatt a szaporulatod volt. Ha fiasmentes időben kapsz ilyen eredményt, akkor az azt jelenti, hogy csak kétszeri kezelés után jött össsze annyi hatóanyag, hogy megölje az atkák nagy részét. Ekkor is dobd ki az atkairtódat!

Idézet
Mondok ennél is jobbat. Nyár vége fele néha van olyan, hogy kezelsz, és nem fogy az atka hanem egyre több potyog (nyilván azért, mert ahogy fogy a fias, arányaiban egyre több marad kint és egyre kevesebb lesz a fiasban). Ilyenkor mire jutnék? Hogy negatív előjelű a kezeléseim hatékonysága? Na ezek miatt nem akarok én már méhészfórumokat olvasni.

Ebben az esetben a foretikus atkáid száma növekedett a negatív előjel alapján. Mit is írtam erre?
Idézet
Feltételezve, hogy a körülmények változatlanok, azért  a második kezelés is ilyen hatékonyságú.
Szóval, ha a körülmények nem változatlanok, akkor nem alkalmas helyes következtetés levonására.
 Tény és való: a méhészfórumok olvasásához szövegértésre szükség van.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #804 Dátum: 2023. November 17. 07:36 »
Köszönöm, hogy "felvilágosítottál" hogy az atkaölőszerem semmit nem ér, most már ezt is tudom. Remélem nem haragszol meg, ha én ennek ellenére inkább annak hiszek amit látok azzal szemben amit itt olvasok. Amikor itt mellettem két méhészet is szinte megharmadolódott, és tudtam mely családjaim hoztak onnan atkát mert azok alatt többszörös atkahullás lett hirtelen, arról a családról is leszedtem ezekkel a semmitérő szerekkel (ami az amitráz és az oxálsav) az atkát aminél 4928db pottyant le! Igen, nem írtam el, a három sorozat kezelésre ennyi lehulló atkát számoltam meg az adott családál, a legutolsó kezelésnél már csak 4db pottyant le. A család azóta is megvan és jól van.
Hogy lehet hatékonyságot számolni úgy, hogy csak azt tudod hogy mennyi atka pottyan le, mert azt ugye meg lehet számolni, azt viszont már nem tudod, hogy mennyi maradt a méheken, ahogy azt sem, hogy a következő kezelésre mennyi atka bújt még ki éppen a fiasból?

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #805 Dátum: 2023. November 17. 10:59 »
WR!
Olvasd már egyszer el, hogy miből indult ki a beszélgetésünk. Alapvetően azzal, hogy leírtam, melyik hónapban lkalmazott kezeléssel, a 99 százalékos hatékonyságot hány nap alatt értem el. Én elhiszem a te számaidat. Ha most megkeresném veszti oxálsav szublimálás adatait, abból is lehetne látni, hogy augusztusban emelkedtek a számok, majd szeptemberben szépen elérte a kívánt szintet. Mintha hetenkénti szublimálásról írt volna. Oszkár 4 naponta szublimál, ezzel valószínűleg el tudja kerülni  az augusztusi emelkedést, sőt talán csökkenteni is tud, de nem közölte a számokat. Ami a lényeg. amikor csökken a nyitott fias mennyisége, akkor már az öreg atka is nehezebben talál be a fiasba, ezért tovább van kinn, ami alatt elérheti a szükséges adagot. Pl. úgy, hogy két kezelést kap. Persze, ha azt látod, hogy a 2. kezelésre több hullik, akkor még ne dobd ki, mert gyakorlatilag attól fogva biztosítod az szükséges szintet, csak az első napokban ez nem érvényes. De leírtam: ekkor a feltételek nem ugyanazok. Akkor lesznek ugyanazok, ha a 2. és 3. kezelés adatait veted össze.
Mit mutat az én példám. A Herba 12 nap után nem vitt le minden atkát, be tudott bújni a fiasba az öreg, és szaporodott is. A második 12 napban ezért volt nem elhanyagolható mértékű potyogás. Utána azonban megszűnt, amit másik szerrel többször ellenőriztem. 39 nap után vettem ki, majd a másik szer lehozott 4, 2, 2, 2, 0 db atkát. Vagyis a 3 ciklusra már csak az az 1 % maradt meg. Hogyan lehet ezt magyarázni? Tartós hordozóról lévén szó, a benne levő hatóanyag mennyisége egészen biztosan nem nőtt, nem is maradt ugyanannyi, mert a méhek vittek le belőle. Akkor hogyan lehet az, hogy a 2. ciklus után már nem volt atka? Amelyik atka az első nagyobb adagot kibírta, az a 2.-tól miért pusztult el? Csak azzal magyarázható, amivel Veszti oxálsavas  szublimálása is szeptemberben. Csökkenő fias, nehezebben megy be, több ideig van kinn, ez idő alatt több hatóanyagot vesz fel. Az egészből következik az, hogy egyáltalán nem lehet azt megmondani, hogy augusztusban képes lenne-e ugyanez a szer ehhez még csak hasonlóan jó eredményt hozni.
Megsúgom Neked, hogy a 99,5 százalékos szerem szintén amitráz, csak nem mindegy, hogy milyen formában van beadva.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #806 Dátum: 2023. November 17. 14:45 »
Nekem nem kell megsúgni, mert én rájöttem magamtól is, hogy hogyan kell az amitrázt úgy bejuttatni, hogy az atkákat ugyanúgy, a méheket viszont ne vigye. De annyit én is súgok, hogy nem furettóval.

*

nyuszt

  • ***
  • 130
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #807 Dátum: 2023. November 22. 12:08 »
Hosszú ideje nem szóltam hozzá  a bejegyzésekhez, most megteszem wr és neo  eszmecseréje kapcsán .Az atkairtás hatékonyságát úgy lehetne korrekt módon mérni , ahogy wr is írta , hogy kezelést követően a  család lekénezése után lehetne valós számadatokat kapni. A neo által leírt matematikai képlet nem alkalmas a tényleges hatékonyság kimutatására ( szerintem ) Az általános iskola 3. osztályában talán még nincs százalék számítás sem.Minden elmélet akkor hasznos , ha az  az életben- gyakorlatban is alkalmazható.Az atka kérdésben , atka irtásban sok ismeretlen tényező van ( a kutatások ellenére is ) .Az ismert adatok mellett rengeteg változó tényező van , melyeket nem lehet beépíteni a számításokba , illetve nem lehet korrekt adatokat kapni ezáltal.Természetesen egy elméleti számot , arányt vagy százalékos értéket felhasználhatunk  de az nem tükrözi  a valóságot  ,  sajnos.      wr gyakorlatias megközelítése számomra szimpatikusabb, neo-tól elnézést kérek , de szerintem időnként az elméleti  megközelítésekkel félre siklik.