Anti!
Senki nem gyaláz itt senkit. Jenőnek van egy stílusa, ami ugyanúgy mindenkinek van, ettől szép az élet, hogy véletlenül sincs két egyforma ember. Kifiguráz bizonyos írásokat amikkel nem ért egyet? Na bumm.
Az ok ami miatt én is reagálni szoktam az az, hogy Amiket Attila a rakodózás hátrányaként említ, az 80-90%-ában egyáltalán nem igaz, legalábbis az én 3x9-es rendszeremben biztosan nem. Mégis mit kellene csinálnom? Bólogatni rá?
Leírja pl., ráadásul előnyként, hogy milyen jó hogy nem kell kéneznie a lépeket, mert bent hagyja azt a kaptárakban télen nyáron. Az lenne az előny, hogy szerencsétlen méheknek egész ősszel a molyokat meg a darazsakat kell kergetni a fészken kívüli lépekben, miközben szeretnének inkább minél jobban összehúzódni? Hidd el, láttam ilyet eleget. Fekvőben a fészektől távoli lépeken hármasával szaladgálnak a molyok, a méhek meg párban utánuk. A darázs meg ugye olyankor is mozog még amikor a méhek már nem, és beszökik a kijárón, és a méhek által nem takart lépeken keresgél.
Nálam nem keresgél. A molyok sem.
Aztán a következő "előny" a tavaszi fejlődés, a folytonos szűkítgetéssel, takargatással, bővítgetéssel? Ha nekem egész tavasszal ezt kellene csinálnom, már nem méhészkednék. Érdekes, nem csinálom, mégis mire a bővítésre kerül a sor, tele van a fészek táblás fiassal. Ha elkések, még a szélső keret is!
És ugye, egy méhészetben mi a legnagyobb munka? A pergetés. Még akkor is, ha csak 2-3 van belőle egy évben. Azt nem lehet gépesítés, vagy segéderő nélkül megcsinálni, mert megszakadna az ember. Szóval nagyon nem mindegy, hogy ezt a legnagyobb munkát hogyan, milyen formában, mennyi idő alatt végzem el. Azóta nem megy el az életkedvem pergetés közben, amióta nem kell sepregetnem. Reggel-délelőtt le vannak kapkodva a fiókok, utána egész nap a pergetőhelyiségben van az ember pólóban, rövidnadrágban és papucsban. Este meg vissza vannak pakolva a fiókok, nincs küzdelem a méhekkel.
Szóval ezekre az apróságokra világít rá néha az ember, a maga módján, stílusában.