Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők

  • 128 válasz
  • 56353 megtekintés
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #75 Dátum: 2016. December 10. 00:55 »
Misi!

Nem értelek titeket.
Téged meg Izso-t.
Ti nem méhészkedtetek 15-20 éve?
Teljesen más világ volt.Itt van egy régebbi írásom lentebb,
és ma éjjel követtem el másikat méhek vs. növényvédelmi témában.
Európában a méhek megvédésére megmentésére létrehoznak
neves méhészeti szaktekintélyek egy szervezetet BeeLife néven,
Ti meg itt arról papoltoltok Izsóval,hogy mindenki rossz méhész.
Érdekes csak szántóföldi kultúrákon mennek tönkre a méhcsaládok,
ha "vadvirágokról" gyűjtenek nincs baj!
Édes galamb lelketekkel észre vehetnétek mennyire messze vagytok
a lényegtől.A COPA COGECA mézmunkacsoportjának elnöke is kijelenti,
hogy a mezőgazdaság által használt szerek tönkre vágják a méheket,
a Greenpeace is komoly munkát indít el a méhek védelmére.
Gondolom ezek az emberek mint idióták?
Ti meg a méhészek hibáira esküdösztök.
Kicsit körül kéne nézni a világban!


"Egyszerű a képlet!
Mindent,mindent a méhek egészsége határoz meg.
Semmink sincs nélküle,vagy sokkal kisebbek az eredmények,
amennyiben nem egészségesek a méhcsaládjaink.
A MÉHLEGELŐ,a jó idő mit sem ér megfelelő korosztály összetételű,
nagy népességű családok nélkül.
Én úgy tudom az összes nektár nagyon kis részét (1-2%-át)tudják
csak a rovarok hasznosítani és a méhek begyűjteni.(Valószínű ez sem igaz kis
hazánkban,ismerve méhsűrűségünket.)
A mai mezőgazdaság kultúrák nyújtotta MÉHLEGELŐK tönkre teszik a méheket.
Olyan növényvédelmi technológiákat"kapnak",adnak a kezükbe,használnak a
gazdálkodóknak,amik a méheink immunrendszerét tönkre teszi,így többek között a
nosema és egyéb betegségek el tudnak hatalmasodni.
Minden méhész barátom mondja,kevés a méh miközben sok fiasítást felneveltek
a családok,eltűntek a kijáró "öreg"méhek,alig takarják a fiast.Ez nálunk is így van.
Telephelyenként változó mértékű a veszteség,de mindenhol érzékelhető az "öregek"
hiánya.
25 éve,hátul gombolós méhészként nem voltak ilyen problémáink,nem tűntek el a méhek repcén.
Nagy eredményeket értünk el repcén és utána az akácon is,pedig azt se tudtuk eszik-e vagy isszák-e
a méheket,a méhészkedést.
Akác után a kijárok előtt vastagon volt terítve a talaj elpusztult öreg,agyondolgozott méhekkel.
Sokszor egy nagyobb eső után fertelmes bűz volt a rothadó tetemektől,mész hidráttal kellett fertőtleníteni.

Ma ilyen nincs.
Van helyette mászkáló,"epilepsziás"méhek tömege a kijárok előtt a repce virágzása alatt,ezek tetemétől van bűz eső után.Repce előtt amíg a gyümölcsöket,nagy fűzet járták a méhek semmilyen mászkálás nem volt.
Gyönyörű nagy méhek voltak a kaptárokban.Amint átszoktak a repcére egy-két nap múlva megindult a mászkálás.
MITŐL MÁSTÓL LENNE,mint a vegyszerektől mondta Buchinger György mikor erről beszélgettünk.
Miért pont repce,napraforgó,kukorica virágzásakor van csak nosema?
Se előtte se utána!
Érdekes!
 
Nekem már tényleg mindenről ez jut az eszembe.
A MÉHLEGELŐRŐL is,repce,napraforgó,kukoricáról is.
Óriási kárt okoznak az új típusú vegyszerek,nekünk méhészeknek."

Csányi Antal

« Utoljára szerkesztve: 2016. December 10. 07:34 írta Csányi Antal »

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #76 Dátum: 2016. December 10. 09:53 »
Az az igazság, hogy aranybányát csak ott lehet nyitni ahol van arany érc. Szénbányát meg ott ahol van szén. Mi meg a környezetet akarjuk a méhekhez alakítani ami sehogy sem akar sikerülni. Mert ugye az agrárium szarik ránk. Ez tény. Nekik csak valami mellékes nyűg vagyunk. Állítom legtöbben el se hiszik, hogy a méhek jelenléte termés növekedést jelent nekik. Találkoztam már olyannal aki több száz hektár, vagy talán több ezer hektár napraforgó tulajdonosa, kikérte magának, hogy őt azért zaklassuk mert meg akartuk kérdezni, hogy lepakolhatunk e. Aztán tavaly előtt egy másik meg, hogy mit keresünk ott a táblája mellett, holott nem is az ő területén voltunk lepakolva, egy út választotta el a tábláját tőlünk.
 Brossnak egy mondására nagyon emlékszem a 90-es évek végéből, és igazat adok neki. " Nem kell mindenkinek méhésznek lenni."
 Tehát ahol nincs arany érc, ott nem érdemes aranyat ásni, ahol nincs szén ott nem érdemes szénbányát nyitni, és ott ahol még az alapfeltételek sem adottak, vagy a környezet változás olyan irányú ami méh ellenes, ott nem szabad méhészkedni, ennyi.

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #77 Dátum: 2016. December 10. 11:19 »
Vivaldi!
Ezt írod!
"Tehát ahol nincs arany érc, ott nem érdemes aranyat ásni, ahol nincs szén ott nem érdemes szénbányát nyitni, és ott ahol még az alapfeltételek sem adottak, vagy a környezet változás olyan irányú ami méh ellenes, ott nem szabad méhészkedni, ennyi."

Azzal kezded az az az igazság.
Hát,nagyon nincs igazad!
A jelenleg használatban lévő peszticidek nem csak
a Te meg az az én méheimet teszik tönkre,hanem az egész élővilágot,
a poszméhtől a madarakig,a vízektől az emberig.
A neokat madarakban halakban is kimutatták.
A glifozátot bizonyos gyomírtok hatóanyagát a sörben,a városi lakosság
nagyrészének a vízeletében megtalálták.
Szerinted Neked kell a sörben glifozát?
Anélkül nem tudod meginni?
A természet kíváló bányákat biztosít számunkra.
Azt írod környezet változás olyan irányú ami méh ellenes  ott nem kell
méhészkedni.
Nem érzed ez mennyire helytelen megközelítése a problémáknak.
Az ok amiért megváltoztak a növényvédelmi technológiák
semmi más mint,hogy olcsóbb legyen a termelés.
A mai mezőgazdaság teljes csőd,tönkre teszi a földeket,
vízeket,élővilágot,a még nagyobb és még nagyobb profit reményében.
Lesznek majd még nagyobb,még csillogóbb traktorok meg kombájnok
milyen jó lesz nekünk.
20 éve is megvédték a növényeket a gyorsan lebomló szerekkel.
Akkor is jó termések voltak.

Csányi Antal

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #78 Dátum: 2016. December 10. 12:10 »
Csányi Antal,

méhészként maximálisan együttérzek ezekkel a problémákkal, de:
kitenyésztettek egy olyan méhfajt amely nem érzékeny a nozémára, le tudja tisztítani magáról az atkákat, szelíd, kimagaslóan hosszú a szipókája, átlagosan 60%-al többet hord mint az Apis mellifera. Veszel ilyen méheket?

A növénytermesztő a saját szemszögéből és anyagi érdekéből nézi ezeket a dolgokat. Őt a fentiek nem fogják érdekelni. Az viszont igen, hogy az USA-ban pl a csúcs kukorica termés 72%-al, az öt éves átlag 58%-al magasabb mint Mo-n.

http://www.gabonakutato.hu/hu/kukoricatermesztesunk-a-vilag-merlegen

Azért ezek elég döbbenetes számok, a növénytermesztő ezt akarja, a 60%-al több kukoricát.

Aki nem vett a fenti méhekből az termel 50kg mézet / család, aki vett az 80kg-ot. Veszel ilyen méheket?

Egy különbség van még ezekkel a méhekkel kapcsolatban amit fent nem írtam:  a beporzási képességük csak 10%-a mint az Apis mellifera-é.

Veszel ilyen méheket?

Még egyszer írom, a félreértés elkerülése érdekében: amiket megfogalmazol a növényvédelemmel, ill. mások itt az özönfajok irtásával kapcsolatban maximálisan megértem és sok mindennel egyetértek, megtapasztalva a saját bőrömön is. A gond az, hogy mindenki a saját érdekét tartja szem előtt. A növénytermesztő, a növényvédő szert előállító, az erdész, a méhész, a nagykereskedő, a kistermelő, a fogyasztó, stb.... És ezek sajnos elég kevés pontok fedik egymást.

*

trobi

  • *
  • 35
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #79 Dátum: 2016. December 10. 13:38 »
Csányi Antal,


kitenyésztettek egy olyan méhfajt amely nem érzékeny a nozémára, le tudja tisztítani magáról az atkákat, szelíd, kimagaslóan hosszú a szipókája, átlagosan 60%-al többet hord mint az Apis mellifera. Veszel ilyen méheket?


 
Tyűű...ez kéne nekem ,hogy híjják? ;D ;D

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #80 Dátum: 2016. December 10. 15:03 »
A Kárpát medence az Isten tenyere, és ezt tesszük tönkre, mi emberek. Isten tenyere, hiszen gyüttment növényekkel, özönfajokkal (repce, akác, gyalogakác, vaddohány, napraforgó, szolidágó)  betelepítve is képes tejjel-mézzel folyó Kánaán lenni. Ha nem pusztítjuk a rovarvilágot ok nélkül is hosszú hatástartamú mérgekkel.

December 3-án hallgattuk egy néprajzkutató előadását, hogy a középkorban is milyen hihetetlen gazdag méhlegelője volt a Kárpát medencének. Olyan irdatlan mennyiségű viaszt termeltek a méhészek, hogy egész Európába exportálták. A mézeskalács nemcsak ünnepi ajándék, hanem népeleség is volt. Az egyik legstabilabb adónem a méhészeket érintette. A folyószabályozások megindulása rontotta a méhészet sikerességét. De megdöbbentően jól mézeltek a behozott és bevándorolt virágos növények. És ez ma is így lenne, ha .....
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #81 Dátum: 2016. December 10. 15:28 »
Idézet
A növénytermesztő a saját szemszögéből és anyagi érdekéből nézi ezeket a dolgokat. Őt a fentiek nem fogják érdekelni. Az viszont igen, hogy az USA-ban pl a csúcs kukorica termés 72%-al, az öt éves átlag 58%-al magasabb mint Mo-n.

A kukorica számunkra méhészek számára nem jó példa, mert ott pl az keléstől számított első két hónap a legveszélyesebb a méhekre és nem igazán fontos méhlegelő növény.

Viszont az olajos magvakat adó növényekről mindről el lehet mondani, hogy az OLAJHOZAM a megporzás minőségétől függ. Hiába önmegtermékenyítő a repce, de igazán jó olajhozamot akkor ad, ha megporzó rovarok dolgoznak a táblán. A napraforgó meg se termékenyül rovarmegporzás nélkül. De az olajretek, mustár se sikeres méhek nélkül.

Nem értem, hogy a méhészek beletörődését a rovarölő mérgek használatába? Ezek eldobható, lecserélhető technológiai elemek.

A növényvédőszerek lecserélhetők és el is hagyhatók, de ma már a méhek kicserélhetetlen szereplői a rovarmegporzású növények eredményes termesztésének.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #82 Dátum: 2016. December 10. 17:27 »
Szép dolgok ezek, és igazatok is van. Megbeszéltük....... Vegyszer mentes mezőgazdaság kell.
 A kérdés csak az, hogy ki mondja meg ezeknek a "parasztoknak".
Mert jelen pillanatban úgy állunk mint az egerek. Akik kitalálták, hogy csengőt kell akasztani a macska nyakába, és mindig hallják amikor jön, ezáltal be bírnak bújni a lukba.
 A kérdés, ott is csak az volt, hogy ki akassza a macska nyakába a csengőt, minden egyéb kérdés meg volt oldva.

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #83 Dátum: 2016. December 10. 17:28 »
Régen a réteken, szántókon 300-350 féle növényfaj élt. Ma jó, ha 25-30 féle. És ez nem a rovarölő szereknek a hibája, ugyanolyan károsak a túlzott gyomírtók is.

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #84 Dátum: 2016. December 10. 17:36 »
Egyezzünk már meg abban, hogy a Nagy-Alföld ma egy összefüggő kultúrsivatag. Ha nagyon alaposan megnézzük, ma ott már nem is szabadna méhészkedni. A fentiek szerint.
« Utoljára szerkesztve: 2016. December 10. 18:17 írta Vivaldi »

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #85 Dátum: 2016. December 10. 17:53 »
Ha megegyezünk más lesz?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #86 Dátum: 2016. December 10. 22:56 »
Szerencsére a réteken, legelőkön, ártéren most is rendben van még a növényvilág. Kevés a folyamatosan öntözött kaszált legelő. De sajnos a nyugat európai módra karban tartott zöld hazugságok területe folyamatosan nő. A szántóföld viszont tragédia színhelye.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #87 Dátum: 2016. December 11. 09:42 »
Mindezek mellett a rendszerváltás óta két Balatonnyi terület cca 1200 km2 került ki a mezőgazdasági művelés alól.

Üdv. jani bátya

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #88 Dátum: 2016. December 11. 10:27 »
Igen. De erről én tanulmányt tudnák írni.
 Az az igazság, hogy a juhokkal lelegeltetett, vagy szántóföldnek használt, erodált hegy és domboldalakon, nem él meg más, mint a kökény. /Próbáltam fényképet feltenni, de ide nem lehet ez nem olyan mint a face/ Nem mondom ez is nagyon jó, de csak egy hétig tart tömeges virágzása.
 No most, azért, hogy a támogatást felvehessék még ezt is kiirtják, kiirtjuk. Utána hektár számra semmi sincs benne, de ha van is olyan ami a méheknek nem kell. Ennek ellenére még mindig áldom a sorsomat mivel teljesen kemizállatlan környezetben, erdőben vannak a méheim.

*

Misi

  • *
  • 35
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #89 Dátum: 2016. December 11. 23:33 »
Misi!

Nem értelek titeket.
Téged meg Izso-t.
Ti nem méhészkedtetek 15-20 éve?
Teljesen más világ volt.
...
- Én sem értem, hogy az 1-2 évtizede kifejlesztett növényvédő szererek hogyan okozhatták azokat a CCD-s tüneteket amik egy 100 évvel ezelőtt kiadott könyben le van írva.

- Harminc éve van saját méhészetem.

- 100-150 ével ezelőtt is hoztak Európába afrikai eredetű méheket, kevesen és azok is keveset. Ezek akkor is előidézték a CCD-t, de az akkori méhcsalád-sűrűség mellett kevés méhészetet érintett.

Aztán történt, hogy hirtelen megsokasodott a méhészek száma. Többszörösére nőtt köztük a hozzá-nem-értők aránya - aki az idegenből származó méhben reméli a siker titkát.
Megnőtt a méhcsalád-sűrűség.
Fellendült az ipari méretű anyagyártás.
Futótűzként terjed a rossz vér.

Ha a világ változásáról van szó, célszerű ezt is figyelembe venni.

Nálam 2006-ban jelent meg tömegesen az afrikai eredetű jelleg.
Másoknál már korábban, van akinél még a mai napig sem - vagy éppen jelentéktelen mértékben.