Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők

  • 128 válasz
  • 56348 megtekintés
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #45 Dátum: 2016. December 06. 21:16 »
Fülemüle!
Lásd kivel van dolgod, türelmes vagyok, és én is tanulok belőle, hogy jobban el kell magyarázzam.
A viszonyítási alap annak az állapotnak a feltételezése, hogy minden kaptártípusban azonos állapotokat feltételkezünk.(Ezt leírtam miként gondolom.)
Azért feltételezzük, mert ilyen a gyakorlati életben nem létezik!
Enélkül viszont lehetetlen a különböző rendszereket, technológiákat összehasonlítani.
Tehát minden anya ugyanannyit petézik, ugyanannyi here van minden kaptárban, és mindegyikben 26.298 db kijáró méh van, amelyek egy időben születtek.(Ezt nevezem feltételezésnek!)
Amit Te erőltetsz, előadásom következő része!
Akkor már egyesével elemzem a különböző rendszereket, konténer, hideg, meleg-építményű NB, rakodók garmada.
Természetesen ekkor már óriási különbségek lesznek, pláne, ha valaki veszi a fáradtságot és korlátozza az anyát.
Attól tartok elmegyünk egymás mellett.
A méhlegelők maximális kihasználása a cél, és ezt szemléltetem úgy, hogy közben összehasonlítást végzek.
Ha még mindig nem érted, szívesen folytatom.
Nagyernyei Attila

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #46 Dátum: 2016. December 06. 21:21 »
Amíg Magyarországon lesz méhészkedés, addig lesz NB keretes méhészkedés is. A krajnai méhfajta fészekre hordó, és ezt a tulajdonságát meg a méhésznek az akácméz-termelési igényét az NB keretméreten vagy annál is nagyobb keretméreten lehet jól összeegyeztetni. A modern méhészkedés duma ebből a szempontból teljesen közömbös.

Az alacsony keretes rakodókaptár egy grammal se ad több akácmézet, legfeljebb jobban gépesíthető és ezzel növelhető az üzemméret és csökkenthető az élőmunka ráfordítás. De a magyar viszonyok között talán még ez se biztos, hogy általános igazság. Én azt látom, hogy a 1/2 NB kaptáros méhészek sokkal többet emelgetnek, rakosgatnak, pakolgatnak, hogy ugyanannyi jó minőségű akácmézük legyen, mint a fekvőkaptáros NB méhészek.

200 méhcsalád alatt a rakodó és az NB versenyében az NB a nyertes. Ha meg már NB, akkor a módszerek akármilyen régiek, de jók.
Ez szerintem úgy marhaság ahogy leírtad. Ugyan is a Krajnai a kijárótól eső legtávolabbi helyre hordja a mézet. Láttál már nagyboconádi felső kijárós kaptárt? Láttad a félhold alakú telelő méz koszorút? No az azért van.
Másodsorban, a telelő mézet oda hordja ahol meleget érez. Ugyan is ahol a kaptárban legmelegebb hely a fészek, abban az esetben, ha méztér nincs kellően takarva. Ezért oda hordja. A fólia, a népszabadság vasárnapi melléklete, vagy némi turkálóból elhozott rongy az nem takarás. A takarás az legalább kettő és fél centis vagy ettől vastagabb deszka, vagy a két centis től a hungarocell.
 Csak egyszer próbáld már meg Augusztus közepén rendesen letakarni a méheket, és úgy feletetni. Valószínű nem fogsz ekkora hülyeségeket írogatni.

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #47 Dátum: 2016. December 06. 21:28 »
Értem, egyébként szerintem egyet gondolunk, csak más  úton jutottunk ide. A cél a legnagyobb méztermelés.A cél azonban nem biztos, hogy minden méhész számára ez. Te a méztermelés maximalizálására hegyezted ki a dolgot, így ez általában igaz is a módszereddel.

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #48 Dátum: 2016. December 06. 21:54 »
Amíg Magyarországon lesz méhészkedés, addig lesz NB keretes méhészkedés is. A krajnai méhfajta fészekre hordó, és ezt a tulajdonságát meg a méhésznek az akácméz-termelési igényét az NB keretméreten vagy annál is nagyobb keretméreten lehet jól összeegyeztetni. A modern méhészkedés duma ebből a szempontból teljesen közömbös.

Az alacsony keretes rakodókaptár egy grammal se ad több akácmézet, legfeljebb jobban gépesíthető és ezzel növelhető az üzemméret és csökkenthető az élőmunka ráfordítás. De a magyar viszonyok között talán még ez se biztos, hogy általános igazság. Én azt látom, hogy a 1/2 NB kaptáros méhészek sokkal többet emelgetnek, rakosgatnak, pakolgatnak, hogy ugyanannyi jó minőségű akácmézük legyen, mint a fekvőkaptáros NB méhészek.

200 méhcsalád alatt a rakodó és az NB versenyében az NB a nyertes. Ha meg már NB, akkor a módszerek akármilyen régiek, de jók.

Lehet hogy "fészekre hord", és ez a nagy kereten szépen látszik is, mert ugye hova is tenné?
Nekem erről az a véleményem, hogy napforduló után, pl napraforgón már minden féle kaptárban a fészket tömik. Előtte nálam ilyen jelenség csak a gyengébbeknél van, vagy anyagondosnál, a nagyboconádi fészkes rakodóim is feltakarítanak. A felesben több a lehetőség(nem muszáj bonyolítani, elég egy jó család is bele), de nem azért pakolgatnak, hogy ugyanannyi jó mézük legyen mint a fekvősöknek  :o, igazán jó, tiszta akácot amúgy is csak "nógrádban" lehet pergetni, az előtte lévő soha nem olyan.
Ha szabad megkérdenem, miben versenyzett a rakodó és az NB? Márcsak hogy be tudjam magam tájolni, hogy jött ki a 200 család.
Üdv:robi

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #49 Dátum: 2016. December 07. 08:08 »
Ez nem így van. Most tanítsalak benneteket is mint a kezdő méhészeket a facen?
Először is a méhek mindig a kíjárótól, a legmesszebbi pontra hordják a mézet. Ezért a méz koszorú helyét mindig a kijáró helye határozza meg. Ez telelő méznél is így van. Ha nagyboconádi hideg hideg építmény felső kijárós akkor félhold alakban, ha nagyboci meleg akkor hátra. Ha rakodó akkor felülre, alsó kijárós akkor  szépen elraktározza a felső keretsorba.
 Csak egy dolog. A krajnai, / mindig erről beszélünk, a többi olasz, hibrid meg más szarság nem érdekel/ több tíz millió évre arra szelektálódott, hogy hideg a tél. 20 év kevés idő ahhoz, hogy ezt az evolúcuió által kialakított szokást megváltoztassák. Ezért mindig a legmelegebb helyre hordják a mézet. Ne felejtsük el ők már akác előtt is a téli mézet hordják, és nem tudják, hogy mi kipergetjük tőlük. Ezért hordják a fészekbe a rosszul, vagy sehogy sem takart családok.
 Ezért , ha nincsenek takarva abban nem bíznak, így van az a tév eszme, hogy fészekre hordanak.
 Mindenkit kapacitálok semmi problémája nem lesz, sőt, hogy legalább két családot egész évben vastagon takarjon. Ez leutánozza a természetes odut. Teljesen másképpen fognak viselkedni mint a takaratlan családok.
Az ősi méhlakásban az oduban állandó vastag takarás van. Mindegy, hogy a méhek fölött a fatörzs 30cm vagy 3 méter , nem befolyásolja annak hőszigetelő képességét. A mézet mindig legfelülre hordják tavasszal és úgy fejlődik lefelé az anya, őszre teljesen alul a lép alján vannak. Aztán ahogy fogy a méz úgy mennek lassan egyre feljebb, hogy tavasszal megint fent legyenek.
Nekem Hunor-Hunor alsó kijárósban a felső fiókon telelnek. Alul üres keretsor közben semmi. Felül a méz. Rendes körülmények között, késő ősszel az üres keretsoron vannak úgy, hogy a telelő gömb teteje bele nyúlik a felső mézes fiókba. A méhek ugyan is nem szeretnek a mézen ülögetni, csak ha kényszerítjük rá, mivel az kevéssé jó hőszigetelő. Ahogy a méz fogy úgy mennek felfelé. Tavasszal az anya a keretfedő alatt kezdi a petézést.
Akácra, ha átlagos az időjárás, a behordott virágpor és méz miatt, kénytelen lemenni az alsó keretsorra petézni, azzal, hogy fent is van öreg fedett keret, ami akác alatt kikel, és ennek helyére mézet hord.
 Persze vannak évek amik eltérnek és a rossz tavasz miatt csak egy fiókon vannak.  Van olyan, hogy rossz a tavasz, és be kell avatkozni. Vagy is felülre össze szedni az üres kereteket és alulra a fészket össze tenni akác előtt.
 /Hozzá tenném én repcére nem megyek, egyrészt mert nem is tudok, ilyenkor még használhatatlan az út, másrészt az akác méz így tisztább./
 Tehát a fészek alul van, de minden esetben felülre kezdik hordani az akácot, és nem a fészekbe. Így akác végére általában, ha jó az idő, vagy nincs leterhelve az akác, a felső fiók tele van mézzel, úgy, hogy én még soha nem használtam anyarácsot, most sincs egy sem.
 Napraforgón a fészek ismét alul. A végén van egy tele mézes fent, és egy mézkoszorú alul a fészken is. Pergetés után minél gyorsabban haza, és kicserélem a fészek kerül felülre. Itt ebben ebben az esetben igaz, hogy fészekre hordanak, de itt már a keretek általában félig mézesek, amit nem pergetek ki, pontosan azért, hogy a méhek ne kizárólag cukor szirupon teleljenek. Erre etetek rá még. Ilyenkor aztán ha van még itthon is hordás akkor az anya lemegy petézni az alsó fiókra is ha van néhány sötét vagy zsemle színű keret középen összetolva.
A lényeg itt nem a fészek, hanem a takarás. És szerintem jobb, ha egész évben takarva vannak rendesen. nyáron a besugárzó hő ellen , télen mert ott megreked a meleg a plafon alatt.
De, ez csak jó tanács felőlem mindenki úgy kínlódik ahogy akar. Kivéve, ha ilyen fórumokon hülyeséget beszél az, aki nagy szakembernek mondja magát.
« Utoljára szerkesztve: 2016. December 07. 08:15 írta Vivaldi »

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #50 Dátum: 2016. December 07. 09:42 »
Jól írod, és nálad lehet igaz is, és működik.
De nagyon leragadtál a takarásnál :D, nincs annak akkora jelentősége, nem azért hordják a kijárótól legmesszebbre, mert ott fasza meleg van, hanem mert ott érzi legnagyobb biztonságban a kincset. Mivel öregebb vagy jóval mint én, ezért tisztelettel mondom és halkan, nálam repce végére a felesek uralják a 4 fiókot és a két felsőt meg is dobják mindenféle vasziszdasz nélkül, a hunorjaimat meg általában kétszer kell pörgetni, mert nincs harmadik fiókom.  Anyarácsot használok, hunornál 1 fiók, felesnél 2 a fészek, a takarás felül a kereteken egy fólia, hogy ne zugoljanak, ha ez véletlen elmarad, volt már ilyen akkor beépíti a menekülőteret, és szívás van :D.
Továbbra is kötöm az ebet a karóhoz, nem a takaratlan, hanem a valami oknál fogva nem elég erős család hord fészekre, napforduló előtt.
Üdv:robi

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #51 Dátum: 2016. December 07. 11:46 »
Kicsit messze estünk az özönfajoktól, de a téma mindíg hoz érdekességeket. Ha tavasszal kicsit gyengébb, azért hord fészekbe, mert az anya nem uralja a fészket és kevesebb a pete. Ahol lendületes az anya, nyomja fel a felső lécig, mindegy, hogy fekvő vagy álló kaptár. Ezért írtam, hogy önmagában nem a kaptár fontos, hanem összességében - kaptár, anya, népesség, üres hely stb- ezért is nehéz az összehasonlítás.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #52 Dátum: 2016. December 07. 14:29 »
Ti úgy gondoljátok, hogy a méhfajták között nincs a méz és virágpor raktározása tekintetében különbség?

Szerintem meg van. Itt Kárpát medencében olyan volt a szelekció az időjárás sajátossága miatt, hogy sokkal gondosabban kellett a méheknek arra vigyázni az esetleges lehűlés hatására. Nem engedheti meg az Apis melifera carnica hogy a fiasítás közé ne pakolgasson tartalékot, ha egy kicsit lelassul a gyűjtés a méhlegelőn. Biztos más méhfajta is megteszi, hogy átpakolgatja a mézet egyik helyről a másikra, de szerintem ilyen mértékben, ahogy a mi méhünk teszi ezt, egyik se kényszerül rá, se az olasz, se az északi.

A nem fedett érett mézet is képesek a mi méheink átpakolni másik helyre, ha arra szükségét látják és van hova átpakolni. Ráadásul az akác nem akkor van nálunk, amikor a magyar méhcsaládok már a csúcson vannak vagy túl van a csúcson, hanem előbb. A repce meg még korábban mézel. 

Mondhatjátok nekem, hogy pont a ti méheitek mindig túl vannak a csúcson már repcén, de nem ez az átlag. Ha ez lenne az átlag, hogy két fiók repcét pörgetne minden magyar méhész, akkor a világpiac a magyar repcétől rettegne és nem a kínai gagyitól. Én azt látom, hogy max minden 10. méhész perget a repcéről és 9 méhész bizony elviszi a repcét az akácra és még bele is pergeti valamennyire. Nem örül ennek, de nem tehet mást, mert bizony a repce mérgezett és ezért alig ad mézet, ráadásul a méhcsaládot is legyengíti. De nem hiszi el, ahogy ti sem.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #53 Dátum: 2016. December 07. 15:12 »
Geddekas! Hírtelen sok mindent felvetettél, de ez az átpakolás azért nem ilyen egyszerű dolog. Én már évek óta megfigyeltem, hogy a méhek a téli élelem közé jelentős mennyiségű virágport raknak, de ez nehezen vehető észre, mivel mézzel fedik. Átpakolásnál ezt a virágport nem tudnák átrakni, a méhész észre veszi és talán még a régi szokás szerint a fészek szélére is teszi. De szerintem ez a téli- és nyári virágpor raktározás között különbség van, de ezt még kevesen vetették fel. Ez a tavaszi indulásra kell, hogy ott legyen. Ti észre vettetek ilyet?

Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #54 Dátum: 2016. December 07. 17:02 »
Én úgy tapasztalom, hogy inkább bőséges és rohamos hordásban, na olyankor teregeti a fias közé (kiszorítja az anyát), de ahogy lazul a hurok utána el is tünteti, az anyának helyet kell adni. Porszárazra képesek a fészket kitakarítani akác után, oda kell figyelni. Naprán más a helyzet, ugye túl vagyunk a nyári napfordulón, lassan de biztosan csökken a napfényes órák száma, egyértelműen a télre készülnek, miközben gondolnak a tavaszra is.
Ez nálam úgy néz ki hogy egy értelmes napraforgó úgy kezdődik hogy a fészket megtömi virágporral, telehordja nektárral (besilózza a virágport), beérleli és le is fedi, kialakulnak a szép mézkoszorúk, hunorban- NB-ben egyaránt. Ezt már nem pakolássza sehova sem, de természetesen fog belőle fogyni.
Na ehez nem nyúlunk, ez felett egy jó naprán többször is megdobja a mézteret, természetesen erős termelő állományról beszélek.
Geddekas!
Felénk repcéről 10-ből 2-3 perget jókat, a többi nem mert gyengék a méheik, egy területen vagyunk és ez így van, nem mérgezett a repce nálunk, mézet is ad bőven, és nem gyengülnek rajta, sőt inkább lendületet ad.
Persze volt olyan állomány is tőlem három kilométerre, akinél erre az időszakra tetőzött a nosema.


Üdv:robi

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #55 Dátum: 2016. December 07. 18:34 »
Valóban özön faj ide özön faj oda, de legalább hülyeséget ne tanítsál senkinek Csuja. Ne erőszakoljátok már meg a méheket századszorra is.
 Mostanában megint túlbuzog benned a szakmai rész, mióta kifelé látszik a rudad állni az Omméból, és a főnököd sem kér belőled.
 Vagytok egy páran akinek a magamutogató hajlama nagyobb mint kéne, és ha nem csodál benneteket senki, nem jól érzitek magatokat.
 Nem tudom nem e lenne jobb mostanság kicsikét hátrább húzódni?

*

izso60

  • *****
  • 558
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #56 Dátum: 2016. December 07. 18:50 »
Üdv.Uraim!
Ha szabad megszólalnom e témában,szerintem robi75 nek igaza van a méhcsaládok viselkedésének tekintetében.
A mérgezésekről is hasonló véleményen vagyunk!
A méhész aki nem megfelelően védekezett az előző évben és a hibát képes észlelni az mindent meg tesz a méhei "védelme érdekében" lehet hogy kiirtja őket,így az atka is elpusztul és lehet mérgezésre gyanakodni,másra terelni a felelősséget.
De lehet figyelmen kívül hagyni a nosemózist ami nem mindenki számára ismert sem mint betegség sem mint fogalom,lényeg hogy másra fogjuk az előállt tragédiát.
Mi mindent jól csináltunk.
És itt idézném a "ződről" a fórom vezetőt:Tükörbe nézünk de önmagunkba soha!
Összegezve:robi75 egy vidéki gyakorló és tudatos MÉHÉSZ.
Nála a pont.
Ennyi.

*

izso60

  • *****
  • 558
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #57 Dátum: 2016. December 07. 18:56 »
Üdv.Uraim!
Vivaldi!
Ez utóbbi szösszeneteddel igencsak egyet lehet érteni!
Így tovább!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #58 Dátum: 2016. December 07. 22:18 »
Vivaldinak elfogytak az érvei, ezért személyeskedik, Izsónak nem is voltak érvei csak ösztönei.

Szóval szerintetek Mi méhészek mindent klasszabbul csinálunk mindent mint akármikor csináltunk, az akáccal is minden rendben van, meg a méhcsaládokkal is. Sőt minden NB kaptárral méhészkedő hatökör ósdi alak, csak azok a kiba...t kereskedők ne vónának kekeckedők? Éljen a hunor meg az 1/2 NB, a többit ócskaságot dobjuk ki a szeméttelepre? Ja, hogy a Hunor is ócskaság, mert alig 10-20 évvel fiatalabb, mint az NB. Ez ne zavarjon senkit. Az se, hogy az akác még az eddiginél is korábban virágzik már évek óta és még felkészületlenebbül éri a méhcsaládokat. Az se, hogy az akácvirágzás idejének rövidülése miatt még nagyobb méhcsalád kell a kihasználásához, mint 15 évvel ezelőtt. Az meg végképp hazugság, hogy a repcetábla tömve van méreggel, hiszen biztosan minden magyar méhész két fiók mézet perget róla.

Szóva szálljunk le a földre. Álljunk a két lábunkra és őszintén mondjuk el, hogy a magyar átlagméhész nem perget se a repcéről se az akácról két fiók mézet. Hanem a kettőből nyöszörögve hoz ki egy pergetést. Ez volt a jellemző az elmúlt 5 esztendőben. És ennek sok oka van, amit nem szégyen elmondani. És ezekben a nehéz időkben is lehet jó mézet pergetni. És ebben az NB fekvő kaptár élenjáró még mindig, mert sokkal kevesebb pakolással, munkával lehet vele jó mézet termelni, mint bármelyik rakodóval. És sok újdonságot nem kell kitalálni ahhoz, hogy ez sikerüljön is. Kerülje a repcét messzire és ne felejtse el, hogy hogyan lehet tiszta akácmézet pergetni. Azt se szégyen bevallani, hogy manapság sokkal nehezebb tiszta akácmézet pergetni, mint 15 évvel ezelőtt, mivel sokkal többet szenvednek a méhcsaládok. No, nem a stressztől, hanem a mérgektől.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

izso60

  • *****
  • 558
Re:Özönfajok (akác, gyalogakác, vaddohány, aranyvessző) mint méhlegelők
« Válasz #59 Dátum: 2016. December 07. 22:58 »
Üdv.Uraim!
Geddekas!
Sem Én sem a méheim nem mérgesek és nem mérgezettek!
Nem írom le mert nem lényeges az ügy szempontjából hogy cirka húsz éve vándorlok repcére,sok kollégával együtt és a méheink köszönik szépen jól vannak.
Amiről Te írsz az a mellébeszélés,megdumálás kategóriája,amikor bűnbakot kell kreálni a saját hibáink elkendőzéseire!
De Én vagyok a hülye hogy már megint leállok vitázni ezen az egyértelmű hablatyon!