TÉL

  • 130 válasz
  • 59253 megtekintés
Re:TÉL
« Válasz #60 Dátum: 2017. Január 16. 04:40 »
Jó reggelt mindenkinek!
Geddekas! Milyen hőmérőt használsz és hogyan? Nem figyelted meg véletlenül hogy milyen hatással van az erős téli takarás a fiasítás beindulására?

Re:TÉL
« Válasz #61 Dátum: 2017. Január 16. 13:04 »
,,Egy barátom felhívott" tehát nem Ő használja a hőmérőt!


Re:TÉL
« Válasz #62 Dátum: 2017. Január 16. 13:19 »
Miért inditják el a méhek a fiasítást ilyenkor, mikor még tél van?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:TÉL
« Válasz #63 Dátum: 2017. Január 16. 13:51 »
Miért indítják? Mert túl vagyunk a téli napfordulón. Így szokták csinálni.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:TÉL
« Válasz #64 Dátum: 2017. Január 16. 14:45 »
Az anyának felfutási idő kell. Nem lehet úgy, hogy ma még egy petét sem rakott, holnap meg 1800 db-ot. Először tizet, majd huszat, majd stb. Február végére már egész jó fias keretek szoktak lenni. Márciusra meg a kelő méhekből már szépen látni fiatalt, ehhez viszont február eleji petézés kell.

Re:TÉL
« Válasz #65 Dátum: 2017. Január 16. 14:59 »
Feltételezésem szerint, az lenne a jó nekünk méhészeknek hogy az anyák minél később kezdjenek petézni. Ez alatt nem azt értem hogy a peték lerakása tavasszal kezdődjenek csak meg, hanem azt hogy december-januárban ne legyenek kiterjedt fiasok. Továbbá a méhek számára is szükséges a "vegetációs-időszak", amikor úgymond csak telelnek és az élelem fogyása minimális. A meglátásom szerint az lenne a cél, hogy ez a "vegetációs időszak" a tél folyamán minél hosszabb legyen. Mivel ha a család egész télen a fiasítás gondozásával, a fészek hőmérsékletének fenntartásáról gondoskodnak ezek nagyban "koptatják" a méhecskéket és nem utolsósorban a mézkészlet is rohamosan apadásnak indul.

Re:TÉL
« Válasz #66 Dátum: 2017. Január 16. 16:40 »
A fiasítás általában január végén, február elején elkezdődik, de az nem azt jelenti, hogy kiterjedt a fiasítás. Ha egy pete van, akkor is kell a hő. Három kaptárban van bent szenzor, de csak az egyikben mértem ezt a hőfokot. Tehát nem olyan drámai a helyzet, csak egy cirka két hetet sietett ez a család.

Re:TÉL
« Válasz #67 Dátum: 2017. Január 16. 21:14 »
Geddekas! Milyen hőmérőt használsz és hogyan?

Üdv Kamikaze!
Nem tudom a fotókat feltöltni, mert nagy a mérete, de a tegnapi nap folyamán a facén elég jól kiveséztük a hőmérőt. Az alábbi linken át tudod olvasni, ha tagja vagy a zárt csoportnak, ha nem akkor viszont szívesen leírom Neked itt is.
https://m.facebook.com/groups/174894632600347?view=permalink&id=1227850487304751&ref=m_notif&notif_t=like

Re:TÉL
« Válasz #68 Dátum: 2017. Január 30. 16:28 »
Még 3 napot kell kibírniuk a méheknek.
Hamarosan lesz lehetőségük a tisztulásra.
Sajnos rémisztő híreket hallok sokfelől.
Azért mert néhány ürülékpöttyöt láttok, nem szabad meghúzni a vészharangot.
Kérem a kollégákat mellőzzék a méhcsaládok csúfos címkézését.
Nem szép dolog így beszélni róluk, hogy az "befostak a méhek", meg hasonló.
Akár telefonba hallom, akár leírva látom, ezt mindig visszautasítom.
Szegények, nem tehetnek róla.
Nagyernyei Attila

Re:TÉL
« Válasz #69 Dátum: 2017. Január 31. 07:24 »
Sziasztok!
Olvasgatok másik méhész portálokon is, és rengeteg kérdés hangzik el a méhek teleléséről, a fürt mozgásáról, a belső "piszkításról". (Fosás, amit nagyon nem szeretek hallani a méhészektől.)
Az egyiket ide emelem, ő már egy válaszadó.
Kérdés: Hogyan mozog a téli fürt a meleg építményű kaptáraknál?
Íme a válasz:
"Minap gondolkodtam ezen, aztán arra logikaztam ki magam hogy: méhek természeténél fogva lentről felfelé, aztán elölről (kijáró) hátra. Viszont azon is gondolkodtam hogy alul lehet húzatot csinálnak, amolyan higénikus alj jelleggel, akkor viszont borulhat az elölről hátrafelé elv, a másik pedig biztos, de biztos lesz aki megmondja."
Képzeljétek el, hogy mekkora szakemberek vannak közöttünk.
Sokan úgy kezdenek el méhészkedni, hogy semmi lövésük az egész méhészkedéshez.
Hallottak valahol valamit valakitől, akinek azt mondta valaki, hogy ez így van.
Lépjünk tovább.
Tegnap forró drót volt, annyian panaszkodtak a nozemára utaló jelek miatt.
Ráfogják az édes harmat mézre, a madarak zavarására, és sok olyan dologra ami lehet, de nem valószínű.
Arra senki nem gondol, hogy az atkairtásra használt készítmények, és a velük alkalmazott hibás technológia is benne van a pakliban.
Tudom nem mindenki használt Destruktort, de olyan információm van, hogy egyes sorozatokat, "gyártási hibásnak" ítéltek, és azonnal felfüggesztették a forgalmazását.
Gondolom hamarosan megfelelő helyen publikálni fogják ezt, viszont nem gondolom, hogy személyemnek kéne a hatósági jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozni.
Akkor mi van a rossz időpontban elvégzett (nem megfelelő hőmérsékleten) füstöléssel?
Mi van akkor, ha tíznél több "maradék atkával" telelt be a kolléga?
Az extrém, hosszan tartó hideg is rendkívülinek számít.
Nem a mínuszokkal volt gond, hanem, hogy már 6 hete egy tapodtat sem enged a szorításából a  tél.
Egy biztos.
Ennyi aggódó méhésszel még nem beszéltem.
Én azt javaslom mindenkinek, hogy ne várjon márciusig a méhcsaládok gyors átnézésével.
Ez egy pillanatnyi szemrevételezést jelent, hogy megnyugodjunk, vagy......
Az okot majd sokan fogják elemezni, de ez országrésztől, etetési módszertől, atka elleni védekezési technológiától, a vándorlások és pörgetések számától, a virágporos legelőtől sok mindentől függhet.
Nehéz általános diagnózist felállítani, és még a java hátra van.
Véleményem szerint ez a méz árában is hamarosan meg fog jelenni.
Nagyernyei Attila

Re:TÉL
« Válasz #70 Dátum: 2017. Január 31. 10:12 »
A Nosema ceranae eddig nem volt széleskörben ismert a méhészek között, inkább csak a Nosema apis. Így a korai tünetei sem igen ismertek, amelyek eleve nem feltűnőek. Július végén, vagy augusztus elején amikor még hatékonyan lehetne ellene tenni, így az elmarad. A tünetek ekkor még a következők, a fiasítás aránytalanul több a népességhez képest, a fertőzés miatt rövidebb a méhek élettartama. A kaptárak előtt lehetnek mászkáló méhek, de jellemzően kezeléskor  a kereteken is nyugtalanok a méhek. Ekkor még szó sincs, abnormális ürítkezésről. Viszont felületesen szemlélve a tünetek mással is könnyen magyarázhatók. A népesség csökkenés, betudható a természetes csökkenésnek, vagy a napraforgó "koptató" hatásának. A kaptár előtt elpusztult, vagy mászkáló méhek, vírus, mérgezés, tünete is lehet. A nyugtalanság is magyarázható időjárási hatással. Megjegyzem ezek egyszerre is jelenlehetnek. Kritikus elszabadulása, a családok állapotától függő, lényegében innen már minden, máskor akár lényegtelen dolgok is végzetesek lehetnek. Mivel bármi ami tovább gyengítheti a méhek immunrendszerét, vagy streszt okoz, ami szintén spóraszám emelkedéshez vezet.
Így már minden beilleszthető a képbe, az elégtelen atkairtás, vagy éppenséggel az eltúlzott, vagy helytelen időben végzett. Így ha nem is fő okként, de hozzáadódó a madarak, rágcsálók zavarása, vagy a nem megfelelő telelő élelem.
Ha megnézzük hogy milyen volt az ősz, főleg a szeptember, gyakorlatilag nyár volt. Ami kedvezett az atkának. De ezentúl hatalmas darázs invázió is volt. A 2011-es ősz is hasonló volt.  A kései jó idő, miatt több  hibába is belecsúszhatott a méhész. Gondolok itt elsősorban, a kései feletetésre, ami szintén a telelő méheket koptatja, itt jobb a naptárhoz tartani magunkat. Az atkairtásnál kontrollálni kell a lehullást, itt viszont nem működik a naptár módszer, folyamatos kezelés mellett is, még októberben is nagy volt az atka fertőzöttség, ha valaki szeptemberben "letudta", hogy majd később valamikor végez egy csorgatásos zárókezelést, az eső után köpönyeg.
Még kitérnék azokra a "mindíg" pergető méhélszekre, akik azzal dicskedtek szeptember végén, sőt október elején kései napraforgóról pergettek. vajon ők hogyan irtottak atkát? Közben, utólag?
Most szerintem már nem sokat lehet tenni, mint becsukni az elcsendesedett kaptárak kijáróit. Aztán gondolkodni azon hogy a magas atkafertőzöttség, vagy a ceranae, vagy ezek ketten együtt, a méhész segítségével fektették kétvállra a méheket.
Abban is igazat kell hogy adjak Attilának, hogy a java még hátra  lehet. A tavasz sem sok jót igér az ilyen állományok maradékának sem.

Re:TÉL
« Válasz #71 Dátum: 2017. Január 31. 11:30 »
"Még kitérnék azokra a "mindíg" pergető méhélszekre, akik azzal dicskedtek szeptember végén, sőt október elején kései napraforgóról pergettek."

Pergették azok az apjuk......, legfejebb a kalapjukat.
Akkor már nincs is meg a hőmérséklet sem a napraforgó mézeléséhez, nálam többször is van hogy június legelején vetnek  rövid tenyészidejű naprát(kényszerből), augusztus huszadika körül nyílik, aztán elhúzódik szeptember közepéig a virágzása, nem ad az már lópikulát sem.
Inkább mézharmat lehet az kis hordás, és a nem túl sikeres kollégák hajlamosak belenyúlni a fészekbe későn is, na még egyszer utoljára felkiáltással az oda tömött napraforgó mézet is kiszedik majdnem mindet.
Felénk is van ilyen egy 100 családos, az eredményei a fingal vetekszenek, repcéhez még harmat gyengék a méhei nem alkot semmit, június elején általában lerajzanak neki, napraforgóra talán gyenge közepes az állomány így a méztérbe nem sok jut. Téli veszteségei is általában nagyok, volt hogy csak 30 maradt neki tavaszra, így 20 év alatt volt már neki vagy 1500 család méhe ;D, nem gonoszságból röhögök de olyan keményfejű a koma hogy nem lehet segíteni rajta.
Nagyon hülye...

Véletlen szemtanúja lettem pár éve hogy egy másik "agyas" kollégával összefogva vettek az isten tudja hány mázsa cukrot, aztán kopaszra nyomták mindkét állomány fészkét augusztus végén, ott ugye akkorra volt már méz...
Azokat a gyönyörű mézkoszorús, besilózott virágporral teli kereteket kinyomták a barmok, mert ugye év közben  mézük se nagyon szokott lenni ez által pénzük sem, így ez náluk bevett "fogás".


« Utoljára szerkesztve: 2017. Január 31. 11:52 írta robi 75 »
Üdv:robi

Re:TÉL
« Válasz #72 Dátum: 2017. Január 31. 19:54 »
Gratula nekik ..... de szörnyű ilyet hallani. A másik meg igen, vajon ezek az agyasok hogyan is védekeznek atka ellen, pont a telelő méheket kellene megóvni, biztosan sikerül nekik.


Re:TÉL
« Válasz #73 Dátum: 2017. Január 31. 21:13 »
Védekeznek, de az olyan mint a hátramenés.
Mivel tökéletlenül méhészkednek nem urai az állománynak, sokat vannak ugyan a méheknél de hogy mi a fenét csinálnak nem tudom. Akác időszak végére lerajzik náluk a többség, nagy örömmel fogják a rajokat, kell ugye a veszteség pótlására legalább a darabszám meg legyen(a telepük magas fák közt van)
Na a rajfogásról tudnak sztorizni, mintha az nagy dicsőség lenne de ebben tényleg jók, leszedik 15 méter magasról addig csúzlizzák a 16-os anyát amire bálakötöző zsineg van kötve, még nem sikerül átlőni ott egy gallyon, utána felhúznak 3 keretet is, ezt eladják akkora sikernek mintha az isten lábát fogták volna meg.
Nem igazán tudnak méhészkedni, csak futnak az események után egész évben de az nekik délibáb.

Üdv:robi

Re:TÉL
« Válasz #74 Dátum: 2017. Január 31. 21:19 »
addig csúzlizzák a 16-os anyát amire bálakötöző zsineg van kötve, még nem sikerül átlőni ott egy gallyon,

Ezen eltöprengtem egy kicsit, hogy mégis mifenének kell átcsúzlizni egy tavalyi anyát a gallyakon, amire ráadásul már zsineg is van kötve... de aztán rájöttem, hogy mire gondolt itt a Költő :)
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.