TÉL

Amikor a hideg elmúltával nyitogatom a kaptárakat, a méhek folynak kifelé, erősebbek voltak, mint beteleléskor. Vidáman átfiasították a rossz időt.

Mi volt a helyzet az atkával?

Két éve nálam is átfiasították a méhek a telet (pedig be sem voltak bugyolálva) és nagyon feldúsult az atka. Novemberben volt ugyan egy pár hetes fiasítás mentes időszak, ekkor elvégeztem a zárókezelést, és nem is hullott sok atka. December elején azonban állomány szinten beindultak az anyák. Enyhe idő volt egész decemberben, a két ünnep között már virágzott a mogyoró és az illatos hunyor. A január és február sem volt túl hideg, így már nem álltak le az anyák. Napraforgó vége felé már láttam atkát méhen és deformált szárnyú méhek is keltek szép számban. Azonnal végeztem egy füstsorozatot Varratrazzal, majd szeptember második felében még egy amitrázos sorozat következett, majd a zárókezelés. Csak így sikerült levinni az atkaszámot. Egy életre megjegyeztem, hogy hasonló helyzetben már tavasszal irtani kell az atkát, lehetőleg technológiai szinten (anyazárkázás, anyacsere bölcsővel, fiasítás elvétel) és azt követően egy oxálsavas csurgatás közvetlenül akác pergetés után.

Abban az évben nem volt gond az atkával. Szeptemberben kezeltem csak. Az amitráz még kifogástalanul működött. Ez változott meg. Elég ha 2-3 szor több atka marad meg miatta ősszel, az enyhe tél miatt is 2-3 szor több, és  máris komoly gondok vannak napraforgó idején.

Úgy, hogy én az átlagos, vagy az alatti családokat már november-decemberben takarom azóta is ( de csak  7 fok felett).

Miért csak 7 fok felett?

A szűkítés sok esetben jár azzal, hogy le kell rázni egy-egy kereten lévő méhet, mert nem elég mézes. Ekkor sok méh felszáll, melyek a kijárón akarva visszajönni nagy számban ledermedhetnek. 7 fok esetén még nincs probléma, ennél hidegebb időben azonban már viszolygok tőle.

A szűkítés nem sok, hanem minden esetben azzal (is) jár, hogy az ember kiszedegeti a fészekből a nem odavaló lépeket, tehát amikben egész évben vagy már előtte is petézett az anya, így azok már szinte feketék, meg némelyik talán már büdös is. Ezekben kis mennyiségben ilyen olyan fedetlen méz is van, ez sem a telelő fészekbe való.
De ezt nem decemberben kell elvégezni hanem a betelelés alkalmával, valamikor októberben. A telelő fészekbe pedig azok a világosabb lépek kerülnek amiket a család a méztérben már augusztusban lefedett. Nyilván valamennyi üres sejt marad a fészekben, kell is hogy maradjon mert oda fognak majd behúzódni, illetve októberben hordanak még oda valamennyi virágport is.

Értem, köszi. Valamiért csak a takarásra koncentráltam, és nem gondoltam, hogy nem csak takarsz, de szűkítesz is.

Igen ezt végül is én nem részleteztem. Azért szűkítek, mert a méhek sohasem fűtik a kaptárt, szemben az odúval. Ahhoz ugye hozzá kellene építeni a kereteket a kaptár falához. A téli fürt hőgazdálkodása gömb forma esetén optimális, de ezt neked nem kell mondanom. Azonban gömb alakú fürt akkor lenne, ha 12 keretes lenne az NB lépű fészek, és teljesen kitöltenék a méhek. Így  a gömb alak, csak a keretek hosszának egy részére terjed ki. Ha a szélső, kevés méhet tartalmazó keretek helyére hőszigetelőt rakok, akkor összeszorítom a gömböt téglalap alakúra, és megnövelt felületen lesznek a szélső lépen a méhek. Ahol aztán érvényesül a hőszigetelő hatása. Szűkítés nélkül csak kis területen érintkeznének a méhek a hőszigetelővel, tehát nem sok értelme lenne. Akkor jó, ha az anya a hőszigetelők közötti lépeket végig befiasítja, tehát nincs szélső lép. Ilyenkor a virágpor is alulra kerül. Hőveszteség csak előre és hátra van a léputcáknak megfelelően. Ennek tényleg tavasszal van jelentősége, de én nem végeznék akkor ezzel a munkával, így amelyik évben kell, akkor ősszel megcsinálom. Szaporítások esetében szoktam még így szűkíteni.

A méhek fűtik a kaptárt, mivel a fürt egy "fűtőtest". Az igaz, hogy a méhek szigetelik a külső felületét, de nem tudják  100 százalékosan megfogni a hőt, ami úgy tudom a fürt közepén 20 fok(?) alá sosem megy.
Amúgy a méhfürt nem teljesen gömb, hanem a léputcák irányába nyújtott, mert a méhek arra könnyebben ki tudják terjeszteni a meleget, mint a szigetelő bábinges kereteken át. Bár ez lehet, csak akkor igaz, ha már rendesen beindulnak, tavasszal.

A méhek fűtik a kaptárt, mivel ...a méhek szigetelik a külső felületét, de nem tudják  100 százalékosan megfogni a hőt

Ezt már sokszor leírtam én is, pontosan így. Tehát a hulladékhő fűti a kaptárt, nem a méhek. Ha a méhek tennék ezt, akkor nem szigetelnék a fürt külső hőmérsékletét, hanem a szigetelés szerepét a kaptár fala játszaná. Magyarán a fürt fogalma nem létezne. A gömb alak hiánya azt jelzi, hogy a méhek által létrehozott alak hőgazdálkodás szempontjából nem ideális. A szűkítés és mesterséges szigetelés annak terhétől mentesíti a méhcsaládot, hogy biológiai szigetelőt kelljen alkotniuk. A szigetelő szerep helyettesíthető, a felszabadult erőforrás másra használható fel.

Ezt már sokszor leírtam én is, pontosan így. Tehát a hulladékhő fűti a kaptárt, nem a méhek. Ha a méhek tennék ezt, akkor nem szigetelnék a fürt külső hőmérsékletét, hanem a szigetelés szerepét a kaptár fala játszaná.

Szegény méhek nem akarják fűteni a kaptárt, csak ,,így sikerül" nekik.
Ezt a hulladékhőt fogja meg a kaptár fala vagy a szűkítés, meg a takarás.
Amúgy a torzult gömb sem az, hanem félgömb, legalábbis a Hunorban, mert ,,rátapadnak" a felső takarásra, főleg ha jól szigetel. Ez is jelzi, hogy az jobban szigetel, mint a méhek által képzett takaró.

Pontosan így van, ahogyan írod.

Déltől esett az eső, este hóra váltott. Még néhény nap tél jön.

QUQURIQ !!!

Tavaly télen bizonyított a kartonplaszt védelem.
Nagyon jó szél enyhelyt ad a családoknak.
Nagyon sokat számít a két réteg ami a kaptás és a kartonplaszt között van.

Kiskakas

Akkor kijelenthetjük, hogy az idei tél legkeményebb hete elé nézünk, pedig normális években már a tavasznak kellene kopogtatni.
Az egy hétig tartó mínusz 10, sőt néhol mínusz 20 fok, senkinek nem hiányzott.
Azok méltán aggódhatnak akik vékonyabban teletettek be.
Pedig az utóbbi években sokszor volt már hasonló, talán a legemlékezetesebb 2013, amikor március 15-én havat lapátoltunk, és az ország hóakadályokkal küzdött.
De volt olyan március 15. is, hogy 20-22 fokos szikrázó napsütésben ünnepeltünk.
A mostani időszak azért nem mondható egyszerűnek, mert az ország Déli, Dél-Nyugati vidékein két hete a mogyoróról virágporhordás volt!
Ha ezek a méhcsaládok nem lettek tökéletesen feletetve, és az anyák emiatt ki tudták terjeszteni a fiasítást,ott bizony lehet baj.(Ezért írtam nem túl régen, hogy fizikai gátat kell szabni a mézzel az anyáknak, hogy idejekorán ne tudjanak beindulni!)
Most erre nem térnék ki, mert nem a pánikkeltés a célom.
Azok a méhészek akik bőségesen, és időben ellátták a méhcsaládokat élelemmel, és ez még jó helyen is van, bárhol is legyenek a méhei, semmi gond nem lehet.
A telelés a méhész bizonyítványa!
Az időjárásra a legegyszerűbb ráfogni ha veszteség van.
Nagyernyei Attila

Az őshonos génállományú méhcsaládok ezt a telet jobban bírják mint az ilyen-olyan migránsok, mert az őshonosok hamarabb leállították a fiasítást és később indulnak tavasszal.

Nem hiszek abban, hogy a talpig mézes keret állítja le az anyát ősszel. Szerintem több tényező állítja le:
 - génállomány
 - nyitott fenekű kaptár
 - virágporgyűjtés megszűnése vagyis az ősz végi aszály

Szerintem a tél végi újraindulás is a fenti három függvénye.

A rendkívül eltérő tapasztalatok oka, hogy felsorolt három tényező. Bármit csinálsz a buckfast nehezen állítja le a fiasítást. Bármit csinálsz, a zárt fenekű kaptárban hamarabb indul  a fias. Bármit csinálsz ősszel, amig van kint virágpor, addig van bent fias. Stb. Figyelni kell a méheket és ő elmondják az okokat.