....Egész nap támadnak, de akkor tudnak védekezni a családok. Viszont alkonyat után is látnak a holdfényben, amikor a méhcsalád védtelen.
....
Nem szerettem volna ismét a "kötözködő" szerepét felvenni, de miután egyetlen biológus sem kérdezett rá az ön állításának forrására, rám maradt ismét a kérdezés...
Nem tudok rájönni, honnan vette, hogy a darazsak, s így a lódarazsak is képesek "éjszakai üzemmódban" támadni a méhcsaládokat. Meglehetősen megkopott -a Klubvezető szerint őskövületi- ismereteim szerint a társas redősszárnyú darazsak, azaz a lódarazsak is a nappali életmódú rovarok közé tartoznak. Mivel ezen életmódú rovarok látása jelentősen különbözik az éjszakai rovarok látásától, nem tudom felfogni, az aránylag közeli rokonságban lévő rovarok szemének felépítésében netán a legutóbbi kutatások jelentős különbséget véltek felfedezni? Mi még úgy tanultuk, hogy a rovarok összetett szeme fényérzékelő egységekből, ommatidiumokból tevődik össze, mely ommatidiumokat 6-8 fényérzékelő retinulasejt alkotja. Nos, ezen ommatidiumok a nappali rovarok esetében appozíciós ommatidiumok, míg az éjszakai rovarok esetében szuperpozíciós ommatidiumokról beszélünk. A két típus között jelentős különbség van, az appozíciós ommatidiumok kristálykúpjai rövidebbek, hosszuk a gyújtótávolsággal nagyjából egyenlőek és az ommatidiumok optikailag teljesen izoláltak, csak a hossztengelyükkel párhuzamosan érkező fénysugarak jutnak el a retinára. Ez a szemtípus nagy feloldóképességet biztosít, de csak kis fényerősséget.
A szuperpozíciós ommatidiumok kristálykúpjai hosszabbak, általában a elérik a gyújtótávolság kétszeresét. Az ommatidiumok nem teljesen izoláltak, közöttük az árnyékoló pigmentréteg hiányos, a szomszédos lencsékből a fény átjut az ommatidiumok fénytörő közegéhez, vagyis több kristálykúp is egységes fénytörő közeget alkot. Ezzel ugyan a felbontóképesség jelentősen csökken, cserében a fényerősség számottevően megnövekszik.
Nos, ha a darazsaknak nem szuperpozíciós típusú a szeme, akkor a holdfényt meglehetősen nehézkesen képesek csak kihasználni. Az bizonyos, hogy a méheknek appozíciós típusú a szeme, ha netán a darazsaknak eltérő lenne, kérem megjegyzésemet tárgytalannak tekinteni, cserébe megkérném, ossza meg velünk újkeletű ismereteinek irodalmi forrását.
A rovarok látásának tekintetében sajnálatos módon már többször is tapasztaltam önnél komoly hiányosságokat (lásd méhek "GPS"-e), ezért merészkedtem rákérdezni, mert nem könnyű eldöntenem, hogy netán az én ismereteim avultak-é el az utóbbi évtizedekben, vagy esetleg Debrecenben másképpen oktatták a rovartant biológuséknál...