Hű gyerekek!
A hét vége felé még az ágy lábára is zoknit kell húzni!
Kiskakas, ez most nem jött be! Ma fél 12-től fél 4-ig tisztulórepülést végezhettek a méhek, márciust idéző langyos, napsütéses időben. A családok tömegesen jártak és intenzíven hordták ki a hullákat. Az egérrácsokat fel kellett hajtanom, olyan nagy volt a tumultus. Vízhordást is megfigyeltem. Minden család él és virul, csak kevés hullát láttam az aljdeszkákon.
Benéztem néhány kaptár belsejébe penész ügyben, és örömmel láttam, hogy minden száraz volt, sehol semmi lucskosodás. Eddig minden évben probléma volt, hogy a fészek melletti üres tér penészesedett, néhol kisebb tócsákban állt a víz, és érezhetően magas volt a páratartalom a kaptárakban. Az idén más takarási módszert alkalmaztam és úgy tűnik bevált. Ha valakit esetleg érdekel, röviden annyi, hogy a család gyékénypárnával le van szűkítve annyi keretre, amennyit sűrűn fedett a beteleléskor. A keretek fölé közvetlenül két réteg padlószőnyeget terítettem, amely teljesen kitölti területet, nincs semmilyen rés az oldalaknál, és a gyékénypárnára is ráfekszik. Így a levegő csak a kijárón tud áramolni. A padlószőnyegre 3-4 cm vastag papír párnákat terítettem. Egy régi méhész újságban olvastam Csikós Tibor tollából, hogy teleléskor teljesen el kell zárni a kaptár fészken túli részébe irányuló levegő útját, így csak a kijáró irányába távozhat a levegő. Lehet, hogy ezentúl télre is bent hagyhatom a fészken túli kereteket? Igazán kényelmes lenne, ha nem kellene ősszel kivenni, tavasszal pedig visszarakni a fészken túli kereteket. Van esetleg aki bent hagyja a fekvő kaptárban a kereteket télre?