Bross a mostani szekszárdi előadásában a 15. perctől kezdve beszél a mézhamisításról.
https://www.youtube.com/watch?v=EE40JJYvcMYElmondja azt, amit Tóth Zoltán is hangsúlyoz, hogy az ázsiai mézhamisítás legsikeresebb formája a sztirol és divinil benzol monomerekből felépülő műgyantával való kezelés. Ezzel a technológiával egy jellegtelen, mézhez nagyon hasonló állagú, méznek nem nevezhető, de mégis a világpiacon mézként értékesített édesipari terméket állítanak elő.
Bross Péter elmondja továbbá, hogy Tóth Zoltán petíciója a méhészekre nagyon veszélyes, mert mi van, ha a magyar mézben is találnak műanyagot, hiszen számos eszközünk, sőt a kaptárok egy része is műanyag.
Ejnye, ejnye. Ez indokolatlan hangulatkeltés.
Nem hiszem, hogy Bross Péter az agrármérnöki képzés során és azóta nem tanult volna arról, hogy műanyag és műanyag között milyen óriási különbség van. Számos műanyagot használnak orvosi célokra. Nagyon sokféle műanyagot használunk a mindennapi életünkben, pl a konyhában.
Viszont már a műanyagok felfedezésének kezdetén megtanulta az emberiség, hogy a gyűrűs aromás vegyületek többsége veszélyes, rákkeltő. Márpedig, ha a gyantakezelés során az ioncserélő műgyantából a térhálót felépítő monomer molekulák elszabadulnak, akkor azok az ázsiai gyantaszűrt mézben is benne lehetnek.
Kedves Péter!
A műanyag darabkákat és a műanyagot alkotó monomer molekulákat nem illik még előadás keretében sem összekeverni. Sőt ott aztán végképp nem illik.
Miért? Mert két következtetésre juthat a hallgató:
1.
Bross Péter nem készült fel ebből a témából és úgy beszél róla vagyis minimális hozzáértés nékül.
2.
Bross Péter tudatosan keverte össze a két fogalmat, mert valamely érdek ezt követelte meg tőle.
Való igaz, hogy műanyagdarabkák kerülhetnek a mézbe, de nem ugyanaz, mint a sztirol vagy benzolszármazék molekula.
Miért?
1.
A sztirol és benzolszármazékok olyan kicsi molekulák, amik csak nagyon speciális fizikai kémiai eljárással vehetők ki a mézből, viszont az esetleg mézbe került műanyagdarabkákat a méz kilöki magából, de sima hétköznapi szűrővel is eltávolítható.
2.
A méhészetben nem használunk olyan eszközöket amiből benzolszármazékok juthatnának a mézbe. Tehát, ha a labor benzolszármazékot talál a mézben, akkor az idegen eredetű, gyantaszűrésre utaló nyom.