ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Irido!

Sajnos az olvasást én is a technika   segítségével végeztem.
Benned volt,-van minden bizodalmam,mivel Te ezt a témát nem hagyod nyugodni !
A beszámoló szerzője /Sig. Dino Lendaro/2010-ben nagy elismerést kapott.
Elképzelhető,hogy a publikáció más nyelven is elérhető.
Számomra az volt meglepő,hogy van időszak amikor az atka nyolc utódot produkál és így talán értelmezhető
az őszi magas atkaszám.
Én a vándoratkák elméletét elfogadom,de nem ezerszám.
A másik érdekes felvetés a méh-atka viszony,ha az atka ektoparazita,de a méheken tartózkodik a legkevesebbet
akkor védekezésnek is ezt kellene követni.
Az én értelmezésemben a foretikus szakasz lerövidüléséről tesz említést,így elgondolkodtató a sikertelen védekezés és a feldúsult atkaszám ősszel.
Remélhetőleg talán akad segítség a jobb érthetőségben.

QUQURIQ!!!

Én nem űzöm tudományosan az atka irtását. Mindig mások kísérletezzenek, ha hatékony és szempontom, hogy minél kevesebb vegyszer legyen, úgy én is használom.
Saját biológiai védekezésem, hogy lehetőleg akkor védekezek intenzíven, amikor sok méh jár a vízre.
Miért?
Mert ilyenkor van a legtöbb nyitott fiasítás! Ilyenkor a leg hatásosabbak a kezelések.
Gondoljátok csak el, hiába nyomjuk a leg brutálabb vegyszert, ha a zöme a fiasításoknak fedett.
Egyszer hallotam egy előadáson, és azóta is sokat gondolkodtam róla,hogy a vízhordás ciklikus. Ez akkor van, amikor az újhold hízni kezd!
Telihold után, fedett lesz a fiasítás, elmarad a sok méh a vízről.
Aki oxálsavat használ szintén jó a vízhordás, mert az oxálsav a méhek kitinrétegét oldja.

Kiskakas!

Kiskakas!
Ezzel nem értek egyet. A nyitott fias melletti kezeléssel. Én próbáltam tavasszal kezelni tartós hordozóval. A szer hatékonysága fele volt az őszi kezelésnek. Én pont azt állítom, hogy a foretikus szakasz hosszát az határozza meg, hogy milyen könnyen talál magának az atka nyitott fiast, amelybe bebújhat. Ha sokat kell keresgélnie, akkor ez az idő elhúzódik. Amelyik atka hamar be tud bújni, azt egy tartós hordozó esetén nem éri elegendő vegyszer. Túl rövid volt az érintkezési idő. A legjobban akkor lehet kezelni, amikor nincs is ilyen nyitott sejt (a kikelő atka szükségszerűen foretikus). Persze ekkor több atka van a kelleténél. A fedettben levőt úgysem tudjuk elérni, tehát az indifferens. Viszont ha valaki nézegetett már fiasban atkát olyankor, amikor kevés a fias, de sok az atka (mondjuk októberi villázásnál), akkor tapasztalt-e olyant, hogy minden sejtben volt atka, vagy esetleg csak minden ötvenedikben. Én kevés ilyent néztem, de ott nem az volt a jellemző, hogy mindegyikben volt atka. A másik dolog, hogy szeptember-október hónapban a fias/atka arány egyébként is el tud érni egy telített szintet. Itt vétek kihagyni a kezelést. Azt próbálom boncolgatni, hogy azért nincs minden sejtben atka akkor sem ha az atkaszám alapján jutna mindegyiknek olyan sejt, amelybe bemehet, mert zavarják egymást, vagy pl. keresgélik a herefiast, és csak a legvégső esetben mennek be.  A számok ismeretében tervezhető lenne az optimális kezelés. A gondom az, hogy ez ellentétes azzal, hogy az atkának ivaros szaporodásra akkor van esélye, ha egy sejtbe több atka bújik be. Persze akár keresgélhetik pont azt is , hogy melyikben van másik nőstény atka. Csakhogy akkor nem passzol azzal a gyakorlattal, hogy ősszel miért hatékonyabb a kezelés. Ebben az esetben lerövidül ősszel a foretikus szakasz hossza, hiszen kevesebb nyitott fiason könnyebben találnak egymásra. A zöldön azt írtam erről, hogy azt tartom legvalószínűbbnek, hogy az atka a lezárt sejtben evolúciós zsákutcába jutott. Emiatt elneveztem a szaporodását ál-ivaros szaporodásnak, hiszen eredményében egy ivartalan szaporodásnak felel meg. Egyszer írták is, hogy az atka az egész világon egy klónhoz tartozik. Ez ezzel magyarázható. Ennek nagyon nagy jelentősége pedig a rezisztencia továbbadásában van. Állandóan fenntartja ezt a mutációt, az ivaros szaporodás híján nincs olyan mechanizmus, amely ezt elfedné.
Ha valakinek sikerül közelebb jutnia a Kas62 által linkelt oldal fordításához, akkor kérem ossza meg velünk. Neki pedig még egyszer köszönöm. Ezt ilyen nyers fordításban én is úgy látom,hogy nagyon értékes információkat tartalmaz.

Én a vándoratkák elméletét elfogadom,de nem ezerszám.

Kas!
Természetesen én is elfogadom. Pontosan úgy, ahogy írod. Misinél írtam erről:
http://ameheszetmagasiskolaja.hol.es/viewtopic.php?&f=2&p=46#p46
Jó a felvetés arról, hogy nem a foretikus szakaszban kellene irtani az atkát. De én nagyon félek attól, hogy ez még a hangyasav esetén sem igazolt. Igazából az, hogy egy kibontott sejtben elhullott atka látható, az nem biztos, hogy azért van, mert átment a fedésen, hanem attól is lehet, hogy később pusztult el, mint amikor megkapta a kezelést még kint. Persze ha van fiatal atka elhullás is, akkor igaz a dolog.

QUQURIQ!!!

Iridó!

Csak egy pár adat a kaptár típusok fészek lépeinek a méreteiről.

NB                  11645 sejt szám/ keret mindkét oldala
½ NB                 5440 x2 =10880 (fészek két keret soros)
Hunor               8500
Dadant           10327

Ezeket a számokat szorozzuk meg 10 –zel (keretszám átlagos) így megkapjuk a kaptárban lévő összes sejtszámot.
Tehát NB 11645 x 10= 11 6450 sejt.
Tavasztól akácig, folyamatosan csökken a tartalék méz mennyisége.
Persze aki vándorol repcére annak lassabban történik mindez.
Akác előtt ez a tartalék méz a legkevesebb.
A kiterjedt nagymennyiségű fiasítás elfogyasztja még a tartalékot is. (marad azért minimális)
Atkák vonatkozásában a 116 450 sejt lehetőség lenne, de a virágpor és a tartalék méz kb 1/3 –át elfoglalja.( 3 882) A maradék 2/3 =112 568 sejt. Ebből  legyen üres sejt 2568db.
Így marad 11 000 fias sejt Nyílt és fedett vegyesen, de inkább fedett.
Ennyi atka férne el ha csak 1-1 atka menne be a sejtekbe. Ugye itta lehetőség, nagyon nagy a sejtszám ebben az időben ahová az atkák betelepedhetnének.
De mondjuk meg, hogy ez csak a lehetőség az atkák számára. E
Ez így működne, ha még sokkal szaporább volna!
Nem tud élni az atka a felkínált lehetőséggel!
Érdekes. hogy a beömlő nagy mennyiségű akácméz viszont megtölti gyorsan a fészek sejteket.
Így a kikelt atkáknak nem lesz hová menniük! Ez addig tart, ameddig ki nem pergetjük a keretekből a mézet.
De!
Ekkorra már egy csomó atka elpusztult, mert megszakította a méz az élet feltételét.
Aki még bölcsős mézeltetést végez, ott teljesen megszűnik a fiasítás, minden atka kikerül a sajtbál és nincsen neki hová vissza menni, álcákat szívogatni.
Lenullázódik az atkaszám!
Ez így nagyon jó is lenne, csak, hogy a visszafertőzöttség miatt sokkal magasabb atkaszámról indulunk, mit tavasszal, aki záró kezelést is végzett!
Ez a bölcsős mézeltetés a legjobb biológiai védekezés!
Akác végétől, meg szinte megszűnik a gyors hordásos mézelés. Az atkák kényelmesen, kedvükre tudnak szaporodni napraforgó végéig!
De! Mégsem éri el soha a lehetőségének a csúcsát az atka a 10 000 db-számot.
Annak, hogy egy-egy fiasban több atka is van más okai lehetnek.
Persze pontosabban meg tudnám mondani, hogy mi az oka, ha én nem kiskakas, hanem atka lettem volna!
De lehet, hogy azokat az álcákat részesítik előnyben, amelyeket több méhkenyérrel etettek. Testükben a fehérje csemege lehet az atkának. Ezek a fehérjék szabályozhatják a Juvenil hormont.
Ha napraforgón nem vesztenénk el a kijáró méheink egy részét, és vigyáznánk, hogy a bejövő nektár ne szorítsa ki az anyát, úgy nagy bogárszámmal rendelkeznénk.
Ha sok bogárral, söpört saját anyás rajokat csinálnánk, így megszabadulnánk a sejtekben lévő atkáktól, a méheken lévők meg mind úgy járnának, mint akác után a bölcsős mézeltetéssel.
Ez a második biológiai védekezés!
Ilyenkor már mindenki a saját telephelyén van és nekiláttak a méhészek az atka irtásnak.
Első kezeléssel a kijáró méheken lévő atkákat pusztítják el, amitől a vissza fertőződés eredhet.
Csak a hanyag méhésztől lehet elkapni az atkákat!
Ezért a méhegészségügyi hálózatba kellene az OMME –nek nagy , nagyon nagy pénzt nyomni!
Eü. felelősök kiszűrnél a hanyag méhészeket, és hatóságilag megsemmisítenék a fertőző állományokat.
Így lehetne vegyszermentes méhészkedést folytatni, csak egy téli záró kezeléssel ami oxálsav is lehetne.
Bocsi, hogy túl bű lére eresztettem!

A Kiskakas!

Kiskakas!
Elcsúsztál a számokkal a 100 ezerből hirtelen 10 ezret hoztál ki. De nincs különösebben jelentősége. Én a maximális fiasnak kb 50 ezret vettem. Ez tíz keret fél NB. A legfőbb problémám, hogy az atkának semmi szüksége arra, hogy herelépbe menjen. Saját magát csak duplázva, és úgy , hogy 2 hónapig él, már nagyon hamar tele kell lennie az összes sejtnek atkával. Az 50 ezernek is !!! És ennyi atka nincs a valóságban sem. Pedig ugye még a herefiasban is van.  Amire én felhívtam a figyelmet az az, amit helyesen láttál meg Te is, hogy a fiasítás határozza meg azt, hogy mennyi atka tud egyszerre szaporodni, következésképpen a többi foretikus. Ezeket el tudjuk kapni. Ez a cikk is valami hasonlóról szólhat. Ennélfogva lehetne optimálisabb kezelést kidolgozni, mint a cikkben is úgy látom van ilyen rész. Aztán, hogy mi a konkrét ok a felvevő képességre, azt nem tudom, csak találgatok. Igen meg még azt is jó lenne tudni, hogy mennyi a többi. Ha közelebb jutunk a valósághoz, akkor azt is könnyebb kiszámolni. Ha jól értem nem csak arról van szó, hogy mondjuk minden 50. sejtben van atka, hanem ez a szám más lehet tavasszal, nyáron , ősszel. Szóval még tovább bonyolítja a dolgot.

Írjátok itt az elméleti számokat, 5000-50000 stb, de a valóság szerencsére ennél sokkal összetettebb. Ott ahol a gazda és parazitája között egyensúly van, ott a tudományos kutatók szerint néhány ezer atka él együtt együtt a 30-50 ezres egyedszámú méhcsaláddal.

A paraziták nagyon kiszolgáltatott jószágok. Anyagcseréjük, szaporodásuk teljes mértékben függ a gazda egészségétől és szaporodásától. Ez az olasz tudományos cikk is ennek a kiszolgáltatott kapcsolatnak egy összefüggését mutatja be. A méhpempő mennyisége, minősége befolyásolja az atka termékenységét, szaporodását.

QUQURIQ!!!

De!
Ha megszakítjuk a fiasítási szakaszt egy időre, akkor kajolhat az atka arannyal bevont pempőt is, még is konyec a vége!
Amit írsz ez egy átlagos kezeléssel ellátott családokra jellemző.
Igaz ez a többség és az átlag is!

Üdv. Kiskakas!

QUQURIQ!!!

A Kiskakas neve előtt nincsen Dr. ezért nem is tudok erre becsületes választ adni!
Viszont kísérlet képen kipróbálhatom!
Tudod, nem is csodálkoznék, ha jól hozná le az atkákat…
A nagymamám is megmondta, hogy a 45 előtti káposztáknak sokkal jobb volt az íze….
Műtrágya?
Csávázószer?
F1 hibrid?
Ehhez elég egy kiskakas esze is.
25 éves Perizin! Ez itt a nagy kérdés?
Por, vagy működő hatóanyag?
Ja!
És 25 éve bontott!
No!
Megyek gyorsan és veszek egy üveg Perizint, és 25 év múlva, várjatok itt rám, hogy beszámolhassak, hogy a por alakú vagy a folyadék őrizte meg jobban a hatását!
Ha működik mind a kettő, úgy felvásárlom az összes lejárt Perinint, persze alig kevés pénzért, annak is a feléért…
A Kiskakas szerint ezek a vegyszerek, oly filléres anyagok, hogy ha megtudná a por nép, nagyon nagy zúgolódás volna!!!
Ez persze érvényes a humán gyógyszer gyártásra is….

A Humanista Kiskakas!

Kiskakas!

Különösen a Fumidil-B előállítása olcsó. Néhány száz forint ennek a szárított gombaspórának kilója.
Ezt egy neve előtt Dr. címet viselő valaki mondta.
Most is tiszta olcsóság. A 475 grammos kiszerelés, potom 90.000 Ft.
Még jó, hogy kapni.
Nagyernyei Attila

Az egyik facebook csoprtban leltem rá az alábbi kinkre:
http://www.bienen-schmid.com/varroa-bek%C3%A4mpfung-mit-mullerbrett/

A módszer lényege, hogy meghatározott kaptárberendezés mellett, egy dupla rostaszövetes ráma segítségével  fizikailag meggátolják az atkákat abban, hogy elérjék és be tudjanak húzódni a nyitott fiasításba.
Használhatóbbnak tűnik a módszer, mint az orosz melegítős agyrém.

QUQURIQ!!!

…és mi van a herékkel, akik minden kaptárban gond nélkül közlekednek?
Az eltájolt méhek gyors rossz idő esetén?
Tavaszi lép átfüggesztéskor?
Lereptetéses mézeltetéskor?
Méhcsaládok sűrűsége?
Egalizációkor?
Rabláskor?
Ezek csak kérdések. bizonyosan lassítja az atkák szaporulatát, hogy nehezebben talál fiasítást az életfunkciójuk folyamatosságához.
Ha csak annyit lassít, mint a múlt év gyenge tele gyorsított, már könnyebb a dolgunk.
Gondoljunk csak bele, hogy mekkora riadalmat okozott a jóval hamarabb feldúsult atka száma.
Hozzá járult még a vegyszerek hatékonysága, a felelőtlen méhészek elhanyagolt védekezése, a kezdő méhészek tudatlansága. (tisztelet a kivételnek)!

OMME kutatóknak íme egy feladat!

A Kiskakas!

Tegnap este elfilozofálgattunk erről a módszerről.Érdekes,de ebben a formában eléggé vékony jégnek tűnik,alatta meg jó mély a víz...Több kérdés is eszünkbe jutott ezzel kapcsolatban.Mindenesetre gondolatébresztőnek nem rossz.

Nem tudok németül. El tudná valaki mondani ennek a lényegét? Hogy zárja el rostaszövettel az atkát?

Két rostaszövet van a felső 3 mm, alatta van egy 0,26 mm-es.Elvileg atka barátunk átmegy a nagyobbikon,mert érzi lent a nyitott fiast,de a másodikon már nem tud átmenni és éhen hal. Röviden arról szólna a történet,hogy alul hagyja az anyát az összes nyitott fiassal (a csatolt fáljban ez alá még rak egy fiókot műléppel)Erre a fiókra ráhelyezi a tákolmányt.Felviszi az összes fedett fiast kb 3 keret kajával.A csapdáján van egy kijáró, ezen fog közlekedni a fenti csapat és ezen fognak távozni a már alulra tájolt kijáró bogarai is,akiket felpakolt a keretekkel.Elméletileg akik fent maradnak azok érezni fogják az anyátlanságot. Velük háromféle ötlete van: 1.kapnak egy szűz anyát, 2.anyanevelésbe kezd velük,3.ha kiszórakázta magát,akkor kb 16 nap múlva összerágatja a két csapatot.
Nos kb ennyi.