Nyáron, amikor a kaptár minden lépén szétterülnek a méhek, szerintem nem jut el a csurgatott oxálsav mindenhova. Nem tudom elképzelni sem, hogyan tudnám a léputcánként 5 ml oxálsavas oldatot egyenletesen elosztani 3 fiók 30 lépén. (Májusról beszélünk, akác előtti állapotról.) A telelőfürtben könnyen továbbadják egymásnak érintkezés által a hatóanyagot. A szublimált oxálsav szerintem jobban szétterül. Hozzáteszem, hogy eddigi kísérleteim a pipaszenes szublimálásban merültek ki, és nem is sikerült valami jól..., de meg fogom oldani. Ettől függetlenül kipróbálom majd a csorgatást is, aztán összehasonlítom az eredményt.
Használtam tejsavas oldatot is csurgatva, és spriccelve. Megfigyeltem fiasítás károsító hatást is. Az atka ellen kevésbé volt hatékony, mint a hangyasav.
Szerintem az évközbeni rövid fiasításmentes állapot beiktatásában vannak lehetőségek. Ekkor célzott támadást intézni az atkák ellen, ezzel azt is elérjük, hogy kevés kémiai szert viszünk a kaptárakba. Lehet, hogy emiatt valamennyi mézről is le kell mondani, de ez a családok egészségi állapotában talán megtérül.
Az egyik cikkben a Méhészetben azt írta a méhész, hogy 10 műlépre zárja az anyát akár előtt. Egy ilyen állapotot is remekül ki lehet használni az atkairtásra.
Én a mostani akácnál kipróbáltam, hogy 7 műlépet, és 3 fiasításra alkalmas lépre zártam az anyát úgy, hogy alátettem egy teljes fiók fedett fiast. Két anyarácsot használtam a "Bertalan" módszer szerint. Az Yvett ciklon miatt ez most nem jött be, de ez nem a módszer hibája volt, hanem a rendkívüli időjárásé.