ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3114 válasz
  • 1524019 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #480 Dátum: 2014. November 03. 13:15 »
Eddigi méhészkedésem utolsó amitrázos furettós kezelése 2010-ben volt és pont ilyen időben csak épp októberben. Reggel éppencsak meghaladta a hőmérséklet a 12 C fokot és délután 15-17 C fok lett. Gyönyörű napos idő volt reggeltől estig és még köd se lassította a felmelegedést. Délelőtti furettózás után a méhek kiköltöztek a kaptárokból és nagy része csak másnap ment vissza. Minden méhcsaládom legyengült, kb a népesség 30 %-át elveszítettem és tavasszal küszködtem a nozémával. Emiatt mondtam le az amitráz használatáról és azóta csak oxálsavval védekezek.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #481 Dátum: 2014. November 03. 13:44 »
Akkor mi lehetett a baj? A hőmérséklet és a kezelés időpontja biztosan nem. Két hete még én is ködöltem, semmi gond nem volt. Még lehet, hogy most is kapnak egyet a 17-18 fokban.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #482 Dátum: 2014. November 03. 14:00 »
Te tudod, hogy mit csinálsz. A te méheidről te döntesz. Én leírtam a tapasztalatomat. Szerintem hideg volt már a furettózáshoz.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #483 Dátum: 2014. November 03. 16:51 »
A tapasztalat az, hogy nemcsak tisztán amitrázos, hanem tisztán oxálsavas is hatékonyan lehet védekezni az atka ellen, viszont tisztán perizines atkairtást nem szokás javasolni. Vajon miért?
Azért mert más a neve: Check Mite plus. Ugyanazon gyár ugyanazon hatóanyagával.
Tényleg nem akarok gumicsontot rágni. Ha neked ez a meggyőződésed, hát legyen. Részvétem azoknak, akik követnek. Természetesen lehet a garfikont úgy is értelmezni, hogy a Perizin és a spray formátumú oxálsav esetén az első néhány napban tart csak a hatás, a továbbiakban kikelőkre nem. A csorgatás hatására pedig száz százalékos hatás alakul ki, első néhány napban egy magasabb szintű lehullás, mert elpusztul az eredetileg kinn levő és az utánkelő atka, utána durván a fele, mert az utánkelő hullik le. Így aki ezt a grafikont készíttette az vagy nagyon buta volt, vagy az volt nagyon buta, aki az ő anyagából ezt emelte ki. Hiszen ekkor a csorgatás oly mértékben képes megnövelni az oxálsav hatékonyságát a spray-vel szemben, ami egy világszenzáció. Azt atkakérdés totális megoldása. Semmi mást nem kell tenni, mint nyáron egyszer csorgatni, és oda csak visszafertőződés után jöhet az atka. Azt nem értem, hogy miként lehet olyant hallani, hogy nem működött nyáron a BVHC. Az értelmezésed alapján ennek nem lenne szabad előfordulnia. Én viszont úgy gondolom, hogy az említett grafikon egy fiasmentes kezelés eredményét mutatja, talán még utána le is ölték a méheket és kimosták az atkákat. Legalábbis ha én csinálnék ilyen kísérletet, és közölnék egy ilyen grafikont, akkor ezt így csinálnám, és semmiképpen sem így tüntetném fel az adatokat, ha fiasításos időben készült kísérletről van szó. Ehhez még egyetem sem kell. Hiszen ezzel a grafikonnal akkor csak elfedi azt az egyedülálló felfedezést, amelyet éppen kiemelni kellene. Mondom lelked rajta, értelmezd így a dolgot. Sebaj. Azt hiszem Don Quiote is győzött a szélmalmok ellen.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #484 Dátum: 2014. November 03. 17:09 »
Közszemlére, hátha okosodunk belőle.
A legatkásabb családomat október 14.-én kezeltem párologtatott oxálsavval. Akkor összesen lejött 250, ez kicsit becslés -inkább több mint kevesebb.
Október 27.-én kapott ismét párologtatott oxálsavat ( ekkor már az összes családot fújtam, a kísérletezést befejeztem). Úgy néz ki hogy nem jött le ezidáig összesen 30 db. Ez érzésem szerint nem is igen fog változni, 30 körül számítok a végeredményre.
Ott lett elrontva a teszt hogy nem ellenőríztem hogy van-e még fias az első kezelés előtt. Az első kezelés előtt megnézett kb. 10 család közül csak egyben volt kb 1 dm2 fedettfias, a többiben semmi.
 Levont következtetésem a következő. Szerintem a módszer alapvetően használható, kellően üzemi nincs szermaradvány és olcsó (ha már megvan hozzá az eszközkészlet).
A hatásfokát 85% fölé tenném minimum. Akkor ennyi ha nem volt már semmi fiasa a családnak és így az összes atka érintkezhetett a savval és mégis "csak" ennyit pusztított el.
Ha volt még minimális fiasa akkor a hatásfok jobb, mert ami a fiasban volt atka zömmel az hullott le most.
Talán lesz még egy kezelés, tapasztalatom ha érdekel valakit ezután is megosztom veletek.
Ezeket azért írtam le mert hátha előrébb jutunk az oxálsav hatásának tisztázásában. Ha az elméletem kikezdhető kezdjétek ki, kíváncsi vagyok a véleményeitekre -a negatívakra is.
DE! A teszt java még hátra van. Teljes hatásáról majd tavasszal kerülök képbe.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #485 Dátum: 2014. November 03. 17:52 »
Eddigi méhészkedésem utolsó amitrázos furettós kezelése 2010-ben volt és pont ilyen időben csak épp októberben. Reggel éppencsak meghaladta a hőmérséklet a 12 C fokot és délután 15-17 C fok lett. Gyönyörű napos idő volt reggeltől estig és még köd se lassította a felmelegedést. Délelőtti furettózás után a méhek kiköltöztek a kaptárokból és nagy része csak másnap ment vissza. Minden méhcsaládom legyengült, kb a népesség 30 %-át elveszítettem és tavasszal küszködtem a nozémával. Emiatt mondtam le az amitráz használatáról és azóta csak oxálsavval védekezek.

Ott valami csúnyán el lett b*szva, vélhetően a dózis! Nem értem, hogy egyeseknek miért okoz kárt az amitráz, nekem meg miért nem, ilyen kiköltözést sem tapasztaltam még soha ha 30 °C volt, ha 15? 10 éve minden évben fiasításmentes időszakban november végén, december elején természetesen megfelelően jó időben szoktam egyet furettózni antivárral, nem hogy elhullás, nem szokott lenni, meg hasmenés, de kiválóan fejlődnek tavasszal is.... Nem értem.....
Lehet, hogy a Tac -Tic amitrázon kívüli egyéb össszetvői okoznak problémát? Sosem használtam Tac-Ticot.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #486 Dátum: 2014. November 03. 21:55 »
Kakadu!

Mi is gondolkodtunk rajta sokat, hogy mi okozhatta. Ugyanazzal a dózissal dolgoztunk korábban abban az évben, sőt a korábbi években is. Ez a kezelés lett volna a ráadás, az utolsó kezelés.

Korábban is és ekkor is Tactic volt az alapanyag. Tehát a módszer azonos volt, de arra a következtetésre jutottunk, hogy az időjárás lehetett az oka a nagymértékű pusztulásnak.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #487 Dátum: 2014. November 03. 21:57 »
Kamikaze!

Amit csináltál valszeg jól csináltad, hiszen eredményes volt. Kíváncsi vagyok a folytatásra.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #488 Dátum: 2014. November 03. 22:01 »
Ez a rosszul végrehajtott Perizinezés eredménye. Nálam még soha nem volt tapasztalható Perizin után 1-2 db méhnél több elhullás. Ezek is csak télen a leázottak voltak. Szóval a gond a csorgatással van, azt nem szabad csinálni, csak cseppenként csepegtetni. Igaz, hogy így tízszer annyi időbe telik.

Leírnád, hogy csinálod? Milyen csepegtetővel?

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #489 Dátum: 2014. November 03. 22:46 »
Úgy csináltam, hogy egy alsó keretlécet a léputca távolságoknak megfelelően kifúrtam olyan átmérőjű fúróval, amelyikbe egy 10 ml-es műanyag fecskendő szorosan illeszkedett. A fecskendőkre tűt raktam, most nem emlékszem milyen vastagságút, a lényeg az, hogy ne lehessen könnyen átnyomni rajta az oldatot. Így a méhekre csak egy-egy csepp pottyan. Roppant macerás még az öt fecskendővel is. A fecskendőkből egyszerre nyomom ki az anyagot egy másik alsó keretléc használatával. Gyakorlatilag összefogom a két lécet, és óvatosan szorítom össze. A fecskendő jobb ha olyan, amelyikben nincs belső gumitömítés, mert az hamar beduzzad és használhatatlanná válik. Lehet kapni tömítés nélküli egyszerűbb fecskendőt.  Egyébként szerintem a BVHC -s flakon kupakján levő lyuk is jól eltalált méret, azzal is lehet többé-kevésbé csepegtetni.

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #490 Dátum: 2014. November 03. 22:53 »
Irido!
Jól emlékszem, hogy azt írtad egyszer a Perizinről, hogy átmenetileg elfedi az anya feromonját, és rövid ideig anyátlannak érezhetik magukat a családok? Meg, hogy az anya annyira utálja a Perizin szagát, hogy takarni kell a kereteket a Perizines oldat permetezésénél, mert képes felröpülni az anya...
Két családomnál tapasztalok erős zúgást egy nappal a Perizines kezelés után. Elhullott méheket alig látok, csak néhány darabot. Lehet, hogy ez az a jelenség? Remélem nem pusztult el a két anya! A többi család nyugodt.
Üdvözlettel: Attila

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #491 Dátum: 2014. November 04. 07:34 »
Geddekas! Azt elfelejtettem az előbb írni hogy a többi családnál a nullához közelít a hullás a második fújás után, van ahol nulla. Ez volt a legatkásabb és azért ezt emeltem ki. A többinél elsőre 8-60 között hullott másodjára max 5. Valamint azt is kihagytam hogy egyelőre csak befejezőkezelésnek szánom, napra után marad egyelőre az amitráz.
Amin gondolkodok hogy napraforgó elé milyen védekezést tudnék beilleszteni.
Jó lenne többet tudni az oxálsavról. Például milyen sűrűn kellene alkalmazni fiasításos időben és ehhez mit szólnának a méhek.
Érdekelne továbbá hogy az ölőhatása azért húzódik-e el mert a fiasban lévő atka ahogy kikel a méhecskével együtt a méhek testére került kristályokkal érinkezve elpusztul, vagy csak amit telibefújok az döglik -csak amelyik kevesebbet kap lassabban. Ha a méhekre tapadt kristály a kikelő atkát is irtja akkor nem kellene 3 naponta fújni.
Szerintem esélyes hogy pusztul a fiasból kikelőből is mert voltak családok ahol ami hullott kb. 4-5 napig hullott le és volt olyan ahol kb. 10 napig potyogott. Második fújás után (feltételezem már nincs fias sehol) 3 napig potyogott, ahogy néztem utána semmi vagy szinte semmi.
Szép napot mindenkinek.

*

kas62

  • ***
  • 146
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #492 Dátum: 2014. November 04. 08:46 »
Kamikaze!

Milyen típusú készülékkel kezelsz és milyen kaptárban?
Ezt a szer mennyisége és a kaptár térfogata miatt kérdezem.
Az én tapasztalatom,hogy a hőlégfúvós készüléknél a kaptártérfogat fűggvényében  a befújási időt is
 változtatni kell.

 Köszönettel:Kas62

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #493 Dátum: 2014. November 04. 09:57 »
Attila!
Igen ezt írtam. De csak permetezésnél, csepegtetéskor ezt nem vettem még észre. Ugyanis ekkor lényegesen kisebb felületen terül szét a szer. Ennélfogva kevésbé bízom abban is, hogy tényleg minden méhhez eljut-e ? Ha nem repült ki az anya, akkor nem lehet gond, csak nem érzik az illatát valószínűleg. Emiatt én még nem tapasztaltam azt, hogy leölték volna. Permetezéskor (virágspricnis) viszont sokszor láttam, hogy az anya igyekszik ki a kaptárból.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #494 Dátum: 2014. November 04. 10:10 »
volt olyan ahol kb. 10 napig potyogott. Második fújás után (feltételezem már nincs fias sehol) 3 napig potyogott, ahogy néztem utána semmi vagy szinte semmi.

Én az áttelelő atkák számát úgy szoktam megállapítani, hogy januárban gyakran nézem a lehullott atkát (természetes hullás). Ugyanis úgy tapasztaltam, hogy az öreg atkák akkor pusztulnak el, amikor legalább egy generáció utódjuk lesz. Ezek lehet, hogy már a sejtben elpusztultak, csak a méh kikelésekor esnek le. Vagyis az atka élethosszát az határozza meg, hogy mikor tud petét rakni. Hosszú tél esetén később, rövid tél esetén hamarabb. Származhat ez a potyogásod az ilyen öreg atkák természetes halálából is akár. Az vele a gond, hogy legalább annyi fiatal atka is van ebben az esetben a családban, mint amennyi abban az időszakban esett le, amikor már nincs hatása a kezelésnek. Ettől függetlenül az oxálsav  valóban tovább hathat, mint más szerek. Erre elég sok megfigyelést lehetett olvasni, igaz inkább a csorgatásnál. Ez vitathatatlan előnye az oxálsavnak, más kérdés a méhekre gyakorolt negatív hatása. Talán a szublimáció egy elfogadható kompromisszum.