ATKAIRTÁS, de ésszerűen

QUQURIQ!!!

Hát most meg kinek adjak igazat!!!
Iridó!
Sok ilyen iriodó kellene, mert félti a méheit, és tenni akar valamit az atkák ellen!
Mindenki vegyszerrel kezdi a kezdők között is!
Miért?
Mert ez a többségi bevált módszer.
Itt hull a legtöbb atka!
A menők, már mernek biológiailag is védekezni!
Tapasztalat, menő barátok telefonos megbeszélései, ami nem jelenik meg egyik szaklapban sem, talán a méhészklub tárgyalja ki!
Én magam is már sok vegyszert kipróbáltam, olyat is amit Ti nem ismertek, mert csak kipróbálásra kaptam, szakleírással, kutatóktól. Azért nem is írtam erről, mert csak gyenge eredmények voltak.
De!
Igaz, nem vagyok bio méhész, de amit tudok vegyszert mellőzök.
Minden bio dolgot kipróbálok, elemzem a hatékonyságát, és nem utolsó sorban, hogy a technológiában hogyan is lehet beilleszteni!
Szinte minden bio töredéke a vegyszeres kezelésnek.
Csuja Lacinak is nagyon sokban igaza van!
Hallgassatok rá!
Igaz Ő már előre szaladt az időben egy kicsit!
Elsődleges az atkáktól megszabadulni!
Második tényező a bio lehetőségek kihasználása
Harmadik a technológiai beillesztés.
Negyedik a szermaradvány.
Ötödik a költség hatékonyság!
Szerintem ez lenne a kiinduló pont a kutatáshoz!
A Magyar embernek szuper a szürke állománya, használjuk ki, és hallgassunk meg mindenkit!

Üdvözlettel a méheit féltő Kiskakas!

Ha mégis helyreállna Magyarországon a tudományos kutatás feltétele, akkor se az a téma kerülne az első helyre, hogy hány kg baktériumtömeg lenne képes lebontani a varroa atka védelmében 1 ml 3,6 %-os oxálsavoldat, hogy Iridó két unatkozó nassolása között kiötlött elméleti felvetésére (általa is elfogadható) elfogadható pontosságú választ kapjon.

Tudod Laci az a baj, hogy nem érted a problémám lényegét, ez teljesen világosan kitűnik a hozzászólásaidból. Azt ajánlottad, hogy fias jelenlétében is a csorgatás a javasolható, annak gazdaságosabb munkaidő ráfordítása miatt. Ezen gondolkodtam el, és jutottam arra a következtetésre, hogy itt valami nem stimmel. Te magad linkelted be az előadásod anyagát, melyben volt egy táblázat, ahol a csorgatás  hatékonyságát leolvasva a kezelés utáni 2.-3.napon, kb  40 % a csorgatás hatékonysága. Abban az esetben, ha az oxálsav hatásmechanizmusa egy direkt hatás, mely az alacsony  pH következménye, akkor az könnyen belátható, hogy a fias sejtben már nem érvényesül, mert ott nincs a bejuttatott oldatból szinte semmi, hiszen az a méhek szőrtakaróján van. Ennélfogva nem várható az, hogy  az atka a sejtben elpusztul. Kivéve akkor, ha  nem direkt a hatás, hanem a hangyasav anyagcserére hat. Nem akarok nagyon belemenni ebbe, de az érdekes, hogy csak azok a savak használatosak atka ellen, melyek pl . a piroszőlősavon keresztül hangyasavvá át tudnak alakulni, mint pl.  a tejsav, Az oxálsav hangyasav átalakulásban nem vagyok biztos. Az csak hab a tortán, hogy az amitráz bomlástermékében is ott van egy hangyasav származék (dimetil formamid). De lehet, hogy ennek semmi köze a hatásmechanizmushoz. Tehát ha a hatás nem direkt, hanem a hangyasav anyagcserén keresztül zajlik, akkor a fedett fiasban elpusztulhat az atka. Milyen érdekes, hogy ez ugye egy közismert tény, de annak tulajdonítják, hogy a hangyasav áthatol a sejtfedélen, pedig az sincs kizárva, hogy a korábban felvett hangyasav az anyagcsere folyamatokon keresztül ennyi késleltetéssel fejti ki a hatását. Ha ez így van, akkor van annak veszélye, hogy a hangyasav bakteriális bontás áldozata lesz, tehát akár hatástalanná is válhat. Én csak azt nem értem, hogy Te miért védesz egymással szöges ellentétben álló dolgot ? Ha a hatás direkt, akkor miért azt javaslod, hogy csorgatásos módon kezeljen a méhész fiasításos időben ? Hiszen így az atkapopulációt még csökkenteni sem tudod, mert kevesebbet tudsz csak elpusztítani, mint amennyi a szaporodással pótlódik .Na ezért ragadtam tollat. Te terelted másfelé a dolgokat.

Az oxálsavat nemcsak én használom fiasításos időben, hanem más is. Engem nem zavar, hogy 15 napon keresztül bizonyítottan hatékony, sőt kifejezetten örülök neki.

A hatekonyságát sokan kimérték, én is. A hatásmechanizmus kevésbé ismert. Az elektonmikroszkópos fotó arra utal, hogy külső sérülést okoz. Arra nem találtam adatot, hogy anyagcserén keresztül lenne hatása. Annak ellenére nem találtam, hogy Nanetti bizonyította az oxálsavnak az emésztőrendszerbe jutását.

Engem az se zavar hogy a sejtfedél alatti atkára nincs hatása, hiszen 15 nap alatt nemcsak a dolgozó de a herefiasok bábjai is mind kikelnek. Ha meg kikelnek, akkor az oxálsavval is találkoznak, hiszen a csurgatott oxálsav szétterjed a családban.

És az egyenletes hatóanyag leadást is képes vagy biztosítani, hogy a kikelő méheken is ugyanakkora koncentráció legyen, mint azokon amelyekre a szert kijuttattad. Erre a receptre lennék igazán kíváncsi én is.

Geddekas!

Az oxálsavas csurgatás veszélyeiről lehetne valamit Tőled hallani?("Szerintem a mellékhatásokról sokan elfelejtkeznek, pedig legalább olyan fontos lehet, mint maga a hatás.")

Köszönettel.

Iridó!
Szerintem ezt az ügyet a méhekkel kellene megbeszélned, már ha szót tudsz velük érteni.

Üdv. jani bátya

A 15 napon keresztüli hatékonysága bizonyított. Ez azt jelenti, hogy halálos dózis ennyi ideig tart. Azt nem tudjuk, hogy 15. nap után azért nem hullik atka mert már nincs, vagy azért mert az oxálsav mennyisége lecsökkent a kritikus szint alá. Azt viszont tudjuk, hogy az atkamennyiség valóbanlecsökkent a kritikus szint alá. Erre végzett méréseket Nanetti. Tehát az a ködös  feltételezésed nem igazolt, hogy az oxálsav hatása nem tart lépést az atka szaporodásával. Totális atkairtásra képes az oxálsav fiasításos időszakban is csurgatásos technológiával is.

Az amitráz, taufluvalinát, kumafosz nozémára hajlamosít. Főleg túladagolás esetén.

A szerves savaknak fiasításcsökkentő a hatása. Ezért se szokás a tavaszi használata.

Totális atkairtásra képes az oxálsav fiasításos időszakban is csurgatásos technológiával is.

Igen pontosan ez olvasható le a Te saját magad által használt grafikonról is. Az első két napban a Perizin dupla annyi atkát hoz le, mint az oxálsav. Ebből következik, hogy amikor megszűnik a hatása,mert az atka bemegy a fiasba , akkor feljavul a hatásfoka. Akkor egyáltalán minek adni? Biztosan a delejezés miatt. Ez a Csujadoktor egy csudadoktor.

Következtetésed téves. Ez a görbe a lehullott atkaszámot mutatja. Ebből te nem tudod megmondani, hogy mennyi a nem elpusztult atka se a perizinre, se az oxálsavra. Azt egy másik méréssel lehet megállapítani. Ahhoz le kell ölni a családot és fel kell bontani az összes fiast. Ezt csak kísérlet keretei közt hajlandó bárki megtenni. Nekem erre se időm se pénzem. én a közvetett bizonyítékokra hagyatkozhatok csupán. Tehát kisebb mintavételre, méhcsalád életútjának életerejének követésére, népesség alakulása és a következő kezeléskori eredményekre. De a többi atkairtószert se könnyebb vizsgálni. Ami kételyt támasztasz az oxálsavval szemben, mind felsorolhatnám az amitrázzal szemben is és ott se lehet pontosabb választ adni. Tehát a rosszindulatú megjegyzésed dr Szemenyei Zoltán, visszaszáll rád.

Hát persze! A Perizin 3 nap alatt leviszi az összes lehullott (tehát vizsgálható) atka 85 százalékát, amelyik pedig csak a 42 százalékát, az a 15. napon kikelő here atkáinak a 100 száz százalékát viszi le az utolsó napon úgy, hogy a saját állításod szerint csak a fiasításon kívül hat. Ja a spray-vel jelzett ugyanazon hatóanyag  pedig szintén közel a dupláját viszi le a 3. nap után, de a helyes gyakorlat szerinted a drip, azaz csorgatás fias esetén is. Azt hiszem ezt itt kell befejezni. Atyára való tekintettel, mert megkért rá, inkább nem minősítem a szaktudásodat.

Az atka irtás csak hőmérséklet függvénye, vagy a méhek életciklusuk befolyásolja az ilyen tél előtti kezeléseket?
Mielőtt még valaki totálisan másképp értelmezi a kérdést: atkát irtani ebben a telelésre felkészülés időszakában lehet e amitrázzal akkor, ha a hőmérő napközben felmegy 15-16 fokra és éjjel 7-8 ig esik vissza, vagy ilyenkor már csak a szerves savak a megfelelő szerek annak akinél még mindig atkásak a családok?

Veszti 1982!
A gyakorlati tapasztalatom, és Dr. Hegedűs Dénes előadásának többszöri meghallgatása miatt is, melegen ajánlom, hogy az amitrázzal való védekezést most már felejtsd el.
Lehet, hogy semmi gondot nem fog okozni, ez a valószínűbb.
De! Érdemes kockáztatnod amikor vannak záró kezelésre más lehetőségek is?
Az amitráz nagyon durva nem csak az atkáknak, hanem a méhek számára is.
Termelési időszakban, ahol folyamatosan kel az új generáció, valamint a kezelés után nagy méhmozgás, sokkal nagyobb a méhtömeg,  így a kaptár gyors kiszellőztetése várható, kisebb a kockázat.
Nekünk arra kell törekednünk, hogy jelenleg a  telelésre készülő családok, jövő évi generáció váltásig minél nagyobb létszámban megérjék. Ezt az óhajunkat amitrázzal ne veszélyeztessük.
Mit okozhat a füstölés?
Nozemát mindenképpen, aztán rohanhatsz Fumidil-B-ért.
A nyolc és fél év szaktanácsadóként eltöltött tapasztalatomat, saját véleményemet, és Dénes intelmeit fogalmaztam meg.
Ki ki a saját méhészetéért felel.
A méhészek minden év áprilisában kapják a bizonyítványt. Akkor dől el, hogy mennyi méhcsalád érte meg a generáció váltást!
Az utóbbi években ötösre kevesen vizsgáznak, és ennek egyik oka a rosszkor, rossz szerrel, valamint a "megszokásból" való atka elleni védekezés. Tehát tavaly is így csináltam akkor működött. Az idén pedig sok méhésznek már nem kell védekeznie, mert nincsenek méhei.
Remélem nem vetted kioktató stílusnak, és ötöst kapsz a vizsgán!
Nagyernyei Attila

Iridó!

Te azt állítod, hogy jaj de jó a perizin, mert a méhcsaládban levő összes atka 85 %-át levitte 3 nap alatt, tehát hatékonyabb, mint az oxálsav.

Én azt állítom a bemutatott görbe alapján, hogy  perizines kezelés esetén az összes lehullott atka 85 %-a az első 3 napra esik.

Továbbá azt is állítom, hogy az általad bemutatott görbe nem mond semmit arról, hogy a méhcsaládban egyáltalán mennyi volt a kiinduló atkaszám, tehát a két szer tényleges hatékonyságáról a görbe alapján csak annyit mondhatsz, hogy mind a két szer irtja az atkát, de hogy melyiknek mennyi a tényleges hatékonysága, semmit nem mond.

Viszont azt nyugodtan állíthatom a görbe alapján, hogy a Perizin hatástartama sokkal rosszabb, mint az oxálsavnak, hiszen a Perizin csupán 3 napig fejt ki lényeges atkairtó hatást, utána már az eredeti hatékonyságának 85 %-át elveszíti, következésképpen fiasításos időszakban lósz@rt se ér.

Egy dolog a te matekolásod, aminek logikai a hibájára rá is világítottam, és más dolog a gyakorlati tapasztalat. A tapasztalat az, hogy nemcsak tisztán amitrázos, hanem tisztán oxálsavas is hatékonyan lehet védekezni az atka ellen, viszont tisztán perizines atkairtást nem szokás javasolni. Vajon miért?

Attila a időjárás topicban Geddbekas rámutatott arra, hogy az idő kedvező lesz a héten azoknak akiknek még az atkával vívott harcuk folyamatban van. Nem írt arról, hogy milyen szerekkel. Ezt elolvasva elmorfondíroztam azon, hogy ha valaki ilyenkor amitrázt füstöl akkor az nem okoz e nagyobb problémát mint amekkora hasznot, de magam kútfőjéből nem jutottam előrébb. Köszönöm a választ.
Szerencsére nekem már csak a zárókezelések vannak. 5 családot a hőstresszes kísérlet folytatásával kezelek míg az állományt apibiox-al tervezem de majd csak november közepén.