ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Pink ..!
Miért változtassam meg az álláspontomat, ha nem érvelsz?

Volt idő, amikor a hullaházban boncoló orvosok kézmosás nélkül mentek át a szülőosztályra és csodálkoztak, hogy mennyi nő halt meg a kezük nyomán. Ma már tudjuk, hogy sima klóros vizes kézmosással a halálozás az eredeti szint töredékére esett vissza.

Én adtam egy javaslatot. Indokoltam. Te kételkedsz! Szóval azt csinálsz amit akarsz! TE DÖNTESZ! A te felelősséged!

Tisztelt Geddekas!
Lehet rossz nyomon járok.
Ha Ön Csuja László akkor kérném gyakorlati tapasztalatainak megosztását, a következő tárgyban:
-   a méhész újság novemberi számában nyilatkozza, hogy
„nyár folyamán elvégzett két darab oxálsavas csurgatás, valamint a későbbiekben végrehajtott oxálsavas párologtatások sorozata elegendő az állomány megvédéséhez”,
Ön biztos feljegyzéseket készített a kezelések idejéről, azok hatékonyságáról, (naponta mennyi az atkahullás csorgatáskor, illetve szublimálások alkalmával) különös tekintettel kíváncsi volnék az oxálsavas párologtatás hatékonyságára, esetleg naponkénti bontásban.
Az őszi kezeléseim hasonló módszerrel végzem, szeretném összevetni az eredményeket.
Tisztelettel: Bekesm

Ez évben véletlenszerűen kiválasztott 12 méhcsaládban végeztem méréseket. Augusztusban mértük a természetes atkahullást vazelines lappal, 3 atkánál egy méhcsaládról se jött le több három nap alatt. Erre számítottam, hiszen vírusfertőzöttségnek se láttam nyomát a méhcsaládoknál. (A szakirodalom több helyen írja, hogy a vírusfertőzöttsége a méhállományoknak arányos az atkafertőzöttséggel) Ennek ellenére nem zárom ki, hogy volt, de nem láttam mászkáló, csavarodott szárnyú vagy csökött potrohú méhet és a fiasításban meg anyabölcsőkben se láttam vírusfertőzésre utaló jeleket.

Az atkairtások után a számlálást nem naponta végeztem, mert annak nem lett volna sokkal több értelme, mint a három naponkéntinek. Az adatok szórása eleinte nagy volt, de többé kevésbé illeszkedett a méhcsalád erősségéhez és az anya életkorához. Ami ezévi szaporulat volt, ott természetesen kevés atka volt. A kezelésenként összesített atkaszám sehol nem haladta meg a százas nagyságrendet.

A szublimox készüléket életemben először használtam, ezért kicsit ügyetlen is voltam és nem tudtam rendesen zárni a kaptárokat se, hiszen nálam alul a kaptár teljesen nyitott, csak taposórács választja el a méhcsaládot a külvilágtól. Tehát olyan zártság, amilyen egy NB 24 keretes fekvőben van, nálam soha sincs. Éppen ezért a "füst" nem sokáig maradt meg a kaptárban. Továbbá az is "rontja" a szublimox adatok értékelhetőségét, hogy csurgatásos kezelésen voltak már túl a méhcsaládok, aminek a szakirodalom szerinti és az általam is kimért hatástartama 15 nap, tehát a szublimoxos kezelés csupán ráadásnak tekinthető. Atkahullás így is volt a szublimoxos kezelések után, de nagyon csekély, ezért a szublimált oxálsav hatástartósságára nem hiszem, hogy az én mostani mérésem értékelhető adatot tudna szolgáltatni. Hogy a te kérdésedre jó választ lehessen adni, ahhoz augusztusban azzal kellett volna kezdeni az atkairtást.

Mindenesetre azt a következtetést levonhattam, hogy a szublimoxos kezeléshez jól zárható kaptárfenék kell.

Tisztelt bekesm!

Kérem ne vegye kötekedésnek, de ossza meg velünk az oxálsav szublimálása tárgyában intézett-e kérdést bármely OMME szaktanácsadóhoz vagy tisztségviselőhöz, és kapott-e értékelhető választ vagy választ egyáltalán.

 

Tisztelt Zoltán!
Valószínű gyenge a felfogó képességem, mert nem értem az összefüggést Csuja urnak feltett kérésem és az Omme tisztségviselőnek fel nem tett kérdés vonatkozásában.
Mint írtam: az előzőekben említett havilapban megjelent, hogy Csuja úr két oxálsavas csorgatással és oxálsavas párologtatás sorozatával eredményesen végzi (gondolom több éve) méhcsaládjainak atka elleni kezelését.
Nos! Arra lettem volna kíváncsi, hogy ez kezelésenként milyen hatékony. Most második éve, hogy oxálsav szublimálással végzem az őszi – téli sorozat záró kezeléseket. Ezért gondoltam arra, hogy két eredmény összevetése már egyfajta visszaigazolás a szublimálás eredményességére (vagy eredménytelenségére).
Ahogy gyenge agyam felfogó képessége engedi, én úgy gondolom ezen rovatot Attila nem csak az OMME szidalmazása végett hozta létre.
Természetesen én is szidom amikor kell, pl. nem értem miért nincs kidolgozva mint-egy 40 éve (tegnap tudtam meg a idejét) fennálló egész méhésztársadalmat érintőm problémára egy atkairtási technológia folyamat, aminek útmutatása szerint mindenki (még a kezdők is) eredményesen fel tudnák venni a harcot az atkákkal szemben. Jelenleg mindenki mondja (írja), hogy írtan kell az atkát, egyes szerekre kialakult, vagy kialakulóba van a rezisztencia, de hogy mi a helyes út azt senki nem mondja. (magánvéleményem) Nem is akarják megmondani, nem érdeke az a nagy méhészeteknek, hogy a kicsik is fejlődjenek.
Többet ezzel a témával nem kívánok foglalkozni, nem értek hozzá, más méhtartókat bugyutaságaimmal nem kívánok félrevezetni.
Üdv.: Bekes Mihály

Mihály!

Nem bántásból írom, és azt is tudom, hogy nem leszek itt népszerű a véleményemmel.. Az a gondos méhész, aki folyamatosan figyelemmel kíséri az atkafertőzöttséget, ismeri az atka biológiáját, figyelembe veszi a Monitoring vizsgálat eredményeit, technológiai ajánlásait, az eredményes lesz az atka ellen.
Kőbe vésett, minden évben ugyanúgy végrehajtható eredményes védekezési sorozat nincs, és szerintem nem is lesz soha..

Zombee!

Az utolsó mondatodban van a lényeg! Aki nem alkalmazkodik a változó körülményekhez és ragaszkodik az évek óta bevált szerekhez és atkairtási technológiájához, az nagyon hamar bajba kerülhet!

Nb18

Az idei év bebizonyította, hogy azok a méhészek akik "így szoktuk" alapon hullajtják az atkákat, azoknak nagy pofára esés volt az év második fele. Csak az én ismerősi körömben 1000 család kijárója lett már becsukva, és még messze a tavasz.
Én nagyon remélem, hogy a higiénikus alj felértékelődik, és egyre inkább a folyamatos ellenőrzés lesz az atka irtást követően.
Bekesm:
A nagy méhészek nem tudják meggátolni a kis méhészetek fejlődését, ha az a kicsi nagyon akar. Információ titkolás ebben a netes korszakban nagyon nehéz.

Zombee!
Teljesen igazad van, ismét abba a hibába estem, hogy nem fejtettem ki részletesen a gondolataimat.
A kezeléseket, azok módját valóban nem lehet köbevésetként kezelni.

111

Mézes Jenő leírása tapasztalaton alapul, tehát bizonyítottan működik. Nem is kétlem a hatékonyságát. Azt viszont Ő se hajlandó figyelembe venni, hogy az amitráz, taufluvalinát, kumafosz nem ürül ki a méhekből se és a viaszból se. Jenő még soha nem dolgozott oxálsavval, tehát amit erről ír, nem irányadó. Én használom. Már legelőször is csurgatással védtem meg a méhcsaládokat, és erre végeztem el a hatékonysági vizsgálatot is. Ahogy olvasom a nemzetközi szakirodalmat, kb 15 éve van már széleskörű tapasztalat az oxálsav használatára. A szublimálás és a csurgatás között a következő különbségeket találtam:
 - Az oxálsav szublimálást úgy kell ismételgetni, mint az amitráz furettózást.
 - A szublimálással az oxálsav gyorsabban szétterjed a kaptárban, mint csurgatással.
 - A szublimálással felvitt oxálsav hamar kiürül a méhekből, ezért kell ismételni.
 - A szublimálás költséges eszközt igényel vagy ha nem azzal csinálja a méhész, akkor bizonytalan a hatékonysága.
 - A szublimálás zárt térben hatékony.
 - A szublimálás össz időigénye több, mint a csurgatásé.
 - A szublimálást nem lehet csinálni gázálarc nélkül.
 - A csurgatás nem eszközigényes.
 - A csurgatáshoz nem kell gázálarc.
 - A csurgatás nem sorozatkezelés, tehát a munkaidőigénye kicsi.
 - A csurgatás hatástartama 15 nap, tehát egy teljes generációváltásnyi atkát képes pusztítani.

Ha az a kérdés, hogy mikor hogyan használjuk az oxálsavat, azt mondom, hogy nem győzött meg engem a szublimoxos kezelés, tehát az én javaslatom:
 - Akác után cukorszirupba 30 g kristályos oxálsavdihidrát és ebből léputcánként 5 ml-t csurgatni. A cukorsziruphoz ne csapvizet, hanem ioncserélt vizet használjunk.
 - Napraforgó előtt az előbbit meg lehet ismételni.
 - Aug 20 környékén cukorszirupba 50 g oxálsavdihidrát és ebből léputcánként 5 ml-t csurgatni. A cukorsziruphoz ne csapvizet, hanem ioncserélt vizet használjunk.
 - Októberben amikor már éjjel 10 C fok vagy az alatti a hőmérséklet az előbbi recept szerinti oldattal 5 ml/léputca csurgatni.

Nehogy már 5 éves méhtartói múlttal én akarjam megmondani a frankót!
Aki folyamatosan, figyelmesen olvasta a fórum ezen rovatát az tudja írásom lényegét. 
A szublimálás idő igénye; egyszerű 23E Ft-os eszközzel 1-1,5 perc/család kaptárbontás nélkül. Van drágább eszköz azzal lényegesen gyorsabb a kezelés. Ami igaz az igaz, rendkívül mérgezőnek tartják.
Kezelést követően 7 napig van atkaölő hatása.
pl.  okt. 20. szublimálás: 21. től naponta – 1 –es család 5,5,1,5,0,0,1. 2-es család 6,17,6,11,7,2,4.
Azt vallom, Zombee jól látja, ha nincs kontrolálva, ellenőrizve az atkahullás, jelenlét, akkor kezelés találomra történik.
November végén, december elején végzek még egy kezelést.  Feltétele +10 felett kezeléskor, éjszaka se lehet +5 alatt. Összesen 3 kezelést végzek 3 hónapban. Nem én találtam ki, Német Zoli kísérletei alapján.
Jenő, mentor barátommal meg ki mer ellenkezni! 

Én azt olvastam, hogy a szublimálást háromnaponként kell ismételni és át kell fedni a 12 napos bábciklust, tehát legalább négyszeri ismétlést jelent. Ha a négyszeri munkaidőt összeadod, akkor látod meg, hogy a csurgatáshoz képest több vagy kevesebb a munkaidő és a költség.

Tisztelt Mihály!


Köszönöm válaszát, kérem ne keressen összefüggést kérdésem hátterében.
Arra szerettem volna ráirányítani a figyelmet kihez fordul és kiben bízik a méhész alapesetben.
Az utóbbi 10 évben szaktanácsadásra és monitoringra majd 1 milliárd forint folyt el, gyakorlatilag nagyrészt értelmetlenül.
Arra kerestem választ kérdésemmel hogy miként fordulhat az elő hogy még eszébe sem jut egy viszonylag nemrég dolgozó méhésznek sem tanácsot kérni pl. a szaktanácsadói gárdától.

Ez is fontos előzménye a kialakult helyzetnek!!

Én azt olvastam, hogy a szublimálást háromnaponként kell ismételni és át kell fedni a 12 napos bábciklust, tehát legalább négyszeri ismétlést jelent. Ha a négyszeri munkaidőt összeadod, akkor látod meg, hogy a csurgatáshoz képest több vagy kevesebb a munkaidő és a költség.

Én azt gondolom (lehet, hogy nincs igazam), hogy fias jelenlétében az a tény, hogy 15 napon keresztül hullik az atka, az nem azt jelenti, hogy ott utána olyan kevés atka marad, ami elegendő lenne egy átteleléshez. Láttam Nanetti táblázatát arról, hogy a hatékonyság kb. ennyi idő után eléri a 95 százalékot. Azonban én azt gondolom, hogy ez az adat nem vonatkoztatható arra, amikor fias van, ez csak a fiasmentes állapotra lehet igaz. Pontosan azért, amiért amitráz esetében a  tartós hordozókkal is gond van: nem alakul ki hatékony koncentráció a kelés miatt. Nyilván, olyan szer esetében amelyikre valamelyest kialakult tolerancia, ott ez fokozottabb mértékben igaz.