ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3114 válasz
  • 1523558 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #390 Dátum: 2014. Október 24. 16:50 »
Kiváló szer az atka ellen! Volt ez is sokáig Magyarországon is, de megszűnt a forgalmazása. Bioméhészek nem használhatják. És sok magyar méhész, ha teheti, csökkenti az ilyen típusú vegyszerek használatát, mert a mezőgazdaságból kéretlenül így is iszonyatosan sok környezetkárosító és méhekre meg az emberre veszélyes anyag jut be a kaptárba. Ezért terjed a szerves savak használata, mert a szerves savak természetazonosak és a mézben viaszban nem okoznak változást, környezetszennyező hatásuk szinte nulla. Az más kérdés, hogy munkaegészségügyi szabályok ezek esetében is vannak, amit célszerű be is tartani.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Október 24. 16:54 írta Geddekas »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #391 Dátum: 2014. Október 24. 18:38 »
Igy van a szer az kivalo!
Ezert is sok magyar mehesz innet rendeli [ha van utunk akkor viszun at] tollunk  ;) ;D
Akar csak az alkoholt  ;D
« Utoljára szerkesztve: 2014. Október 24. 18:47 írta Nagy Attila »
Skype: nagyati74

A földi javak közül a legigazságosabban az ész van elosztva. Mindenki azt hiszi, neki van belőle a legtöbb.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #392 Dátum: 2014. Október 24. 19:43 »
Magam és más méhészek tapasztalata alapján az oxál-hangyasavas készítmények is károsítják a méheket/népesség csökkenés,nyugtalan telelés,többlet élelem fogyasztás/még az előírt felhasználás mellet is !!!

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #393 Dátum: 2014. Október 24. 20:11 »
Mézengúz!

Egyet értek veled!
Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #394 Dátum: 2014. Október 24. 22:22 »
Lehet, hogy nem illeszkedik a mostani divatos használati utasításokba, de felhívom a figyelmeteket, hogy 10-15 C fok alatt nem jó semmilyen gyógyszerrel kezelni a méheket. Az amitráz, a kumafosz, a taufluvalinát, szerves savak, stb mind-mind nagyon megterhelik a méhek anyagcseréjét. Éppen ezért nem javaslom senkinek se, hogy olyan időpontban kezelje a méheket atkaölőszerekkel, amikor azok nem tudnak utána kirepülni kitisztulni.

A méheknek nincs májuk, ők csak akkor tudnak a mérgektől megszabadulni, ha repülhetnek, ha az izommozgással és az intenzív légvétellel fel tudják gyorsítani az anyagcseréjüket. Direkt nem írok hőfokot, mert tavaszi napsütésben már 10-12 C fokban is kirepülnek, de most a borongós csepergős őszi időben talán még 15 C foknál se.

Ne csodálkozzatok, ha bármelyik szertől, akár oxálsavtól, akár más szertől elhullást tapasztaltok, ha nem jól választjátok meg a kezelés időpontját vagyis nem alkalmazkodtok az időjárási viszonyokhoz és nem keresitek azt az időszakot, amikor a méhek méregteleníteni tudnak.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Október 25. 08:33 írta Geddekas »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Veszti1982

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #395 Dátum: 2014. Október 25. 12:26 »
Létezik egy teljesen biológiai atkairtás a méhészetben.
Már írtam róla annyit, hogy ellenőrzött körülmények között 48,2 fokra fel vannak melegítve a méhek egy hengerben ami lassan forog. Ezt a készüléket elkésztettem én is, és megtörtént a próbaüzem.
Sajnos fényképeket nem készítettünk, mert nagyon lekötött a kísérlet, de a legközelebbi alkalommal pótolom.
A készüléknek jelenleg még van egy-két gyermekbetegsége, de dolgozunk rajta.

A tapasztalatok:
2014 október 11 szombat. Kellemes napsütés 22 fok ( Az oroszok csak fiasmentes időszakban dolgoznak ezzel 2-10 fok külső hőmérséklet esetén, de én nem akartam azt kivárni)
Egy olyan családot szemeltem ki ahol kb. 9 kereten lazán helyezkedtek el a méhek a magas hőmérséklet miatt. Két kereten volt még fedett fias kb egy dió nagyságban. A kaptár összes bent levő bogarát leráztam egy rácsos hengerbe amit behelyeztem a Varroa-killer fantázianevű készülékbe. Az aggregátorról üzemeltetett gépben a fűtés rákapcsolásával egy időben elindítottam az alsó ventilátort, ami eloszlatta a meleget a készülékben.
Úgy szabályoztam a fűtést, hogy 8 perc után érte el a hőmérséklet a 42 fokot. Ekkor kezdett el potyogni az atka 4-5 db ot láttam a kémlelő nyíláson. Ezzel egy időben a fűtés erőssége 1-es fokozatra vissza lett tekerve, és ezért kb 15 perc környékén érte el a 48,2 fok kikapcsolási hőmérsékletet. A visszahűlés 5 perc alatt történt meg.
A műsor közben 42 fokig nagy a nyüzsgés-mozgás, de az fölött hirtelen megszűnik és csak a potroh mozgás gyorsul fel ahol is van a légcsere. A hirtelen beállt viselkedés változás megijesztett, de megkérdezve orosz kollégámat elmondta, hogy náluk is ez a tapasztalat, bár nem Krajnaival dolgoznak ők. (Az első ilyen készüléket egy Moszkvai csapat készítette el, és ők segítettek az elméleti anyagokban. Nekik 7 éves nagyüzemi tapasztalataik vannak erről a készülékről)
Eredmény: 278 db atka.
Konklúzió: Ilyenkor ennyi atka már nagyon sok.
Utóirat: két nappal később Mita-gun2 készülékkel Taktik be fúvással 2 db atkát számoltam ennél a családnál 24 órával későbbi ellenőrzéskor az étolajjal lekent lenti papíron.

Több száz családos unokatestvérem mindezeket látva annyit mondott, hogy megvan az atka ellenszere akkor ha az amitráz már nem lesz hatásos, de addig ő egy családnál egy kezelése 30 másodperc, itt kb 20 perc.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Október 25. 12:31 írta Veszti1982 »

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #396 Dátum: 2014. Október 25. 13:51 »
Veszti: Köszi a beszámolót, nagyon érdekes volt. Jónak tűnik, csak annyi baj van vele, amit a végén is írtál, hogy macerás, időigényes. Keretekkel együtt nem lehet berakni a méheket, az gyorsabb lenne? 42 fok körül még a viasznak nem lesz baja.

*

Veszti1982

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #397 Dátum: 2014. Október 25. 18:10 »
Elvileg még 48 fokon sem lesz a viasznak baja, de szerintem nem hatásos mert a léputcákban nem lenne meg a kívánt hőmérséklet, ill. ha ott meglenne akkor máshol már túl magas lenne. A viasz nagyon lassan melegszik fel és lassan hűl vissza.
Ja, hogy te kivennéd a lépeket és 2-3 cm távolságban raknád be? Nem tudom mi lenne.
A meleg árt az atkának, mert a nagy hőségben nyáron nem fejlődik úgy az atkaszaporulat mint pl a hűvös idei nyárban.
Azt az unokatesóm is felvette, hogy a konténerben x ideig 45 fokos levegőt fújatni a kezelőutcában akkor az hozná e a kívánt eredményt, de ezek csak elméletek.
Az már a gyakorlat, hogy évente kettő ilyen hevítéses kezelés nem tesz kárt a méhekben, még az anyában sem.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #398 Dátum: 2014. Október 25. 19:06 »
Végül majd egyenként szedjük le a méhekről az atkákat  :-X.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #399 Dátum: 2014. Október 25. 19:21 »
Tisztelt Méhésztársak!

Ne fikázzuk le ezt a kísérletet!
Én személyesen hallottam Veszti 1982-től, hogy miben mesterkedik.
Szerintem még az OMME alkalmazott kutatási programjába is belefért volna, egy kiindulási alapnak.
Mindig is az ilyen extrém dolgok vitték előre a világot. Ez egy mérföldkő, vegyszermentes, macerás, lassú, de működik.
És ezt kell meglovagolni. Nekem nagyon tetszik az ötlet, még akkor is ha mástól ered, mert sokunk fejében komoly gondolatokat ébreszt.
Már volt aki keretestől tenné bele a méheket.
És mondjuk mikor pergetéskor egyébként is lerázzuk a méheket?
Lassú? Istenem, ez a következő feladat.
Nem arra kell gondolni, hogy a Csányi méhészetben 500 készülék kell, akkor egy szezonban a fele állomány kezelhető.
Nagyernyei Attila

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #400 Dátum: 2014. Október 25. 19:32 »
Veszti: Igen, arra gondoltam, hogy a kereteket távolabb rakni egymástól a melegítőben, pár centi távolság lenne közötte, a meleg levegő könnyen közé menjen. De a kaptár falán, alján maradó méheket még természetesen így is át kellene seperni. Nekem is eszembe jutott, hogy a helyükön nem lehetne-e melegíteni őket valahogy, tehát a kaptárban, az még gyorsabb lenne. Fekvőben megoldható, hogy néhány keret kiugrik a mézkamrából, a fészket meg széthúzni egy kicsit, a kijárón meg mehet be a meleg levegő. Csak talán a hőmérséklet nehezebben állítható be ott, ha ilyen tizedes pontossággal kell.
Amúgy nekem is tetszik az ötlet, jár az agyam azóta is rajta, talán ilyen megoldásoké a jövő.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #401 Dátum: 2014. Október 25. 20:28 »
Most látom, hogy elnéztem a hőmérsékletet, 48 fok kell, a 42-t másra írtad. De ettől még áll a dolog, a viasz még bírná.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #402 Dátum: 2014. Október 25. 20:35 »
Még azt szeretném kérdezni, hogy van-e szellőzés a hengeren, vagy a - ha jól számolom - kb. 20 percig zárt térben vannak, levegő nélkül (mármint úgy értve, hogy annyival, amennyi a hengerben van)?

*

Veszti1982

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #403 Dátum: 2014. Október 25. 21:00 »
A készülékben kettő ventilátor van, az egyik a belső egyenletes hőeloszlásért, míg a másik az oxigén ellátottságért felelős, ez csak egy 12V-os számítógép ventilátor. Nem elég az oxigén ennyi időre. Az Őrösi könyvben le van írva milyen hőmérsékleten mennyi idő múlva pusztul el a levegőtlen kaptár népessége, és 40 fok fölött elég hamar.
Az oroszok által kreált gépen még páratartalom szabályzás is van, ezt én nem láttam fontosnak.

Kakadu: ha olyan idő jönne el, hogy egyesével kellene leszedni az atkát ahhoz, hogy fennmaradjon az állomány, akkor én megtenném amennyire szeretem a méheimet.

Ha továbbvisszük az Attila által indított gondolatot, azaz a napraforgó pörgetéskor a lesöprőből mindjárt ebbe a gépbe megy a bogár és 10 perces expozícióval, esetleg két ilyen géppel vagy több hengerrel, akkor már nem is annyira utópia. Nem utolsó sorban épp a napraforgó után nullázni le az atkaszámot felér egy főnyereménnyel.
Ami miatt kipróbáltam:
1/Vegyszermentes
2/Már működő (7 éves) technológia
3/Épp a telelő méhek lesznek a legkevésbé atkaszívottak.
4/Ez egy mesterséges láz, ami akár az embernél fontos élettani szerepekkel bír, itt konkrétan a nozémafertőzöttség nagyon alacsony. (én ezt az amitráz nélküliségnek tudom be)
5/Mert fogékony vagyok az új módszerek kipróbálására.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Október 25. 21:05 írta Veszti1982 »

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #404 Dátum: 2014. Október 25. 21:19 »
QUQURIQ!!

Szép a törekvés, én kb.25 évvel ezelőtt ugyanígy gondolkodtam. Már akkor rájöttem, hogy ez sem nagyüzemi!
Ezért bukott meg a forgófészkes is!
Szerintem abban lehet a megoldás, ha az atkáknak valami fajspecifikus fogamzásgátlót adnánk be.
Ez azért fajspecifikus, mert a méheink is ízeltlábúak…
Ez a hím atka hormjáiból állna. Ez egy fehérje. Ezt kellene megkeresni. Az olyan, mint egy szénakazalban tűt keresni!
(Sajnos én alkoholban tartósítottam több ezer atkát, ami hiba volt! Fagyasztani kellett volna, mert az alkoholban a fehérjék kicsapódnak)!!! ( kísérletem itt félbeszakadt, pedig az elemző biológus kutató is vállalta a vizsgálatot)!
A Tű ott van, a szénakazal meg túl nagy!!!
„Ha „ megtalálnánk, már csak szintetikusan kellene előállítani, és innen gyerekjáték az egész!
Beleöntenénk, szórnánk a szirupba a fogamzásgátlót. Méheink meginnák, és belekerülne a hemolimfájába, amit az atkák nagy szeretettel szívogatnak.
Ez által a nőstény atkák meddők lesznek, és vége az egész atka rémálomnak!
Csak a tű a szénakazalban!!!
Ez itt a lényeg!
Lehet, hogy egy nyugdíjas kutató tudós sem találná meg!
Lehet, hogy egy pályakezdőnek meg sikerülne!
Na!
Ennyi az esély!
De!
Az esély ott van…
Hajrá!

Az atka ellen küzdő Kiskakas!
« Utoljára szerkesztve: 2014. Október 25. 21:23 írta kiskakas »