ATKAIRTÁS, de ésszerűen

. Felbontottam 10 családnál heresejteket, de 1 db atkával találkoztam kb 100 sejtből. Azért nem vagyok nyugodt.

Update

A héten aztán találkoztam egy csúnyán atkás családdal, láttam atkát méhen és kereten is. 2 taktikos-ommés csíkot kapott. Tegnap újból megnézve már nem volt látható atka. Villáztam munkásfiast is, mert csak az volt, de semmi. Még biztonság kedvéért végigcsurgattam BVHC-vel is őket. Sajnos idén alig lesz szer, amit nem kapnak meg. Viszont még nincs mászkálás, amit több helyről is hallok....

Pink panther!
A mászkálás amit több helyről hallasz, nem bizonyított, hogy az atkától van.
Az atka is lehet, de nem száz százalék.
Az atka ilyen mérvű kártételekor csonka méheknek is kell lenniük. Erről egyik hozzászóló sem számolt be.
A méhek sétája lehet nyári nozema, az atkák által okozott vírustól, de akár Maya Péter MÉHÉSZET-ből beharangozott írása miatt is. Itt a virágporban talált neonikotinoidokra gondolok.
Ez már rég "gyanús", és az alkalmazott kutatások között szívesen láttam volna ezt a témát.
Ezzel a szakmai stábbal, amivel most az OMME rendelkezik, semmi remény.
Tudjuk, hogy ez rázós téma, de sok méhészt érint, emiatt az érdekvédelmi szervezetnek nem lehet közömbös a méhcsaládok egészsége.
Az akác előtti mászkálás, és az augusztusi mászkálás között véleményem szerint van összefüggés.
Akkor is tömeges kelés után sétáltak a méhek, és most is.
Nem sok here volt augusztus közepétől a méhcsaládokban, de az a pár is mászkált.
Teljesen egészségesnek tűnő, fiatal méhekről van szó.
A munkások zöme dajka korú. Idős, kijáró méh nincs is köztük.
Az atka kártétele szemmel látható, deformált szárny, és csökött potroh.
Ilyent nem tapasztaltam sem a saját, sem a panaszos méhészetekben.
Akkor mi ez?
Talán a mérgezett virágporból készült pempő okozza?
Bizony, egyre több kutató ezt az irányt célozza, de mindent elsöprő bizonyíték még nincs rá.
Szerintem a here a fogó!
A vizsgált mászkáló egyedek között nem volt "atkaszívott", mert az atka által okozott seb nagyon jól látható, akár egy mezei mikroszkóppal is.
Nagyernyei Attila

Kapitány!

Gondold végig logikusan! Te magad írtad, hogy egy füstölés után spaklival szedted az atkát, ez nyilván több száz db-ot jelent. Tegyük fel, hogy ezek az atkák nemcsak statiszták voltak, hanem ténylegesen károsítottak legalább ugyanennyi db méhet. Mi van most ezekkel a méhekkel? Hol vannak, hogy néznek ki?

Mert ugye

Az atka kártétele szemmel látható, deformált szárny, és csökött potroh.
Ilyent nem tapasztaltam sem a saját, sem a panaszos méhészetekben.

Az azért tök jó, hogy atka rengeteg, kár meg semmi..


A másik:

Nem sok here volt augusztus közepétől a méhcsaládokban, de az a pár is mászkált.
Teljesen egészségesnek tűnő, fiatal méhekről van szó.

Ekkora atkainvázió esetén vajon mennyi esély van arra, hogy a kevés herefiasítás ne legyen atkaszívott?

Azért érdekes lenne valami hipotézist felállítani az atkafertőzöttség és közvetlen a vaddohány előtt tapasztalható hereűzéssel kapcsolatban is .

Üdv. jani bátya

Pink panther!
Látom tetszik a spaklis beírásom.
Kár, hogy ezt jegyezte meg és lassan belesüllyed az Arisztaioszi rosszindulatba.
Ez egy kiugróan atkás méhcsalád volt, és köszöni szépen jól van.
Máshol ennek a töredékét tapasztaltam, de az is aggaszt.
A méhészetemmel meg vagyok elégedve, nyugodjon meg sokan örülnének ilyen méhcsaládoknak, ennyi fiatal anyával.
Végül is nem értem kérdését, fogalmazzon világosabban, mert így egy gyenge lejáratási kísérlet a hozzászólása.
A "Kapitány" megszólítást is inkább szemtelennek, mint hízelgőnek érzem.
Konkrét kérdéseire, megpróbálok válaszolni, ha lesznek ilyenek.
Nagyernyei Attila

Most akkor őszintén mondja meg valaki amíg nem késő, hogy ez a rajzlapos módszer nem jó, ne csináljuk? Inkább füstöljünk???

Egy előadáson arról volt szó, hogy ezeket a tartós hordozókat azért jó használni, mert megvéd a visszafertőzéstől .

Pink Panter alapvetően nem rosszindulatú, inkább egy felületes cinikus ember, aki megérti a jót is és nincs ellenére a jónak.

A tartós hordozó nem véd meg a visszafertőződéstől. Azaz csak addig véd, amíg van atkaölő hatása. Szerintem sokkal kevesebb idő ez, mint amit gondoltok, mint ami a vágyakban él.

Kitin!
Neked kell eldönteni! Meg kell próbálni egy alternatív módszert, és megnézni, hogy miképpen aránylik egymáshoz a két módszer közötti atkahullás. Célszerű keresztellenőrzést végezni. Ahol A-t használtál, ott utána B-t. A B-nél az A-t. Amelyiknél az utolsó kezeléssel több atka hullott le, azzal folytasd a kezelést. Melyek lehetnek ezek? Oxálsav szublimálva, esetleg csorgatva. Fluvalinát csorgatva (Pink Pantert kérdezd az adagról). Fluvalinát tartós hordozón (Fluwarol) . Bayvarolt ne adj, nagyon kicsi a hatóanyag tartalma. Perizin csorgatva, vagy permetezve.. Esetleg amitráz ködölés, füstölés. Az oxálsav gyakori ismétlése rizikós lehet.

köszönöm a választ, majd próbálkozok!
Ez a rajzlapos megoldás meg nem is annyira tartós, mert 3 nap alatt szétrágják és hetente kell cserélni az ajánlás szerint.

QUQURIQ!

Sziasztok!

Papírlap helyett használjál nyomdalemezt.
3x3 cm négyzet rácsot készítettem alkoholos tű filccel.
Így könnyebb számolni soronként az atkákat.
A sorokat meg is számozhatod, így könnyebb lejegyezned.
Ha nagyon precíz akarsz lenni, a nyomdalemezt vékonyan be is zsírozhatod, így az atkák bele ragadnak.

Üdv. Kiskakas

Kiskakas!
Ezt most félreértetted. Arról a papírlapról beszélt Kitin, amit belógat a keretek közé, és azt rágják szét, amin az amitráz van.

Kitin!
  Szerintem nem baj, ha szétrágják. Akkor legalább nincs csökkenő hatóanyag szint a kaptárban. A vastagabb kartonpapírt nehezebben rágják szét, de akkor több hatóanyag is kell. Az én irányszámom:  ahány nap, annyiszor 7 mg amitráz (3 naponta 20 mg Antivaros füstöléssel egyenértékű elvileg, a Furettoban csak 6 mg/ füstölés van, ha jól emlékszem). A Mitacos papírlapot egyébként biztosabban rágják, ezért is jobb szerintem: garantáltan kiürül a kaptárból. Annak a vivőanyaga jobban ingerli őket, mint a Takticé. Ezért nem szeretem az olajos keverést sem. A vastagabbat nem rágják mindig rendesen, főként szeptemberben. Ezért inkább rá szoktam mérni fecskendővel a tömény szert. De valószínű, hogy ez már a múlté.

Az OMME szakmai irányításának azzal kéne törődnie, hogy mi lesz az amitráz után.
Tudjuk, hogy amikor tartós hordozó hatóanyagaként kezdtük használni, elindult a visszaszámlálás órája.
Azok a méhészek akik sokáig hagyták bent a csökkent hatóanyagú, otthon kreált förmedvényeiket, nagyban elősegítették az amitrázra való rezisztenciát.
Erre van egy lineáris görbe, sokszor lerajzoltam a méhészklubjaimon.
A függőleges tengelyen a hatóanyag tartalom van, nullától száz százalékig.
A vízszintes tengelyen az idő, a nulladik naptól mondjuk a 21-ig.
Ha a függőleges tengelyre helyezzük a tollat a 100%-os hatóanyag tartalomra, és egy 45 fokos szöget rajzolunk az idő vonalra, akkor látható, milyen gyorsan csökken a hatóanyag tartalom az idő múlásával.
Ez minden készítménynél más. Mert az amitrázt lehet fára, papírcsíkra, papír zsebkendőre,intim betétre, lámpabélre és még tudja a frász mire felhordani.
Azt senki soha nem mérte meddig viszik ezek a kreálmányok az atkát, de az bizton állítható, hogy az idő előre haladtával egyre kevésbé.
Ez pedig a rezisztencia alapja! A csökkent hatóanyaggal találkozó atkák egyre többen kibírják az amitrázzal való találkozást, és már meg is jöttünk.
Véleményem szerint a füstöléssel évekkel kitolhattuk volna a hatékony kezelést.
Miért? Mert az atka egy lórúgáshoz hasonló pofont kap a füsttől. Ezt szokja meg!
Nincs rá ideje, mert elpusztul.
Én gyűlölöm a füstölést, sajnálom a méheket, de eddig mindig ezzel tudtam megvédeni az állományomat ettől a veszélyes méhkártevőtől.
Nagyernyei Attila
 

Attila!
Teljesen igazat adok  Neked ebben. Talán még túl jó fényben is tüntetted fel a deszorpciós görbét a lineárissal. Szerintem kezdetben nagyobb a leadás, és a végén elnyúlik időben az az időszak, amikor szubletális dózist ad le. Gyakorlatilag, amíg benn van, ilyen szubletális leadással kell számolni. Ezért jó, ha szétrágják. Nos a törzskönyvezett készítményeket nem rágják szét (Apivar, Biowar), ott ez sokkal nagyobb probléma. Valószínűleg arra gondoltak, hogy a 6 hét alatt minden atkát elpusztít. Ez nem igaz. Fiasítás jelenlétében biztosan nem. Ha egyáltalán nincs fiasítás, akkor már jó lehet a dolog. Hiszen ha csak tíz napig ad tartós atkaölő hatást, akkor nincs az a füstölés, amivel ezt a hatást el lehetne érni. Ott inkább az a baj, hogy nincs mozgás a kaptárban a hűvös időben, hiszen akkor nincs fiasítás.
A baj az, hogy mint minden a méhészetben ez is egy közügy. Elég, ha egyetlen méhészetben alakul ki a rezisztencia, öt éven belül annak a szaporulata mindenütt ott lesz. Tíz éven belül egész Európában. Ezt tetézi, hogy nincs megfelelő referenciával bíró alternatíva. A Perizin sem megoldás,csak tűzoltás. A Chek Mite Pluszra Amerikában nagyon hamar kialakult a rezisztencia. Sorozatkezelés esetén sokkal nagyobb esély van kumafosz esetében a rezisztencia kialakulására, mint amitráz esetén. A Supona is szerves foszfátészter, tehát szerintem ugyanez érvényes rá. Az oxálsavas csorgatás az ismételhetőség  miatt kétséges. A sorozat szublimálásra nincsen megfelelő referencia. Ahhoz, hogy egy évet átfedjünk kezelés nélkül, gyakorlatilag le kellene nullázni az atkák számát, mert anélkül kritikus lehet az atkaszám. Ez nem fog menni, hacsak nem működik a sorozatszublimáció. Gyógyszerkombinációval azt lehetne elérni, hogy néhány éven belül mindenre rezisztens lesz. Az lenne a helyes magatartás, ha most tíz évig a méhészek elfelejtenék az amitrázt. Lásd fluvanilát: nem lenne semmi baj, ha az elmúlt tizenöt évben senki nem használta volna, főként a Bayvarolt a keresztrezisztencia miatt.