ATKAIRTÁS, de ésszerűen

bükk !

atya!

Egy moderátortól az átlag méhész azért vár valamit szakmailag.
Nézz utána hány éves információkat idéztél fel.

Látod, látod nem tudsz elrugaszkodni a dolgoktól.
Soha senkit nem moderáltam, mert valamit nem jól tudott. Ha tehettem megpróbáltam telefonon, vagy privátba jelezni felé az aggályomat. Most sem a nyilvánossággal van a bajom. (Nekem nem attól  áll a cerkám, hogy osztom az észt, ha kell ha nem.)
Mi a gondod azzal, hogy hány éves az információ? Manapság már nem igazak a leírtak?
Talán nem nyílnak minden évben azok a virágok, vagy nem nő meg az a növény?
Ha a belinkelt szöveggel van gondod, kérlek tedd meg nyilvánosan a szerzőnek, pl vegye le mert már nem aktuális szerinted.  Nem ismersz esetleg bioméhészt, aki használja ezeket a szereket? Az írásban a megelőzésről van szó.
A totálisan taglózó szerekről írhatnál egy pár sort. Lehet nem okoznak másban mérhető kárt, csak az atkában?
Miért próbálsz meg így párhuzamot vonni, a tények között?
 

Azt szeretném tudni, mint kezdő méhész, hogy az atkaírtást, nem gázos módszerrel végezzük. Olvastam egy cikket és abban az van, hogy 9 dl olajhoz 35 ml Tictacot tegyünk, és abba papir csíkokat áztassunk, majd helyezzük ki a kaptárakba, a keretekre, de arra nem tér ki, hogy egy kaptárba hány csíkot tegyünk.
Tudna nekem valaki ebben segíteni?
A cikket egy Sápi László méhész írta, aki debreceni. Ő ezt a módszert használja, de pontosan nem írja, hogy hány csík kell, mert ha sokat rakunk, akkor nem csak az atkákat, hanem a méheket is megöli.
A segítséget köszönöm előre is.

"Az amitráznak a rajzlap hordozóra történõ felhordása az elõzõ évek gyakorlatá-
nak megfelelõen történt, ami azt jelenti, hogy az elõre elkészített 100 db 21 × 3 cm mé-
retûre vágott rajzlapcsíkot egy 24 ml Tak-Tic-ot és 75 ml étolajat tartalmazó elegybe
mártva impregnáltuk. A lapkákat a folyadékba nem lapjával, hanem élével helyeztük
be. Ez azért fontos, mert így biztosan minden papírcsík ugyanolyan koncentrációjú ol-
datba kerül. Ennek az eljárásnak következtében minden lapra egyaránt 30 mg amitráz
hatóanyag kerül. Ezt követõen a 100 db-ot számláló áztatott papírcsíkköteget újságpa-
pírba csavarva száraz, hûvös helyen szikkasztottuk. A lapkákat a két alacsonykeretes
fészekfiók közé, az alsó fiók felsõ léceinek tetejére, a két fiókban található fiasításos zó-
na mértani középpontjában helyeztük el, és hetente cseréltük azokat. Fontos megemlí-
teni, hogy a lapkák kicserélésekor a régi csík maradványait a kaptárvas segítségével el-
távolítottuk. A kísérlet alapkezelési szakaszában (tehát augusztus 17–szeptember 29.
között) összesen 5 db kezelést végeztünk idõközben egy hét szünetet tartva)."

A bemásolt idézet az OMME honlapján olvasható a monitoring vizsgálatoknál.
Csak azért másoltam be, mer ebből egy kicsit világosabban kiolvasható a technológia.

Üdv. jani bátya

Szerintem nem korrekt a recept. Az amitráz a fészek közvetlen közelében ilyen papiros hordozón kap annyi vízpárát, hogy három nap alatt elveszíti a hatásosságát. Tehát három naponként kellene cserélni.

Laci!
Akkor most az amitráz tartalmat kellene növelni, vagy a hordozó anyag minőségét/papír/ kellene változtatni, vagy a keveréken /étolaj/, ahhoz hogy legalább az egy hetes hatékonyságot el lehessen érni.
Vagy csak egyszerűen érjük be a három nappal és ehhez igazítsuk a védekezés gyakoriságát.
Mekkora jelentőséget lehet nyilvánítani a szikkasztásnak? Én azonnal nyirkosan raktam eddig a lapokat.

Üdv. jani bátya

Szerintem nem korrekt a recept. Az amitráz a fészek közvetlen közelében ilyen papiros hordozón kap annyi vízpárát, hogy három nap alatt elveszíti a hatásosságát. Tehát három naponként kellene cserélni.

Ezt melyik "kutatása" alapján állítja, öcskös? Ha meg nem "kutatási eredmény" alapján állítja, akkor legalább annyit írjon oda, hogy állításának semmilyen valóság-alapja nincs, mindössze "körbebicegni" igyekszik a témát, de halvány fogalma sincs arról...

Akármit csinálsz a kaptárban van vízpára. Az amitráz molekula ki kell áramoljon a papír felületére és ott bizony a vízpára bontja. Kiszámíthatóan komoly hatékonyságot tudományos kutatással kellene megvizsgálna. Ma ilyen kutatások nincsenek.

Az én személyes tapasztalatom és néhány nagy méhészetből gyűjtött tapasztalat is, hogy három napig biztonságos a nem füstöléses amitrázos módszerek hatástartama, utána a kaptár vízpárája és az időjárás meg egyéb szempontok miatt bizonytalan. Sőt a 80-as években csináltunk valami hasonló védekezést, meg készítettünk füstölő csíkokat és onnan tudjuk, hogy vizes közegben nagyon gyorsan bomlik az amitráz.

Szégyen vagy nem szégyen, de a kutatásra fordítható pénzeket se igazán kutatásra akarja szánni az OMME vezérkara, hanem a régi méhészeti kutatás ingatlanait akarja ebből a pénzből birtokba venni.

Arisztaiosz, te meg ne kontárkodj olyasmibe, ami nem kertészkedés.

Néhány évvel ezelőtt a 160 mg-os,(kaptáranként 2 db kartonlap, nem rajzlap) 24 nap után is éppoly hatásos volt, mint berakás után. Pedig vízpára akkor is volt. Más kérdés, hogy azt is célszerű volt 2 hetente cserélni. Ma nem a vízpára miatt nem hat, hanem azért, mert az atka megtanult ellene védekezni. Vizes közegben egyébként valóban bomlik, így a mézben is. A papírlapokra olajos oldatban kerül (a natúr Taktic is olajszerű), ezért a vízpára nem fér a közelébe.

A papírlapokra olajos oldatban kerül (a natúr Taktic is olajszerű), ezért a vízpára nem fér a közelébe.

Ez nem igaz.

A 3 napos hatástartamról megkérdezheted azokat akik nem hobbiméhészek és nem kockáztathatnak. Ha annyira tutti lenne a módszer, akkor mindenki ezt alkalmazná és semmi mást.

Tavaly védekeztünk papírcsíkkal is és  néhány családnál gurtnival is.Hetente cseréltük,napi számolás volt.Nem tapasztaltunk hatáscsökkenést.Idén viszont nagyon nem jött be a tartós hordozó.Lement a 4 csík és ott vigyorgott még utána is az atka.Most így a 3. füst után talán sikerült megfogni...Viszont még átlag 7-8 keret fias van,akad még az atkának rendesen búvóhely.Olyan volt ma kint a hangulat mint tavasszal,főleg hogy elindult nem messze tőlünk egy repcetábla.

Lindzzy!

Nem szeretném megingatni a hitében, de az a "repcetábla" lehet, hogy nem is repce...

Ilyenkortájt nem a repce, hanem a mustár szokott volt virágozni. ha át tetszik fáradni a "ződre", ott beszélgettünk már néhányszor e kérdésről...

Arisztaiosz
A mostanság virágzó mustárról, lehet itt is beszélgetni, a méhlegelő című oldalon, nem feltétlen kell átvándorolni a "ződre", ez ügyben.
Ha önnek nem megy itt a hívők gyűjtése, menjen át ön a "ződre", ott már biztos kialakult egyfajta "imádat" ön iránt.

Moderátor

Meglehet,hogy mustár,sosem voltam túl jó növényrendszertanból.Kelés után valamivel (a levele alapján) még repcének tűnt,de délután megint megnézem közelebbről.Nem túl alaposan előkészített volt a vetés,nem is lett igazán szép a tábla.Feltételezem beszántásra szánják.Tavaly is megvárták,hogy levirágozzon,talán idén is megteszik.Mindenesetre a virágporát köszönik szépen a méheink.

Olvasgatom a ződ méhészfórumot és úgy látom, más is tudja, hogy az amitráz alkalmazására a füstölés (füstölő csík vagy furettó) jó módszer,  viszont a "tartós"-nak nevezett hordozók kanóc, karton lap, falap vagy egyéb lóf@szocska inkább a rezisztencia fokozására jó, ráadásul ezek nagyon szennyezik a viaszt is.

Meséld már el nekem, hogy az Apivart akkor hogy a fenébe tudták törzskönyvezni ? Aztán légy szíves demonstráld már nekem egyszer a víz  olajban történő oldódását. Sajnos erre a vegyipar sem képes, ezt az eredményt  pl. szappanokkal lehet elérni. Lehetséges, hogy egy ilyesmi mechanizmus van a Takticnál és Mitacnál is, hiszen vizes oldatot kell az eredeti receptúra szerint létrehozni. Azonban akkor arról van szó, hogy a hatóanyagot viszed a vízbe, és ekkor sem a hatóanyag oldódik a vízben, mivel az zsíroldékony. Ebben az esetben pedig még erről sem lehet beszélni, a vízpára ahhoz a vivőanyaghoz fog kötődni, ami az oldódásért felel, nem a hatóanyaghoz.  A tények azonban eleve cáfolják az állításodat. Apivarral évtizedekig lehetett eredményesen védekezni. Abban  feltétlenül igazad van, hogy  a tartós hordozó mellett rezisztencia sokkal nagyobb eséllyel alakul ki. Ez ellen viszont a füstölés sem véd, csak ott később következik be! A rezisztencia alapvető oka az ölő hatás alatti hatóanyag szint jelenléte. Ez füstöléskor is kialakul: a szer nem egyszerre semmisül meg a kaptárban, nem egyszerre tűnik el a méhek szőrzetéről.

Nem engem zavar ez a kérdés, hanem téged. Nézz utána. Én nem fogom ezzel strapálni magam.

Biztos vagyok benne, hogy rezisztencia vizsgálatot nem végeztek. A hatékonyság vizsgálatát is el lehet végezni sokféleképpen. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ők egyféleképpen végezték csak el, pedig az élet sokféle körülménnyel jár.