Az atkairtószerek fiasításcsökkentő hatásáról a szakirodalom számos cikkben számol be, de én erre ellenőrző kísérletet nem végeztem, mert nem kutatóintézeti, hanem termelő méhállománnyal rendelkezem, tehát nem tehetem meg, hogy kezeletlen kontrollt állítsak be.
A méhészek elbeszéléséből a mai gyakorlatot úgy látom, hogy néha túladagolják az atkairtó szereket, máskor pedig alul adagolják. A magyar viaszok szermaradványtartalma, toxicitása összességében azt mutatja, hogy túladagolják. De sajnos még túladagolás mellett is lehetnek atka miatti családpusztulások, ha a kezelések ismétlése szabálytalan. Ilyen szabálytalanságnak tekintem a belógatásos módszernél a kanócok, papírok intimbetétek egyéb lóf@szocskák cseréjének gyakoriságát. A tartós hatásnak se kell hosszabbnak lenni, mint a leghosszabb kelési ciklus és egy kis ráadás, tehát 15 nap. Utána minden mérget hordozó anyagot el kell távolítani a kaptárból, mert káros, mérgező hatású a kikelt és ki nem kelt méhekre. Ha az időjárás kirepülésre alkalmatlan, akkor bele se kezdjünk ilyen kezelésekbe, ha bent vannak a kaptárban ilyen hordozók, akkor távolítsátok el, mert mérgez és majd szenvedhetnek a méhek a nozematózistól.