Attila!
Az igazán jó atka elleni kezelés nagy talány. Ha lenne ilyen, akkor nem lenne már atka. Ezért inkább csak azokat a szempontokat mondom el, amelyek szerint én kezelek. Ez sokak felfogásával nem egyezik. Abból indulok ki, hogy az atka elpusztítható. Ez nem újdonság, legfeljebb az, hogy akkor miért hagyunk életben minden évben néhányat ? Azért mert kimászik a kaptárból és védve van a kezeléstől ? Ez nyilvánvalóan nem igaz. Tehát azért marad életben, mert nem érjük el. A kaptáron belül sem. A legnyilvánvalóbb hely a fiasítás. Itt nincs vita. Amikor azonban nincs fias, akkor is el tud menekülni. A fürt azon részére, ahol nem éri el az alkalmazott szer. Ha ilyenkor tartós hordozóval kezelsz, vagy csorgatsz, akkor a fürt külső részén levőt nem éri el a szer, ha füstölsz akkor a belsőket. Szerintem a helyes módszer a maradék fiasítástól, október első felében megszabadított méhcsalád egyszerre történő külső-belső kezelése. Pl. amitrázos tartós hordozó ilyenkor kb. 10 napig, és 3 naponta elvégzett füstölés vagy oxálsavas párologtatás háromszor (ez utóbbiról nincs tapasztalatom, másoktól hallottam, hogy csak a többszöri oxálsavas csorgatás okoz problémát, a párologtatás nem). Ha mindenki így védekezne, akkor több kezelésre egy éven keresztül nem is lenne szükség. Azonban mindig meg lehet kapni máshonnan az atkát, és ezt a technológiát is nehéz betartani elsősorban a fiasítás elszedése miatt, mert az újrainduló petézés bezavar a 10 napos fiasítás mentesség elérésébe. Ezért minden más módszer csak kényszermegoldás. Én a magam részéről a téli kezeléseket nem tudom ideális módon elvégezni, mert egyre nehezebb állományszintű fiasmentes állapotot találni napforduló előtt, amikor a hőmérsékleti viszonyok is alkalmasak a kezelésre. A hideg időben történő kezelést nem tartom szerencsésnek. Én akképpen szoktam védekezni, ha nem tudom az előbb vázolt ideális megoldást véghezvinni, hogy tavasszal kezelek tartós hordozóval (mivel Fumidilt kapnak, ezért Nosematosis nem fordul elő ekkor sem). Igaz ennek a sok nyílt fias miatt nagyon rossz a hatékonysága, de nem rosszabb az augusztusi kezelésnél, ahol szintén sok a nyílt fias. Akkor inkább elpusztítok tavasszal 4-5 db atkát, mint augusztusban 4-500-at, hiszen ez utóbbi rosszabb eredmény. Hiszen tavasszal a négy-öt atka elpusztítása azt jelenti, hogy nincs ezeknek augusztusra 4-500 db-nyi szaporulata, ami az eltelt néhány hónap során a vírusokat terjesztette. Azonban látni kell, hogy a tavaszi kezelés, az a téli kezelés (napforduló előtti) rosszabb alternatívája, mert a fiasmentes időben történő kezelés übereli a fiasításos időben történő kezelést. A nyári kezelések szerintem csak tűzoltásra valók. Ha nagyon sok az atka. Ez pedig a fiasítás felbontásával ellenőrizhető, nem a kezelés utáni potyogás számolásával. A herefiast kell elsősorban nézni, mert én ugyan végeztem néhány számítást arra vonatkozóan, hogy az atka tényleg felkeresi-e a herefiasítást vagy sem. Azt az eredményt kaptam, hogy 3-4 atkautód esetén a herefiasban már néhány hónap alatt a család összeomlásához vezetne, ezért nem valószínű, hogy felkeresi az atka a herefiast. Azonban ezt most revidiálom, mert szerintem arról van szó, hogy felkeresi, de csak az atkák egy részére igaz a 3-4 utód. Nagyon sok esetben csak 1-2 atka van a herefias kibontásakor.
A különböző fiókokban történő tartós hordozó elhelyezés problémája is azt mutatja, hogy nem tudunk egységes szerkoncentrációt elérni az egész kaptárban, kiváltképpen hűvös időben, amikor a méhcsalád egyedei is keveset mozognak. Az általad felvetett probléma a még élő atkákra nézve egy Tóth Péter féle kísérletben kiderült, hogy a mérgezés tüneteit mutató atkák később elpusztultak, nem okoztak problémát.