ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3114 válasz
  • 1523704 megtekintés
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2910 Dátum: 2020. December 04. 18:12 »
Ebben az időszakban a legtalálóbb ez a rovat, az atka elleni védekezés szempontjából.
"ATKAIRTÁS, de ésszerűen"
Bizony.
Vasárnap országunk jókora hányadán alkalmas lehet az időjárás a zárókezelésre.
Gondolom többen felteszik a kérdést....de mivel?
Én rövidre zárnám a történetet.....mivel ne?
Meggyőződésem, és tapasztalatom, hogy ebben az időszakban az amitrázos füstöléssel nagyobbat lehet ártani a méhcsaládoknak, mint amennyi atkát lehoz a füst.
Néhány éve szemtanúja voltam egy ilyen tartós hideg utáni pár napos felmelegedéskor elvégzett "Furettos" füstölés eredményének.
A konténer oldalán ott sétáltak a festett méhanyák, a környező fákon, bokrokon pedig ott "pihegtek" a lemérgezett méhek.
Az amitráz ebben az időszakban felejtős, mert minimum nozemát okoz, de teljes pusztulás is lehet a vége, tehát minden olyan méhészt aki ezen gondolkodik kérem fontolja meg.
Van sokkal kíméletesebb megoldás, ami ugyanilyen hatásos, de nem vágja a méheket.
A hőmérsékletre is rendkívül oda kell figyelni, számomra érthetetlen, hogy valaki 5 fok alatt is ajánl atka elleni védekezést.
Még arra is kell figyelni, amennyiben a kezeléssel végeztünk lehetőleg fagymentes legyen az éjszaka, és másnap sem árt ha picit tudnak a méhek mozogni.
Aztán mindenki úgy csinálja ahogy jónak látja, én csak "okoskodtam" egyet.
Talán tavaly előtt írtam, hogy egy 50 családos méhész felhívott, hogy a füstölés után néhány napra elpusztultak a méhcsaládjai....mi lehet az oka?
Elmondtam neki, hogy igaz nappal 14-15 fok volt, de aznap este meredeken esett a hőmérő higanyszála, másnap reggelig -5 fokig meg sem állt!!!!!!
Tehát a méhek nem tudták kiszellőztetni a füstöt, nem tudtak nyugalomba (fürtbe) vonulni, és ez lett a vége.
Amennyiben bármely kezelés után néhány tíz méhecskét látunk lehullani, elpusztulni, az természetes dolog.
Nulla atka nincs, csak (most vettem egy nagy levegőt, hogy hol) az duma.
Ahány atka szívott méhecskénk volt kezelés előtt, azok általában nem bírják ki a beavatkozást.
Anno a "Perizin" majd a "Destruktor" csorgatása után sokszor lehetett ilyent tapasztalni.
Aki nem biztos a dolgában "atkaügyileg" ne hagyja ki a vasárnapi lehetőséget, mert most a méhcsaládok valóban fiasítás mentesek.
És atkamentesek is?
Nagyernyei Attila.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2911 Dátum: 2020. December 06. 19:45 »
Véleményem szerint csak pár megyében volt alkalmas az időjárás a zárókezelésre.
Tolna megye nagy része nem tartozik ezek közé.
A viharos szél, és a rövid ideig tartó +10-11 fok nem alkalmas erre.
Aki megkockáztatta, majd a következő időszakban dől el, hogy szerencséje volt e.
A D-K-i országrészben viszont voltak rövid ideig 15-16 fokok, de ez is csak néhány órán át tartott.
Aki ezt kihasználva el tudta végezni a kezelést, neki mázlija volt.
Ebből érezhetitek, hogy én nem csináltam semmit, de nem is aggódok mert az utolsó kezeléseknél már kevés atka hullott.
Ettől függetlenül, ha lesz még rá alkalmas idő megcsinálom én is, de most ezt inkább kihagytam.
Konzultáltam néhány kollégámmal, akik hasonlóképpen döntöttek.
Ez van, majd legközelebb.
Nagyernyei Attila

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2912 Dátum: 2020. December 06. 22:47 »
Sziasztok,üdvözlök mindenkit!
Én szombaton szublimáltam, nálunk itt délkeleten 15fok volt. Belenéztem 10 családba, teljesen fiasítás mentesek.
Kérdésem:miért járták mégis az itatót?
Üdv: jánosr

*

wr

  • *****
  • 890
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2913 Dátum: 2020. December 07. 08:17 »
Azért, mivel a szublimátummal durván elsavasítod a kaptár belsejét, amit mással nem tudnak ellensúlyozni (higítani) mint a vízzel. A másik, hogy a bevitt szublimátum higroszkópos is, azaz vizet von el a környezetétől. Ezért nem szabad olyankor csinálni amikor nem tudnak kirepülni. A csurgatással nincs ilyen gond, mert ott szinte vizet viszel be, abban csak 4-5%-nyi sav van.

*

Apis

  • ***
  • 142
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2914 Dátum: 2020. December 07. 13:20 »
Azért, mivel a szublimátummal durván elsavasítod a kaptár belsejét, amit mással nem tudnak ellensúlyozni (higítani) mint a vízzel. A másik, hogy a bevitt szublimátum higroszkópos is, azaz vizet von el a környezetétől. Ezért nem szabad olyankor csinálni amikor nem tudnak kirepülni. A csurgatással nincs ilyen gond, mert ott szinte vizet viszel be, abban csak 4-5%-nyi sav van.

Igaz ez a nyitott aljakra is? A levegő páratartalma ott nem semlegesíti? Érdekes kérdéskör még, hogy a szublimálás milyen hatással van a nosemára, spiroplazmára, és a rengeteg méhvírusra. Az oxálsav állítólag baktérium és vírusölő is egyben, a nosema spóraszámot is csökkenti(állítólag). Na ilyen jellegű kutatásokat kellene már egyszer támogatni, indítani.

*

wr

  • *****
  • 890
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2915 Dátum: 2020. December 07. 18:13 »
Attól hogy az alj nyitva van, és azon keresztül több levegő áramlik be még nem sok minden változik, mivel az esőt vagy a ködöt leszámítva a kaptár belsejében általában párásabb a levegő mint azon kívül. A másik, hogy ha láttál már üveg oldalú fiókon keresztül szublimálást ott a sav szerteszét szóródik a kaptárban, rákerül az oldalfalakra, keretlécekre és a méhekre is. Ezért is jobb hatásfokú mint bármelyik másik bejuttatási módja az oxálsavnak, mivel itt nem az van hogy belotyálsz 20-40ml valamit, vagy belógatsz 3-4 csíkot amiről aztán a méheknek kell a szert a kaptárban szanaszét hordaniuk, hanem itt ez egyből, másodpercek alatt megtörténik, némelyik szerencsétlen úgy néz ki mint ha lisztbe mártották volna, olyan fehér lesz szublimáláskor. Próbáld elképzelni, ha téged valaki meghempergetne az oxálsavban, azonnal ugranál fejest a teli fürdőkádba, mást nem is nagyon tehetnél.
Az oxálsavról sok mindent mondtak már aminek talán a fele sem igaz, hogy mi igaz és mi nem majd az idő eldönti. De ha minden igaz lenne, akkor nem lennének (zömében) oxálsavval kezelt összeomló méheszetek, márpedig vannak...
Az tény, hogy kezelés/Ft-ra vetítve a legolcsóbbak közt van, bár meg nem mondom most fejből hogy mennyibe kerül 2g technikai oxálsav.

*

Apis

  • ***
  • 142
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2916 Dátum: 2020. December 07. 19:34 »
Attól hogy az alj nyitva van, és azon keresztül több levegő áramlik be még nem sok minden változik, mivel az esőt vagy a ködöt leszámítva a kaptár belsejében általában párásabb a levegő mint azon kívül. A másik, hogy ha láttál már üveg oldalú fiókon keresztül szublimálást ott a sav szerteszét szóródik a kaptárban, rákerül az oldalfalakra, keretlécekre és a méhekre is. Ezért is jobb hatásfokú mint bármelyik másik bejuttatási módja az oxálsavnak, mivel itt nem az van hogy belotyálsz 20-40ml valamit, vagy belógatsz 3-4 csíkot amiről aztán a méheknek kell a szert a kaptárban szanaszét hordaniuk, hanem itt ez egyből, másodpercek alatt megtörténik, némelyik szerencsétlen úgy néz ki mint ha lisztbe mártották volna, olyan fehér lesz szublimáláskor. Próbáld elképzelni, ha téged valaki meghempergetne az oxálsavban, azonnal ugranál fejest a teli fürdőkádba, mást nem is nagyon tehetnél.
Az oxálsavról sok mindent mondtak már aminek talán a fele sem igaz, hogy mi igaz és mi nem majd az idő eldönti. De ha minden igaz lenne, akkor nem lennének (zömében) oxálsavval kezelt összeomló méheszetek, márpedig vannak...
Az tény, hogy kezelés/Ft-ra vetítve a legolcsóbbak közt van, bár meg nem mondom most fejből hogy mennyibe kerül 2g technikai oxálsav.
Rendben, köszi. Én is szublimáltam szombaton 13c-on. Ha az idő engedi, szerintem is jobb mint a csurgatás, nem sérti meg a kitinpáncélt, nem kell kaptárt bontani, nem lehet túladagolni. De mindenki csinálja úgy ahogy neki bevált!
« Utoljára szerkesztve: 2020. December 07. 19:43 írta Apis »

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2917 Dátum: 2020. December 07. 20:51 »
Köszi wr a választ. Pontosítanék egy kicsit, már szublimálás előtt járták az itatót,ezért turkáltam bele tízbe.  Nálunk pénteken kb. 9-10fok volt(napsütés),akkor is mentek, szombaton aztán főleg. Amúgy én is az oxálra gyanakszom,leírom miért. Augusztus elején beraktam a glicerox lapokat, kb.2-3 napra rá mentek intenzívebben vízért. A lapok berakása után 3 héttel, kontrollként kaptak egy amítrázos füstöt. Október elején a lapokat kidobtam, október 25 szublimálás. Azon agyalok, mennyi ideig tarthat ez a savas hatás?Mennyire jó ez a méheknek? Amúgy tavaly is ugyanígy kezeltem őket, elfogadhatóan kiteleltek. Azért hoztam fel a témát mert nekem gondolkodtató, hogy a szublimálás után kb.35 napra rá ennyire keresték a vizet és fiasítás nincs.
üdv:jánosr

*

wr

  • *****
  • 890
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2918 Dátum: 2020. December 08. 09:28 »
Idézet
Mennyire jó ez a méheknek?
Semennyire, mint ahogy semmi sem jó nekik ami nem tartozik a természetes életükhöz. De, amíg nem lesz nálunk olyan fajta amelyik önerejéből is képes megbirkózni az atkával addig nem nagyon tudunk mit csinálni, kezelni kell. És évről évre rosszabb a helyzet, mert régen is volt atka, de nem volt ennyi gond sem velük, sem az általuk terjesztett vírusokkal. A méhek is ellenállóbbak voltak mint ma, mert most már évek óta gyengítik őket a különféle rovarölők amik már a természet részévé váltak, és akkor is kéne pár év a természet tisztulásához hogy ha most azonnal egyik napról a másikra betiltanának mindenféle rovarölő szert. Aki régóta él a természet közelében az már évek óta látja a tendenciát, a kiválasztódást, ami az érzékenyebb szervezetek (a méhek is ezek közé tartoznak) pusztulását, és a nem érzékenyek (paraziták, kártevők) elszaporodását, kiirthatatlanságát mutatja.
Az alkalmazott szerekkel is egyre több gond van, kumafoszt én pl. életemben nem használtam, és ezért nem is cserélek már évek óta viaszt, mert nem akarom másét visszakapni, hogy aztán nyáron értetlenül vakarózzak hogy miért pusztulnak el az álcák a sejtekben a viaszban visszamaradt szertől. A fluvalinát olyan mint a mesében, egyik évben jó, a másik évben semmit nem használ. Az amitráz ha a támogatott formájában veszed meg százszor, vagy talán ezerszerannyiba kerül, ha kintről hozatod akkor meg vagy jó lesz vagy nem, a legutóbbival pl. én is majdnem megszívtam. Már a szaga, a színe sem olyan mint volt, mint szokott lenni, inkább gázoljara emlékeztető illata van és a színe is sötétebb, pedig bontatlan literes flakon volt. Egyik ismerős végigfújta vele az állományát, a gyengébb családjai a fújás után kiültek a fára, persze atkát azt viszont nem nagyon hozott le, rá pár napra a fluvalináttal ötször annyi atka jött le neki.
Az oxálra meg hiába mondja valaki hogy természetes, az attól még nem lesz természetes ha grammok kerülnek bele a fedetlen mézbe. A só is meg a víz is természetes, de próbáld meginni a tengervizet amikor kellően szomjas vagy és nincs más, mi lesz a vége...
Szóval nem nagyon lehet ebben a témában okosnak lenni, csak reménykedni lehet, meg várni hogy a családok előbb utóbb elrendezik maguktól, én ezért nem is irtom ki soha nullára az atkát (ha akarnám se tudnám), hogy tanuljanak meg vele élni, azaz tanulják meg maguk megoldani a problémát, mert ez a megoldás, hogy a méhész babusgatja őket és szabadítja meg őket az atkától, ez nem sokáig fog működni.


hangyasav adagolása
« Válasz #2920 Dátum: 2021. Március 26. 17:57 »
Kérlek szépen, ha valakinek van tapasztalata legyen szíves segítsen az alábbi kérdésben.
 
Szeretném alkalmazni, kipróbálni a hangyasavat. Az interneten olvastam az adagolásról, hogy a 85 %-os hangyasavból 40 ml/párologtató/fészek szükséges, 3-5 napig tartson a kezelés. Utána 2-3 hét múlva jöhet a második, aztán a harmadik kezelés. Kérdésem, hogy jól értem, hogy csak egyszer töltöm fel a párologtatót 40 ml-el és azt hagyom bent 5 napig?

Köszönettel, Annamária

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2921 Dátum: 2021. Március 26. 20:34 »
Csak egy jó tanács felejsd el a hangya savat. Nem a mi éghajlatunkhoz van  kitalálva.

*

wr

  • *****
  • 890
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2922 Dátum: 2021. Március 27. 07:07 »
Ezt a bődületes ökörséget már megint! Ezt is valami több éves tapasztalat alapján írtad? Mi az, hogy nem a mai éghajlatunkra lett kitalálva? Hanem hova? A trópusokra? Vagy a tajgára?
Elárulok egy titkot. Az egyetlen olyan szer ami hat a fiasításban is, azaz ha rájöttél hogy az adott kaptáradban hogyan kell használni, akkor el lehet felejteni a sok "fiasmentes állapot"-tal való görcsölést.
Ja, hogy ehhez olvasni kéne meg kísérletezni egy picit? Hát ilyen ez, ritkán repül a sült galamb az ember szájába. Ha hiszed ha nem, én az idén el fogok menni egy kollégához aki már 3 éve használja, és végignézem mit hogy csinál, aztán remélem, hogy 2 éven belül már semmi mást nem fogok használni a méhészetemben mint a hangya és az oxálsavat.
Van neki technológiai utasítása. El köll olvasni, leszűrni belőle amit kell, meg kísérletezni egy picit, és bárhol a világban lehet használni.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2923 Dátum: 2021. Március 27. 14:28 »
Ja értem akkor te már mindent tudsz a hangya savrol,csak még most fogod a kolégádnál megnézni.De akkor mért nem írtad meg Anna Marinak ,hogy hasznàlja ahelyett,hogy  csak beröfögtél?

*

wr

  • *****
  • 890
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2924 Dátum: 2021. Március 27. 15:02 »
Az te voltál aki csak beröfögött néz csak:
Idézet
Csak egy jó tanács felejsd el a hangya savat. Nem a mi éghajlatunkhoz van  kitalálva.
Eme röfögésedből pedig csak a sötétség látszik, fingod nincs az egészről de osztod az észt. Ha csak egy hajszálnyit olvastál volna a dologról akkor tudnád, hogy pl. vannak helyek (igen, a miénkkel egyező éghajlaton) ahol hangyasavval végzik az atkairtás döntő hányadát. Ami nálam még nem vált be (mert nem csináltam), arról mégis milyen tapasztalatot kellett volna írnom? Hogy tudok másokról akik évek óta használják? És abból vajon mit szűrt volna le?
Menj ki inkább a ládáidhoz, jó idő van, tologasd benne a kereteket addig se írsz hülyeségeket.
Akkor ezúttal üzenem a kérdezőnek hogy olvasson, de azt véletlenül se ezen a fórumon tegye!