ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3114 válasz
  • 1523582 megtekintés
*

neo

  • *****
  • 939
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2685 Dátum: 2019. Július 13. 20:53 »
Nagyjából egyetértek a leírtakkal. Azt azonban meredek állításnak tartom, hogy az atkák 95 százaléka a sajátunk. Ez olyan relációban lehet igaz, ami oszkárnál is fennáll. Nem volt összeomló méhészet a közelében. Ennyi. Logikai képtelenség azt állítani, hogy nem létezik import atka, olyan esetben, amikor nincs összeomlás. Ha van összeomlás, és nem detektálható  atka, akkor érvényes a megállapítás. Én évekkel ezelőtt ennek egy inverz változatát kértem számon. Történetesen azt, hogy nem lehet azt állítani, hogy import atkáink vannak, amikor nincs összeomlás a környéken. Valójában ennek hiteles változata az volt, hogy nyáron kiirtunk minden atkát, ezért a szeptemberi-októberi atkák vándoratkák, amelyek olyan helyekről származnak, ahol nem irtottak. Ezzel szemben az én állításom az volt, hogy azért vannak szeptember-októberben atkák, mert nem tudtuk kiirtani mindet augusztusban ( a tolerancia miatt). Ez azonban nem zárja ki azt, hogy összeomlás esetén valóban vannak import atkák is. A magam részéről én ezt csak a legvégső esetekre szeretem használni, mert Jolly Jokerként bármikor elővehető fogalom. A legvégső eset pedig az, amikor felmutatható az összeomló családok jelenléte, pontosabban hiánya. Anélkül tényleg misztikus fogalom.

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2686 Dátum: 2019. Július 13. 21:19 »
n
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 21:37 írta oszkár »

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2687 Dátum: 2019. Július 13. 23:08 »
Szia Berci!

Milyen "speciális" anyazárkát célszerű erre használni?

Köszi a választ!
Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2688 Dátum: 2019. Július 14. 06:38 »
Oszkár!
Én nem azt kérem számon, hogy Te kezelj augusztusban, ha annak semmi értelme nincs, mert kevés az atka. Azt kérem, hogy ha valakinek szükséges kezelnie, mert sok az atka, és a szublimálást választotta (de igazából az lenne a jó, ha mindenféle kezelési módról és hatóanyagról lenne adat), akkor dobja már fel az eredményeket, ahogyan Veszti és Polai Richárd is megtette. A Csáki Tamás-féle adatközlések, ahol  a természetes adathullási arányokat közlik, számomra teljesen elfogadhatatlanok. Le kell írni feketén-fehéren, hogy mikor mennyi volt a potyogás, aztán mindenki a maga módján értékeli.
Tudom, hogy elpusztult 300 család a környékeden. Csak azt nem tudom, hogy volt-e közöttetek másik méhészet vagy sem. Ezek az atkahullámok azért alapvetően szomszédról szomszédra terjednek. Mint írtam, az egészen biztos, hogy egyik méhészetről a másikra terjedni képesek, mert különben nem is létezhetne maga a betegség. Ha nem terjedne, akkor az első családban, ahol megjelent, kihalt volna. Ehhez képest ugye 100 év alatt az egész világon megjelent. Ahol az óceán megállította, ott az ember átsegítette a másik kontinensre. A másik véglet a nem terjedéssel szemben az, amire azt mondtam, hogy az atka nem vész el, csak gazdát cserél. Igazából ennek a legnagyobb véglete nem is egy röpkörzet 5 km-es távolsága, hanem ennek a duplája is lehetne elvileg. Abban az esetben, amikor egymástól 10 km-re lévő méhészetek méhei a kettejük között félúton lévő méhlegelőre járnak. Tehát ez a másik véglet. Az igazság a kettő között van valahol. Nekem arra van adatom, hogy 1,5 km-es távolságban töménytelen mennyiségű atka képes megjelenni. Ugyanekkor a 4 km-es távolságban lévő méhészet nem észlelt megnövekedett atkaszámot. Ha én nem lettem volna köztük, akkor elképzelhető, hogy mást tapasztalt volna. Tehát én felfogtam a hullámot. Ugye ez mindaddig állóhullám azonban, amíg nem irtom ki teljesen a szomszéd atkáit. Ha az arányok olyanok, hogy az én atkaszámomat csak annyira emeli meg, hogy annak nincs a családra gyakorolt hatása (pl. tíz atka helyett húsz atkával telelek), akkor ez egy állóhullám. Ugye ebből kezelés nélkül lesz a következő évben 2000. Ha majd nálam is eléri a tízezres számot (tételezzük fel, hogy ekkor omlik össze), akkor továbbítom a hullámot. De ha a 2000 atka 99 százalékát kiirtom, akkor megint 20-szal telelek. Az állóhullámot akkor szüntetem meg, ha 99,5 százalékot irtok ki, akkor marad az eredeti 10 db. Ezzel ugye azt akarom mondani, hogy fel lehet fogni a hullámot, de ha nem végzem el azt a kezelést, amit a másik elmulasztott, akkor a rendszer egy magasabb szintre lép, ami nem látszik. Legfőképpen nem a másik szomszédomnál. Azonban, mint mondtam, nálam tavaly voltak családok, ahol kapásból átlépte az import atka az összeomlási értéket. Nagy valószínűséggel csak a saját méhészetemben oszlott szét ez az atkaszám, de az sem kizárt, hogy a szomszéd néhány családjában már megjelent, csak ezt ő még nem érzékelte, mert ezek a családok kikerülték az ellenőrző lapokat.
Talán sikerült elmagyaráznom, hogy alapvetően az a nagy gond, hogy ha valaki elmulasztja a kezeléseket, akkor másnak azt pótolnia kell. A pótlás mértéke nyilván azzal arányos, hogy az atkák hány százaléka, pontosabban  az őket szállító méhek hány százaléka képes más méhészetben landolni. Ha arra gondolok, hogy a méhlegelőt milyen hatékonysággal találják meg, akkor ez szám sajnos nagyon magas is lehet. Így viszont ugye a plusz kezelések kisebb számú méheken oszlanak el, amely egyrészt szermaradvány problémát, másrészt járulékos egészségügyi problémát okozhat. Nos itt van a bökkenő. Ezek a járulékos problémák előbb teszik lehetetlenné a méhészkedést, mint maga az atka. Ennek pedig egyedüli oka a méhészsűrűség. Akkor, amikor vannak összeomló méhészetek. Tehát a kritikus szabályozási pont ott található, ahol még nem omlik össze a méhcsalád. Magyarul: a problémát úgy lehetne kezelni, hogy egy meghatározott időszakban a meghatározott atkaszám feletti családokat ki kellene irtani. Az észrevétlen állóhullámok óriási veszélyt jelentenek, mert rövid időn belül kezelhetetlen helyzetet tudnak előidézni azáltal, hogy erőteljesen közelítünk az összeomlási értékhez.
Az argentin helyzet. Az lehet, hogy mások a klimatikus viszonyok, ezért a szertolerancia kérdésében jóval "előrébb" tartanak, mint mi. Ugye a glicerox feltalálója azt mondta, hogy azért használ mindenki oxálsavat, mert már minden más szerre rezisztencia van. Lehet, hogy a klimatikus viszonyok miatt kell nekik folyamatosan védekezni a fiasításos időszakban. Azonban én azt gondolom, hogy ez zsákutca. A fiasítás miatt a szerfelhasználás mennyisége a többszöröse annak, amivel egyébként meg lehetne óvni a teljes méhállományt. Ha mi is ezt az utat követjük, nem pedig a nyári mesterséges fiasmentesség létrehozását egységesen, országos szinten, akkor vakrepülést végzünk. Megyünk az argentinok után. Aztán ha ők belecsapódnak a falba, akkor röviddel utána mi is. Amíg viszont nincs egységes szabályozás (és szerintem soha nem is lesz), addig mi sem tudunk mást tenni, mint folyamatos védelem alá helyezzük a méheinket a nyár folyamán. Tulajdonképpen szerintem a glicerox felhasználás a legjobb indikátora annak, hogy mekkora lehet az elbillenési arány országosan. Azok használnak gliceroxot, akik megtapasztalták az import atkák támadását. Akik ilyent még nem láttak, azok ezt szükségtelennek érzik. Teljesen jogosan.

*

Berci

  • ***
  • 244
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2689 Dátum: 2019. Július 14. 08:13 »
Szia Berci!

Milyen "speciális" anyazárkát célszerű erre használni?

Köszi a választ!
Attila

Egy 10x10 cm-es fa keret mindkét oldalára anyarácsot kell rögzíteni úgy, hogy az anyát bele lehessen tenni, majd  visszazárni. Ez megy egy selejtezendő lép közepére és be a kaptárba. A méhek az anyát tudják gondozni. Az anya nem tud petézni. A módszer másik hozadéka, hogy a méhek, mivel nincs gondozandó fiasítás, nem mennek ki a kései zöldítésekre.

*

Berci

  • ***
  • 244
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2690 Dátum: 2019. Július 14. 08:30 »
Azok használnak gliceroxot, akik megtapasztalták az import atkák támadását. Akik ilyent még nem láttak, azok ezt szükségtelennek érzik. Teljesen jogosan.

Jövőre tervezem használni. Miért? Nem azért, mert találkoztam volna import atka rohammal, hanem azért, mert érdemes más kárán tanulni. Lassan "összeáll", hogy hogyan is kell működőképesen használni. Milyen söralátét a jó? mekkora hőfokon kell keverni? hogyan érdemes Hunor rendszerben használni? Mennyire zavarja a nedvesség? stb stb. Az első évtől kezdve oxált szublimálok. Látom, hogy mekkora káosz van az emberek fejében. Mérgező nem mérgező? Mikor lehet kaptárt nyitni mikor sem? Mekkora dózisban adjuk? Hetente hányszor kezeljünk? Mekkora hőfokon? Jó a gáz lángos szublimáló vagy sem?...és nyilván a nem egységes leírás következtében a módszer megítélése közel sem olyan egységes, mint mondjuk a furettózásé. Na pl. egy iránymutatás kidolgozása lehetne az OMME feladata. Nagy létszámú kísérletekre alapozva. Nem utánfutóra kell nekem a pénz, mert annak az árát megkeresik a termelő méheim, hanem egy konkrét( kísérletekkel, számokkal alátámasztott) atka kezelési stratégia...hogy maradjanak termelő méheim...

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2691 Dátum: 2019. Július 14. 09:45 »
 "

   
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 21:36 írta oszkár »

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2692 Dátum: 2019. Július 14. 09:51 »
B
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 21:36 írta oszkár »

*

ati22

  • **
  • 51
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2693 Dátum: 2019. Július 14. 17:24 »
Sziasztok!

Tegnap reggel készítettem 60 darab glicerox csíkot, háztartási tepsiben melegítettem az oldatot, 600gr oxálsav-dihidrát és 850gr glicerinnel (nem túl tömény, nem túl híg).
Négy lapot tettem be családonként. U alakban lefelé, NB fészkesnél simán, fél NB-nél csak az alsó fiókba tettem, hogy ne kelljen az anyarácsot szedegetni. Tettem úgy is, hogy 1 lépre vagy 2 lépre, ez utóbbinál nem csüng le annyira.
Nagyon kíváncsi leszek az eredményre. Tervezem betenni 3keretes pároztatókba is. Minél előbb.
Ja, most mértem, csak 35cm-es az én csíkom...:) (ebből elvileg min. 5 kéne...)
Még csak 4 családhoz tettem be, első próbának.

Üdv.: Attila

*

ati22

  • **
  • 51
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2694 Dátum: 2019. Július 14. 17:36 »
Üdv Attila!
Hogy sikerült az atka irtás a gliceroxos lapokkal?Írnál róla pár sort?Előre is köszönöm.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2695 Dátum: 2019. Július 14. 22:55 »
Szia ati22!

Vannak családok, amelyeknél elég sok hullott (több száz), persze számítottam is rá.
Aztán vannak, amelyeknél nagyon kevés, ezek úgyanúgy termelő, népes, erős családok.
Van olyan termelő család, amelyiknél váltóbölcsőt találtam, és már csak kevés fedett fiast, gondoltam, most tarolni fog. Csak néhány hullott le (ismételt berakás után is, 1 hét múlva). (Tavaly ősszel maradék fedett fiast elvettem, utána szublimáltam, persze már előtte is.)
Két hét után cseréltem néhánynál új lapra, volt, amelyiknél sok hullott ismét.
Erős családok elkezdik szétrágni. A használt ilyen lapokat ujjal megnyomva kijön még belőlük az oldat, tehát leadja a szert, főleg, hogy a fészekben van meleg és pára és a glicerin nedvszívó, azaz "oldatban" marad az oxálsav.

Készítéskor az 50-60°C-os hőmérsékleten jobban beszívja a csík, ahogy hűl ki, már lassabban, de 1-2 nap alatt telítődik a csík biztosan 100%-ig (gumikesztyűben egyesével átmozgattam őket, de ez bizonyára elhagyható művelet.)
Kaptárba rakás előtt le kell csurgatni a lapot rendesen, pár óra már elég rá.

Tepsi helyett fazékban melegítem készre az oldatot, majd utána öntöm a tepsiben lévő csíkokra.

Üdv.: Attila

*

ati22

  • **
  • 51
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2696 Dátum: 2019. Július 15. 18:55 »
Szia ati22!

Vannak családok, amelyeknél elég sok hullott (több száz), persze számítottam is rá.
Aztán vannak, amelyeknél nagyon kevés, ezek úgyanúgy termelő, népes, erős családok.
Van olyan termelő család, amelyiknél váltóbölcsőt találtam, és már csak kevés fedett fiast, gondoltam, most tarolni fog. Csak néhány hullott le (ismételt berakás után is, 1 hét múlva). (Tavaly ősszel maradék fedett fiast elvettem, utána szublimáltam, persze már előtte is.)
Két hét után cseréltem néhánynál új lapra, volt, amelyiknél sok hullott ismét.
Erős családok elkezdik szétrágni. A használt ilyen lapokat ujjal megnyomva kijön még belőlük az oldat, tehát leadja a szert, főleg, hogy a fészekben van meleg és pára és a glicerin nedvszívó, azaz "oldatban" marad az oxálsav.

Készítéskor az 50-60°C-os hőmérsékleten jobban beszívja a csík, ahogy hűl ki, már lassabban, de 1-2 nap alatt telítődik a csík biztosan 100%-ig (gumikesztyűben egyesével átmozgattam őket, de ez bizonyára elhagyható művelet.)
Kaptárba rakás előtt le kell csurgatni a lapot rendesen, pár óra már elég rá.

Tepsi helyett fazékban melegítem készre az oldatot, majd utána öntöm a tepsiben lévő csíkokra.

Üdv.: Attila

Köszönöm a gyors választ Attila.
Akkor ezek szerint a gliceroxal kezelt családoknál,nem volt népesség csökkenés,vagy a hordásban való vissza esés?

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2697 Dátum: 2019. Július 15. 23:06 »
Az első csíkokat napraforgó nyílása előtti néhány napban tettem be, ekkor már nem volt és még nem volt hordás.
Napraforgó nyílásának kezdetén eltűnt legalább a kijáró népesség a kaptárak egy részéből, a családok összementek.
A lecsökkent népességűeknél nem rágták szét a lapot.

Így tapasztalatom nincsen a kérdésedet illetően.

Kérdezd Csányi Antit, neki van a legtöbb tapasztalata ezzel.

Szerintem a glicerox nem okoz népesség csökkenést, vagy hordásban visszaesést, ha rendesen van használva, rendes erősségű termelő családoknál.

Üdv.: Attila

*

ati22

  • **
  • 51
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2698 Dátum: 2019. Július 16. 18:10 »
Az első csíkokat napraforgó nyílása előtti néhány napban tettem be, ekkor már nem volt és még nem volt hordás.
Napraforgó nyílásának kezdetén eltűnt legalább a kijáró népesség a kaptárak egy részéből, a családok összementek.
A lecsökkent népességűeknél nem rágták szét a lapot.

Így tapasztalatom nincsen a kérdésedet illetően.

Köszönöm szépen  a választ.Tavaly nálam is ez volt,hogy eltűnt néhány családnál a fele kaptár népe.Én anya hibának hittem,de már nem vagyok biztos ebben sem.
 

Kérdezd Csányi Antit, neki van a legtöbb tapasztalata ezzel.

Szerintem a glicerox nem okoz népesség csökkenést, vagy hordásban visszaesést, ha rendesen van használva, rendes erősségű termelő családoknál.

Üdv.: Attila

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2699 Dátum: 2019. Július 16. 21:31 »
Szervusztok!
Csak az itt a probléma, hogy másfél hónap késéssel raktátok be a gliceroxot!
Akác után azonnal be kellett volna tenni, nem várni mostanáig, hogy addig is duplázódjon, vagy háromszorozódjon az atka mennyisége a méheken.
Ne haragudjatok a kritikus szavakért, De Csányi Úr nem győzte hangsúlyozni, hogy akác után azonnal, valamint augusztus elejétől ismételni. Ha én most tenném be lehet, hogy már összeomlóban lettek volna a családjaim, mivel akác után nekem 500 fölött hozott atkát minden kaptárból.

Üdv: Csaba