ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Jenő!
Írtam, hogy 2012.04.08-i a pü dátuma.
 Én arra próbálom ösztönözni a méhészeket, hogy gyanakodjanak másra is , amikor visszafertőződésre gondolnak. Abból ugyanis nem származhat baj. Amit az atka terjedési módjáról és időszükségletéről írtál, teljesen egyetértek. Én azt gondolom, hogy első évben bejön egy ilyen atka, a következő évben már a méhészet 20-30 százalékában olyan mértékre szaporodik, hogy a következő évben már csak ilyen atka van a méhesben. Ez igazából két naptári évet jelent. Én nem tudom mással magyarázni, hogy az egyik évben Perizinnel kontrollált hatékony amitráz kezelés két év múlva hatástalan (itt mindegyik kezelés 300 mg száraz amitrázt jelentett kartonlapon). Azt hittem, hogy a Furettos emelt adagos kezelés hatásos (itt az egy óra alatt bejuttatott amitráz mennyisége a többszöröse az én kartonlapjaimnak, ami egyébként a tízszerese az étolajos papírlapénak, de még mindig harmada  az Apivarnak. Több részletben viszont eléri azt. Nos a Furetto is csak annyira volt képes, hogy a szaporulatot irtsa. A Perizin mutatta meg, hogy mennyi atkát nem volt képes levinni a Furetto. Abba a jövő nyáron elpusztultak volna.

111

Irido!
 Ha esetleg részleteket is tudhatnánk, mit takar az emelt hatóanyag a furettó esetén. Vagy azt hogy mi az alap, mert többféle ajánlás is létezik. A másik hogy milyen időszakban történt, az általad leírt eset. Nyáron vagy, késő őszön kevés, illetve fiasmentes időszakban? Hány szabályos kisérlet eredménye, igazolta a feltevésed? Továbbá milyen furettó készüléket használtál, Mert ez sem mindegy, az adagoló dugattyú és henger közötti illesztés sokat számít. Egyenletesebb adagolást tudunk elérni, ha O gyűrús a dugattyú. Nagy tömítetlenség esetén, a folyadék oszlop magasságának csökenésével, a bejuttatott szer is jelentősen kevesebb. Mit jelent az "egy óra alatt bejuttatott szer" fogalma? Sejtésem az, hogy az egy órára bezárt kijárókra utalsz. Ami füstölésnél elengedhetelen, de furettónál gyakorlatilag felesleges. A  berobbantott finom köd gyakorlatilag lecsapódik a kaptár belsejében. Még szellőztetési reakciót is alig vált ki a méheknél. A füsttel ellentétben. A méhek kímélése, és a visszarobbanás elkerülése miatt. Egy a kaptár hátulján alulra fúrt, lyukon keresztül nyomom be akár a füstöt vagy a furettót is.

Sziasztok!


Ez tetszik jó olyanokat olvasni ami gyakorlati tapasztalataimat alátámasszák. legközelebb Jenő áll az igazsághoz de Iridó és Tomipapa se ír rossz vagy kifogásolhatót a számomra mivel a rezisztencia ill tolerancia az amit 100%ban nem tudunk kizárni.De talán az hogy Iridó avval nem szeretnék vitatkozni amit arról írtál hogy a különböző szerek használlata hozzásegít a rezisztencia kialakulásához viszont egy  adott méhészeten elül arra hogy 2-3 szerre is rezisztenciát fel tudjon mutatni nem látom reális veszélyét.


ÜDV :KARCSI



Kedves Kánya!


Mint az előbb leírtam nagyon jó olvasni ha szakmai alapon megfogalmazott olyan írásokat amik ha nem is értenek egyet mindenben de a maguk mondanivalója igazából érdekes szakmailag illetve gondolkozási oldalon előremutatóak. Viszonylag meglepett mikor megláttam hogy ide te írtál de aztán miután elolvastam megnyugodtam hogy nem lett repülés közben semmi baja a szárnyadnak és nem ütötted be a kicsi okos fejed mivel pont olyan segg illetve ordenáré módon írsz mint eddig. UFF!!!



ÜDV: SASTOLL

Robotur!
Szeptember elején vettem gyári Furettót. Zsír új. 100 ml petróleumba 8 ml Mitac (került) frissen bontott. Ez ugye milliliterenként 19,2 mg amitráz. Ez elvileg 100 család adagja lenne, de amikor megszámoltam, hogy mennyit kezeltem a visszamért emulzió után, akkor kiderült, hogy kb. 2 ml-t kapott egy család. Azaz majdnem 40 milligrammot. Hozta is szépen az atkát, de kivétel nélkül vonaglott mindegyik, tehát nem volt azonnali pusztulás. Utána visszavettem az adagot. Változott mindig a kijuttatott mennyiség, ezért 20 mg-nál nem mertem többet adni soha. Az eredeti adagolás mintha 5 ml Taktic lenne, családonként 1 ml-rel az kb 7 mg. Az Antivarral 20 mg-ot vittünk be mindig. Ezt a méhek durván egy órai bezárással "használták" fel. A Furettózáskor én sem zártam, de sosem tudtam azt, hogy mennyi hatóanyag jön ki a füsttel. Egy-egy füstölés 70-80 atkát hozott le. Szeptember -október legmelegebb napjain füstöltem 14 szer. Ezután Perizineztem novemberben. A lehozott atkák száma 50 és 300 között volt. A fiasítás már olyan minimális volt, hogy ezek az atkák több füstöléssel is találkoztak. Volt olyan családom, amelyiktől összesen 25 atka potyogott. De ezektől éveken át egy darab sem esett le semmilyen kezelésre.  Most fertőződtek a többitől. Ezek árnyékban lévő méhek voltak, a többi napon volt.  Talán oda jöttek be egy-két évvel előbb vándorméhészek méheivel atkák. Én nem voltam sehol sem velük. A legközelebbi méhes 1,5 km-re van  egy db (szintén álló méhes) a többii 4 km-en túl található. Az előtte levő évben működött a kartonlap, a múlt nyáron teljes hatástalanság. A 300 mg-ot úgy számoltam ki, hogy az Apivar napi 20 mg-jának megfelelő adag legyen. Két hét alatt rágták szét. De ez napi 20 mg, a füstölés egy óra alatt juttat ennyi hatóanyagot a méhekre. Az étolajosnál 7 nap alatt 30 mg, az 4 mg/nap. A száraz kevésbé toxikus a méhre, tehát az étolajos adagját valószínű tényleg veszélyes lenne emelni. Ha a tolerancia alapja az, hogy lebontja az atka az amitrázt, akkor a meglévő enzimkészletével óránként 1 mg-ot lebontva a kartonlapon levőt hatástalanítani tudja  , a füstölés 20 mg-ját viszont nem. Nekem viszont úgy tűnik, hogy óránként már 5-10 mg-ot is le tud bontani. Illetőleg ezzel egyenértékű, ha be tud bújni a fiasba. Nyilván a füstnél erre csak kicsi esélye van. A gond az, hogy semmi garancia nincs arra, hogy egyszer óránként nem fog tudni lebontani 20-30 mg-ot. Hiszen pontosan erre szelektálunk. Csak azok maradnak életben,amelyek túlélik ezt a szintet is. Csak ezeknek lesznek utódaik. Beltenyésztett utódaik, hiszen elvétve van idegen atkával párosodás. Minden egyes kezeléssel rövidül az az idő, amíg a konkrét adagban hatásos a kezelés. De nem lehet az égig emelni az adagot. Ha minden atkát elpusztítanánk, akkor nem lenne probléma. De én hiába pusztítok el minden atkát, ha a szomszédom nem teszi ugyanezt. Nagyon őszintén mondom, hogy én ebből nem látom a kiutat. Mármint ami ezekre a szintetikus szerekre alapoz. Ezek közül az amitráz a legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkező szer. Ha azzal baj van, akkor a többitől mit lehet várni ? A Jenő példája is fényesen mutatja: az atkának a képessége már megvan arra, hogy lebontsa az amitrázt (feltételezem, hogy ilyen módon hat). A kérdés már csak az, hogy adott időegység alatt mennyit tud lebontani. Az idő előrehaladtával mindig többet és többet.

egy  adott méhészeten belül arra hogy 2-3 szerre is rezisztenciát fel tudjon mutatni nem látom reális veszélyét.

Karcsi!
Most én szegezem neked a kérdést, amit Te a Legyen Köztársaságnak. Mire alapozod azt, hogy nem lesz egyszerre több szerre rezisztencia? Én ugyanis akárhányszor végiggondolom a dolgot, mindig erre az eredményre lyukadok ki.

Köszönöm a választ!
A furettót én saját készítésűt használok, de valóban  tapasztaltam az egyenetlen adagolást amit végre sikerült megoldanom. Egy a dugattyúra esztergált horonyban, elhelyezett O gyűrűvel. Ezenkívül érdemes a folyadék szintet már, féltartály esetén is utánna  tölteni. A precízebb adagolás miatt.
Án talán már  10 éve sem használtam mást mint amitrázt, persze azért résen vagyok. Itt pedig a szélrózsa egyik irányába sem tudnék úgy elindulni, hogy 300 méteren belül ne akadjon utamba méhészet. Bár korai még nyilatkozni,  de igéretesek tűnnek a családok.

Szia Iridó!


Na nem tudom bizonyítani semmilyen kutatási eredmény vagy tudományos tanulmány nem áll a saját elméletem amit leírok. Eredeti szakmám kertész ezért a rezisztencia illetve tolerancia nem egészen ismeretlen fogalom számomra. Az hogy egy méhészeten belüli szerrotáció nem hogy erősíti hanem gyengíti a rezisztens törzsek kialakulását abban biztos vagyok. Az amitráz rezisztencia illetve fluvalinát rezisztencia vagy bármely egyéb szerrel történő kezelésre kialakulórezisztencia ha megfelelő rotációban használjuk a különböző hatásmechanizmusú szereket akkor kicsi esélyét látom hogy egy állományban 2-3 fajta is jelen legyen egyszerre.Ezt arra alapozom hogy mivel használunk olyan szereket is mint oxálsav ,hangyasav amik roncsolás illetve maró hatás miatt rezisztencia kialakulására nem igazán lehet számítani.A MEGFELELŐ VÉDEKEZÉSI STRATÉGIÁHOZ SZOROSAN HOZZÁTARTOZIK A KONTROLL ILLETVE AZ ODAFIGYELÉS !!!  Az hogy vannak azok a méhészetek akik egysíkúan védekeznek és ezzel szemben azok akik felismerik azt hogy komoly veszélye van annak hogy nem lesz jó vége a dolognak és váltogatják a különböző hatású szereket. Én bízom a tudományban és remélem lesznek még olyan atka elleni új szerek illetve védekezési stratégiák amik szélesítik azt a fegyvertárat amit be tudunk vetni.Mivel 1986 volt az-az év amikor a Mitac 20ec t mint szelektív atkaölő szert tanultuk az iskolába, ezalatt az idő alatt jelentős rezisztencia ami teljesen el lehetetlenítené az amitráz használatát. Ha pl az oxálsav lesöpri az atkát ezután fluvalináttal kezelek nem hiszem hogy rezisztens  amitráz                                                                         toleráns atkák törnek elő illetve összeomlást tudnának tárgyévben okozni . Esetleges külső befertőzöttség esetén lehet gond de ezért tartom fontosnak a folyamatos kontrollt. Azt viszont csak a méhész felelősségének tartom ha nem figyel oda és ráakarja maszatolni másra a felelősséget. Ez akkor is így van ha a szomszéd a hibás illetve őt nem tájékoztatta az OMME  ami jól hangzik  de azt már csak ne kívánjuk el hogy Tóth Péter vagy Cserényi doki kezelje végig a balf...szok méhészetét mivel erre nem hiszem hogy a legjobb indulattal is lenne kapacitásuk erre.




ÜDV :KARCSI

Hú Karcsi, de jó hogy kertész vagy. Pillanatok alatt meg fogod érteni az aggályomat. Szerinted ivartalan szaporítással egy Gönci magyar kajsziból mennyi idő után lesz Bergeron ? Mert az atka kvázi ivartalan módon szaporodik. Evolúciós zsákutcába jutott a lezárt sejtben. A párzások 99,9 százaléka anya- fia, illetve  nővér-báty párosodás, ahol  a hím egy haploid  utód. Pontosan emiatt időzített bomba a szerváltogatás. Folyamatos a szelekció minden egyes használatban lévő szerrel szembeni ellenálló képességre.  Ha amitráz és piretroid rezisztenciáról van szó, akkor ha az ország egyik fele amitrázzal kezel, akkor ott kiszelektál egy magas amitráz tűrőképességű törzset. A másik fele (akik  fluvaniláttal védekeznek) kiszelektálja a fordítottját, Aztán  jöhet egy kereszteződés, de ekkor két szuperszelektált törzs kereszteződik abban a 0,01 százalékos ivaros szaporodásban. Ez igaz a harmadik szerre is. Tehát ne felejtsd el: az óriási különbség abban van, hogy a mi esetünkben a kórokozó kvázi ivartalan módon szaporodik, szemben a növények kórokozóival. Tökéletesen igazad van, hogy teljesen más dolog az oxálsav. A leges-legvalószínűbb, hogy a hatásmechanizmusa nem anyagcsere alapon működik, hanem kontakt pH hatáson.  Ekkor viszont arra nem lehet számítani, hogy a fias sejten belül hatást fejtene ki. Ebben a relációban érvényes rá a lassú hatás definíciója. Azaz söprésről szó sincs. Két nap alatt a foretikus atkák maximum negyven százalékát tudjuk elpusztítani. Ezt egy amitráz toleráns furettózás is tudja. Amivel, mint tudjuk, szinten lehet  csak tartani az atkát, csökkenteni a populáció nagyságát nem.
Tehát én megint csak oda tudok kilyukadni, hogy az ördögi körből kikerülni csak a téli totális nullázással lehet.

A totális nullázás, csak elméleti síkon működne..
Az emberi tényezőket is figyelembe véve ez a meglátásom.
Mert először is hitelt érdemlően bizonyotani kellene, a rezisztencia kialakulását. Az elmúlt évtizedekben sokszor felröppentek már ilyen híresztelések. Az az, sokszor becsapták már a méhészt. Aztán a méhek köszönik szépen, mégis jól vannak. Így nem teljesen alaptalanul kételkedhetnek azok, ahol még nem volt probléma.
Mivel a méhészek zöme se nem biológus, vagy vegyész. Így a tudományos fejtegetések sem fognak mindenkit meggyőzni.  Ezentúl, vannak párcsaládos hobbi méhészetek udvarok hátuljában. Egy részük hivatalosan nincs is. Ott vannak a gazdátlan rajok az erdőkön. A méhek, nem ismernek országhatárokat sem.
Persze az volna s jó, ha teljesen ki lehetne írtani de szerintem ez csak álom.
 

Kedves Iridó!


Téli zárókezelés oxálsavval,fluvalináttal ,kumafoszal,amitrázzal.Lehozható közel a kritikus határ alá az atkaszám.ha nincs fiasításmentes időszak akkor kivillázás is megoldás,de én bízom benne hogy jönnek még új módszerek pl feromoncsabdához hasonló illatcsapda vagy hőkezelés vagy lessz nálam még okosabb ember is aki kitalál valamit addig is amíg nincs más evvel kell beérnünk. De egyetértve Robotur szemléletével én sem látok még akkora problémát természetesen a megfelelö odafigyelés mellett.


ÜDV:KARCSI

Véleményetek szerint erre érdemes odafigyelni??

http://www.atkacsapda.hu/vasarlas.html

Válaszotokat várom, köszönettel.

Ez a készülék gyakorlatilag egy herecsapda. A heréket befedés után elpusztítják, elektromos áram segítségével. Az elpusztított fiasítást a méheknek kell kitakarítania. Szerintem ennek nem sok értelme van, mert szinte ugyanannyi munka van vele, mint a hagyományos építtető kerettel, ráadásul viaszt sem lehet termelni vele. Viszont jó sokba kerül.

vegyünk egy 100 családos méhészetet

1 nap 10 családot kezelünk,mert kb ennyit bír ki az aksi, a leírás alapján
költség: alapkészlet 65 000 Ft (tartalmaz 3 keretet) + 7 keret (7*16500= 115.500) összesen 180.500 Ft + aksi ami 15-20000 forint, az induló költség cirka 200.000 Ft

azonban ez a keret mennyiség nem elég, mert 100 családom van és csak 10 családot tudok kezelni 23-24 naponként, ami azt jelenti 230-240 naponként kerül sor atka irtásra a család!

az ideális az lenne, ha minden családhoz lenne egy keret, na de ez 1.650.000 Ft 

Szia atya! Előre is elnézést, hogy mint kezdő belekotyogok a témába. Én nem látom forradalminak a dolgot. A szezonban nekem mindig bent vannak az építtető keretek, erre egészen őszig herefiast húznak. Amint lefedik, kivágom, kitördelem, és kiolvasztom a viaszt. Így viaszt is nyerek. Az előnye talán abban van, hogy itt folyamatos lehet a here petézés, mert kitördelés után nyilván vissza kell építsék a méhek a keretet.