ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3114 válasz
  • 1523340 megtekintés
*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #735 Dátum: 2015. Március 08. 20:25 »
QUQURIQ!!!

Ha-hó iridó!!!

Szerinted, mi a véleményed?
…Ha február 14-15 körül kezdtek el petézni az anyák, akkor most kel az első generáció.
Ha volna valami jó szer amit lehetne most használni, a kezdő atkaszámtól el lehetne búcsúzni!
Mivel az át telet atkák szerintem az első lerakott fiasítás mellé húzódnak be. Ezek kelnek most.
Ha így nézzük, a záró kezelésnél vétett hibákat most utoljára lehetne kiküszöbölni.
Lehet, hogy érdemes lenne ezt olyan komolyan venni mint a záró védekezést!
Szerinted mi lehetne az a szer, ami megfelelő lenne ebben az időben?
Várom válaszodat, előre is köszi!

A kiskakas

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #736 Dátum: 2015. Március 08. 20:35 »
Szomszéd faluban a barátom január végén illóolaj keverékes lapkákat készített Barkovics féle recept alapján.  Betette ezeket minden méhcsalád fölé az atka ellen. Még most is érezhető a kaptárok közelében az erős illat. Rablás nincs, de az atkaszámra én is nagyon kíváncsi vagyok. A módszer teljesen bionak minősíthető, de vajon mennyire hatékony? .
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #737 Dátum: 2015. Március 08. 20:58 »
QUQURIQ!!!

„Még most is érezhető a kaptárok közelében az erős illat”.
Egyszer vettem egy bio méhésztől pár család méhet kaptárostol.
Én semmi féle illó olajas dolgot nem használtam, de még 5 év múlva is érezhető volt a kaptár belsejében az illó olajos védekező szer.
A méz pedig higroszkópos, minden illatot magába vesz!
Kiskakas imádja a finom igazi kaptár illatot…

A kéjenc Kiskakas!

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #738 Dátum: 2015. Március 08. 21:07 »
Talán még nem késő, hogy kivegye. Mivel nagyon negatívan fog hatni az anyák petézésére. Nemhogy januárban de nyáron sem raknék, ilyen büdös és undorító dolgot a kaptárakba. Élelmiszert termelünk és nem illatszert. Én egyszer használtam, bedőltem a hülyeségnek és beraktam kora tavaszon. Aztán az anyák minimálisat tudtak petézni, mert igyekeztek elhúzódni a bűz forrásától. Abban az évben egy ismerősön is így járt. Szerencse  hogy rájöttünk, és kidobtuk. Persze az akácra nem lettek ütőképesek. Nyáron már kevésbé necces, de a méz átveszi a szagát. Az igaz, hogy az atkával nem volt gondunk, a rajzással sem, meg az akácmézünk is alig.
Volt valami Olasz hasonló szer, annak már normálisabb volt a használati utasítása, kifejezetten nem javalta a tavaszi alkalmazását, sem a termeléskorit, (ellentétben Barkovicsal) és nem véletlenül.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #739 Dátum: 2015. Március 08. 21:15 »
Sziasztok!
Az idősebb méhészek még ismerték Barkovics Kálmán bácsit.
Akár mekkora volt a tömeg, messziről tudni lehetett,hogy köztünk van valahol az öreg.
Nem kellet hozzá vadászkutya, hogy megtaláljuk.
A ruhái a timoltól illatoztak.
Sokat küzdött a gyógyszerlobbival.
Isten nyugosztalja.
Nagyernyei Attila

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #740 Dátum: 2015. Március 08. 22:35 »
Sziasztok!

Amitráz rezisztenciáról hallottatok valamit?
Meg nem tudom mondani hol olvastam róla,de azt írták bizonyított az amitráz rezisztencia.
Tavaly csak azzal kezeltem a méheim és teljesen hatékony volt a kezelés.

Üdv:Isti

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #741 Dátum: 2015. Március 09. 08:55 »

Mivel az át telelt atkák szerintem az első lerakott fiasítás mellé húzódnak be.
Kiskakas!
Szerintem ez a mondat nem állja meg a helyét. Azt gondolom, hogy az atka egy téli, hosszú fiasítás szünet után nem tudja eldönteni a méhről, hogy az dajkálni fog, vagy gyűjteni. A frissen kelőről már igen, egyik feromon hatása miatt. Ezért az atka lassanként húzódik be a fiasba. Hiszen a méh hátán utazik, azt pedig a méh dönti el, hogy hol tartózkodik. Tehát az atka ilyenkor kényszerutazó. Akkor tud bemenni a fiasba, ha az a méh, amelyiknek a hátán utazik hajlandó lesz mondjuk öt napos fiasítást etetni. Akkor fix a kapcsolat az atka és a fedés előtt lévő fias között. Egyéb esetben a kapcsolat nagyon laza, tehát 100 atkából kevés fog tudni a fiasba bújni. Éppen ezért a rövid idejű kezelések hatékonysága nagyon kétséges. Itt jöhetne képbe a tartós hordozó, amit én elvetek a rezisztencia veszélye miatt. Ami kevésbé aggályos lehet az pl. 2 db  2 cm lyukbőségű (8*17 cm-es ) pillanatforrasztott dróthálóra ragasztott egyrétegű papírzsebkendőre felvitt 10 mg fluvanilát szárítva (nedveset felszívják). Ezt néhány nap alatt fias keretek között szétrágják. Ha maradna is belőle, akkor a dróttal együtt kiszedésre kerül. De ennek nem ekkor van az ideje, hanem októbertől januárig, és nem fluvaniláttal, hanem Perizinnel. Az ugyanis annyira büdös, hogy tökéletesen átmozgatja a családot (töményen csepegtetem rá, nem szárítom, egyszerre két adagot kap a család két dróton). Az atka elleni hatáshoz ugyanis rendkívül fontos, hogy a család mozogjon. Ha nincs fias, akkor ezt a büdös Perizines zsebkendőt otthagyják, de az atkát ekkor is kiirtja. Ha van fias, akkor szétrágja. (A száraz fluvaniláttal vagy amitrázzal az a gond, hogy nem mozgatja át a családot. Csak annak a léputcának az atkáit irtja, amelyikben van a szer.) Ötszöri kezeléssel a teljes állomány nullázható fias jelenléte mellett is. Anya probléma ilyen kezeléssel nincs. A kezelés hatékonysága 90 százalék átlagosan. 100 családnak van november elején egyenként 50 atkája, akkor 5000 atka/méhes. Első kezelés után marad: 500, második után 50, harmadik után 5, negyedik után 0,5 és az ötödik kezelés a ráadás. Látszik, hogy az első kezelés után marad családonként öt atka, amit a méhész elégségesnek tart. Ha még négyszer kezelne mindenki, akkor atkaprobléma sem lenne. Az öt atka miatt azonban nagy az esélye az atka végleges győzelmének.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #742 Dátum: 2015. Március 09. 09:25 »
Az amitrázt is lehet, illetve szokták is szétrágatós módszerrel  alkalmazni. A baj az hogy a taktikban van valami büdös szer is, így kevésbé rágják. Anélkül meg semmit nem ér. Falapon, lámpabélen, szerintem felejtős. A másik gond az, hogy régebben főleg az internet elterjedése előtt, nem férhetett hozzá a méhész, megfelelő eljárási leíráshoz. Azért hogy ne pancsoljon a méhész, inkább gyári készítményeket használjon. Ami perdsze drága, és nem is feltétlen mindíg hoz kellő erdményt.
Adtak a sz..nak egy nagy pofont, mert így a szájról szájra terjedtek különböző receptúrák. Így utólag megállapítva mindeggyik jellemzője az volt, hogy kevés hatóanyag jutott a hordozóra. Én is csak néhány éve ismerem, a helyes receptúrát valamelyik monitoring leírásból.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #743 Dátum: 2015. Március 09. 09:48 »
Amitráz jó hatóanyag, mert vizes közegben gyorsan bomlik, ezért nehezen tud ellene rezisztencia kialakulni. Ha viszont rendszeresen tartós hordozóval viszik be a méhcsaládba, tehát tartósan jelen van olyan alacsony dózisban, ami már nem toxikus se az atkára, se a méhekre, akkor kialakulhat rezisztencia. Ezért, tehát a rezisztencia veszély miatt tartom nagyon rossz megoldásnak a tartós hordozók alkalmazását az olyan hatóanyagokra, ami biokémiai úton, tehát a méhecske anyagcseréjén keresztül pusztítja az atkát. 
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #744 Dátum: 2015. Március 09. 10:42 »
Az amitráznak ez a fajta szétrágatós használata már semmiképpen nem javasolható, mert a bevihető hatóanyag mennyisége kisebb, mint amekkora adagra  szükség lenne. Amit Geddekas írt, az már megtörtént. Elszigetelt helyeken az országban még esetleg egy-két évig jó lehet. Furettóban, füstöléssel még működik atka ellen, de  ha a ciklusok közötti potyogás egyenletes, nem drasztikusan csökkenő, akkor csak szinten tartásra elegendő ez a kezelés is. Szerintem az ország túlnyomó többségében már itt tart amitráz esetén a Varroa. Ezért panaszkodtak tavaly is a méhészek, hogy sok az atka. Az enyhe tél miatti atkát egy ereje teljében lévő szer secc-pecc alatt helyrerakott volna. Nem szabad azt elhinni a Cserényinek, hogy nem lesz ellene rezisztencia, mert lebomlik. Ez ugyan igaz, de ennek ellenére van a rezisztencia. Tulajdonképpen ez a tragédia. Ez a lebomlás ugyanis más szerekre nem jellemző, következésképpen az alkalmazhatósági idejük töredéke az amitrázénak. Tartós hordozón már rezisztens, ködölés-füstölés esetén toleráns. Ez a jelenlegi helyzet. A toleranciát a méhész nem veszi észre  fiasításos időben kontroll szer alkalmazásával sem egy cikluson belül. A fias kikelése után észrevehető. Feltéve, ha nem hiszi el azt, hogy ami lepotyog az  vándoratka.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #745 Dátum: 2015. Március 09. 13:28 »
Azért nem biztos, hogy Cserényi dr. az ujjából szopta az amitráz-rezisztenciával kapcsolatos állítását. Itt a kanadai kockázatbecslés és annak kritikája, át kéne futni, aztán elgondolkodni az érveken, ellenérveken

http://manitobabee.org/hive/wp-content/uploads/2013/10/Final-V13-Honeybeepackages-from-USA_Oct21_2013-2.pdf

A hivatkozott Sammataro-cikk, a rezisztenciáról:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:JvQ575-NE9UJ:naldc.nal.usda.gov/download/39440/PDF+&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
A módszertan helyességét nem tudom megítélni, s nem is a legfrissebb anyag, jó irodalomjegyzékkel.

https://realbeescience.wordpress.com/2013/11/22/is-amitraz-resistance-in-varroa-real/

Én nem mondanám ki egyértelműen, hogy Cserényi dr. nem követi a jelen eseményeket, remélhetőleg a közeljövőben lesznek olyan európai kutatási eredmények is, melyek képesek pontot tenni a tudományos vitára. Addig meg a gyakorlati tapasztalatok alapján ítélhető meg a rezisztencia-tolerancia kérdése, de elég sok szempontot kell vizsgálni ahhoz, hogy kijelenthető legyen: nyakunkon a rezisztens, multirezisztens atka...

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #746 Dátum: 2015. Március 09. 14:24 »
Tomipapa!
Köszönöm ezt az anyagot. Még nem tudom miről van szó benne. Egy azonban biztos. Lehet egy elmélet bármilyen jó, ha a gyakorlat az ellenkezőjét bizonyítja. Életem legnagyobb tévedése az volt, hogy már én is elhittem, hogy amitrázra nem fog kialakulni rezisztencia. Szerintem ismersz már annyira, hogy elfogadd, nem hangulatkeltésnek szánom ezeket. Kíméletlenül ellenőriztem a saját méhészetemben az elmondottakat. Amúgy pedig lassan tíz éve hangoztatom, hogy a tartós hordozó alapvetően hordozza magában a rezisztencia veszélyét. De ha szigorúan vesszük, akkor nincs olyan kezelés, amelyik fiasításos időben ne hozna létre sohasem ölő koncentráció alatti szerszintet. Ezért reménykedtem egy paradigma váltásban: a védekezésnek a téli időszakra való áttolásával, annak sokkal drasztikusabb módjával. Ha az utolsó hatóanyag is  egy nyári kezelési rendszerben csatasorba van állítva, akkor ennek a paradigma váltásnak nincs értelme. Én azt gondolom, hogy elmúlt időszak  rendszerének továbbvitele, annak minden eleméhez való görcsös ragaszkodással nem tartható fenn: nyári védekezés atka ellen (szintetikus kémiai szerekkel), méhsűrűség szinten tartása, vándorlás lehetősége. Pontosan az amitráz hatásának csökkenése, megszűnése a legordítóbb jel, hogy ez a rendszer, amennyiben minden elemét meg akarjuk tartani, össze fog omlani. Tehát itt van egy stratégiai hiba. A méhészek ezt számon fogják kérni. Most pedig nekiállok olvasni a linkjeidet.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #747 Dátum: 2015. Március 09. 15:27 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. December 01. 21:13 írta kivancsi111 »

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #748 Dátum: 2015. Március 09. 15:51 »
Jenő!
Írd le légy szíves mit gondolsz butaságnak. Először nem akartam hinni a szememnek, hogy Te 200 km-ről is megmondod, hogy más méhészetében mi a helyzet. De aztán rájöttem, valami teljesen másra gondolhatsz csak. Oszd meg  velünk!!!

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #749 Dátum: 2015. Március 09. 15:55 »
Kizárólag téli atkairtással szerintem, nem lehet életben tartani a méheket. Szerncsétlenebb esztendőben, ha kihagyod a nyári és őszi védekezéseket, nem lesz ott már télen mit nyakon önteni.