ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3114 válasz
  • 1523414 megtekintés
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #690 Dátum: 2015. Február 22. 08:34 »
Belphegor!

Bár, ilyen kevés adatból igen nehéz bármi biztosat mondani, de! Nagyon ismerős a tünetek, és a lefolyás.
Itt az atkát, kizárólagos bűnbaknak hiba volna ki kiáltani.
Vélelmem szerint, több szerencsétlen körülmény, erdményez hasonló sajnálatos méh pusztulást.
Az atka, rövid távon, önmagában nem elég! Az általa terjesztett vírus, viszont már hozzájárulhat, ez meg egy másik igazság.

A következő, negatív tényezők játszhatnak szerepet.

A méhek immunrendszer gyengülése, rövid élettartamot erdményez.
Okai nem csak az esetlegesen feldúsult atka, hanem a túlzott atka irtás is, mérgezheti gyengítheti  a méheink ellálló képességét. Erre még rátehetünk egy lapáttal, a kései etetésekkkel. A telelő méheink koptatásával.
Kezdők, de még gyakorló méhészek sem mindíg veszik észre a méhcsalád, nyár végi elnéptelenedését, mert bizonyos fokig természetes a csappanó népesség. Holott, a nosema ceranae tünete is lehet, persze ha oda figyelünk akkor látható az aránytalanság, a fiasításhoz képest álltalában kevesebb a nép. Nyugtalanság, és ragacsos propoliszozás jellemezheti. A kaptárak előtt röpképtelen méhek, (nem sodrott szárnyúak!). Szinte bizonyossággal mondható, hogy ilyenkor nincs fosás.
Többnyire az első családok, ősz végén tél elején csendesednek el. A legyengült családoknál, katasztrófához vezethet, minden máskor, szinte jelentéktelen téli zavarás is. A zörgő fólia, a madarak, stb.
A homogén méhlegelők, kopaszra pergetések, idióta módon hordástalan időben, szabadban végzett pergetések, kezelések, generálta kutatások csendes rablások, gyengítik a családokat, terjesztenek atkát, vírust, nosemát.
Lassan, már az a csoda ha nincs baj.


 

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #691 Dátum: 2015. Február 22. 09:44 »
QUQURIQ!!!

Teljes mértékben igazad van ezek mind befolyásoló tényezők.
De, csak kicsi %-ban, az atkához képest, azon keresztül a vírus a domináns.
Azok a tényezők amiket felsoroltál, mindnek meglenne az eredménye a kaptárakban. (méh hulla).
A túlzott atkairtás hatását már ősszel észrevette volna, vagy mászkáló méhek, vagy lemérgezett méhek!
A késői etetés nyomai is látszanának, a kaptárokon meg a kereteken. (ürülék, méh hullák)
Mi lehetett a baj?
A feldúsult atka szám, és vírus, bármennyire is erősek a családok….
Nagy család, sok atka!
1.   Védekezett, de már későn.
2.   védekezett, de ritkán.
3.   védekezett, de lejárt szav. szerrel.
4.   Védekezett, de már a vírusok túl szaporodtak ( erre nem jó az atkaölő).
5.   Védekezett, de nem a megfelelő időjárás mellett (ez már látványos is lehet) kezelés után hazamentél, másnap   
        már nem láttad a mászkálást.
6.   Védekezett, de nem a megdelelő mennyiségű és minőségű hatóanyaggal.
7.   Nem védekezett!

Védekezettl, de visszafertőződött, amit nem vett észre, így tovább szaporodhattak az atkák.

Mint ahogy Belphegor írta:
Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Ez megmagyaráz mindent!
Kettő közötti időszakban már megpecsételődött a méhek sorsa!
Erre mondják a régi motorosok, hogy nem védekezett!
A Perizines csurgatás feles pénzkidobás volt.
Tetszik, nem tetszik, a méheknél minimum hetente kétszer ott kell lenni, ha munkahelyed is van. Kezeléskor, meg a technológiának megfelelő időben.
Nézzétek csak vissza a hét pontot!
Mind, mind egyenként elég lenne a családok pusztulásához!
Csak egy prózai kérdés?
Ha rohamosan telnek akácon a kaptárjaid mézzel, miért jártok ki nap mint nap a méhekhez?
Miért pakolgatjátok rá az üres fiókokat?
Igen, a haszonért, a sok-sok mézért!
De!
Így nem lesz haszon, ha nyár végétől nem járogatunk sűrűn ki a méhekhez!
A Méheink, a méhész élő termelő eszköze!
A jó szaki is karbantartja a szerszámait….
Nekünk a méhek családtagjaink, olyanok mint az unokatestvér, a nagybácsi, sógor stb….
Ha gondoskodunk róluk, meghálálják!
A nagyszüleink is valamikor gondoskodtak rólunk, most rajtunk a sor….

A családias Kiskakas!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #692 Dátum: 2015. Február 22. 11:32 »
Kiskakas!
Kedves Méhésztársak!

Nem lehet elégszer megismételni, hogy az atkanépességet a növényvédőszeres permetezés közvetlenül nem érinti, viszont a méheket közvetlenül pusztítja. Sőt vannak gombaölöszerek, amik önmagukban nem mérgezők, de rovarölőszerek hatását fokozzák. Sajnos nem találtam adatot olyan vizsgálatot, ami a taufluvalinát, kumafosz, amitráz és a gombaölöszerek együttes hatását vizsgálta volna.

Ezekre a vizsgálatokra óriási szükség lenne, mert ezek a méregkoktélok ott vannak a kaptárban. A megmagyarázatlan legyengülések, puzstulások, atka dúsulások mögött ezeket az lehetőséget is feltételezem.

Miért dúsul fel az atkanépesség megmagyarázhatatlanul egy-egy gondosnak ismert méhész állományában? A múlt évben sok ilyen eset volt. Múlt évben nem volt elég nektár. Fel se tünt ezért a népességvesztés sok méhész számára. Az atkanépességet nem érintette a szegényes méhlegelő, ezért a gyengülő állományban felszaporodhatott az atka, főleg, ha a vegyszerkoktélok is rájátszottak a méhek életének lerövidülésébe.

Szóval a környezetszennyezés méheket károsító hatását ne felejtsük el, amikor a varroa atka pusztításának okait vizsgáljuk.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #693 Dátum: 2015. Február 22. 13:59 »
Mint ahogy Belphegor írta:
Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Ez megmagyaráz mindent!
Kettő közötti időszakban már megpecsételődött a méhek sorsa!
Erre mondják a régi motorosok, hogy nem védekezett!


A korábbi években a méhészetemben elegendő volt egy nyár végi amitrázos sorozatkezelés és egy oxálsavas zárókezelés. Az idén is megcsináltam a szokásos sorozatkezelést, augusztus első felében Varidollal füstöltem 3 naponként 6 alkalommal. Azt gondoltam ez elég lesz az idén is. Aztán egyre több helyről lehetett hallani, hogy sok az atka, nagy a visszafertőződés. Október elején két családon próbafüstölést végeztem, és bizony 100 feletti atkahullást számoltam fél órával a kezelés után. Gyorsan beiktattam két füstölést az egész állományban, 1 hetes kihagyással. Aztán november végén elvégeztem a csurgatást ApiOx-al, 3-6 atka hullott családonként. Jelen pillanatban minden családom él, a kaptárfenéken alig volt hulla az első tisztuló kirepülés napján, az elmúlt egy hétben pedig már kivétel nélkül mind virágport hordtak. Szerintem ha kihagytam volna az októberi két kezelést, már nekem sem lennének meg a családjaim. Komolyan kell venni ezt a dolgot. Rendszeresen ellenőrizni kell az atkaszámot és ha szükséges, az időszaknak megfelelő szerrel kell védekezni.


Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #694 Dátum: 2015. Február 22. 15:27 »
Köszönöm a válaszokat, feltehetően az atka elleni védekezés hiányossága lehetett az ismerősömnél is a probléma mivel a két kezelés között az nem történt meg...
Annak is nagy a valószínűsége, hogy a családok már ősszel elpusztultak. A jelenség számomra azért érdekes, mert nem voltak méhhullák a kaptárban. Az én családom 35 éve foglalkozik méhészettel, de én még ilyet nálunk nem tapasztaltam. Nálunk nem jellemző a téli családpusztulás (élelem miatt meg pláne nem). Ha előfordul, hogy egy-egy család elpusztul, akkor is ott van az aljdeszkán egy fél vödör hulla. Elhagyták volna a méhek a kaptárt az atkák miatt?
Ma voltam egyesületi gyűlésen és ott is ez volt az egyik méhész problémája. Nagyon kevés hulla volt csak a kaptárban... Az ezekből vett mintából kiindulva egyébként nem nozéma végzett a családdal.
Ahogy "adamez2" is írja, korábban elégséges lehetett egy nyári amitrázos kezelés sorozat és később egy zárókezelés. Tavaly illetve manapság ez már kevésnek bizonyul. Lehet egy méhész bármennyire precíz és lelkiismeretes, ha a környezetében nem minden méhtartó az...

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #695 Dátum: 2015. Február 22. 17:32 »
Akár már tél elején is elpusztulhattak, sajnos személyesen is módomban állt megtapasztalni ezt a jelenséget.  Addig nállam sem volt téli pusztulás, több mint 10 éven keresztül. Aszályos nyárvég előzte meg a szerencsétlen telelést. Szintén rengeteg darazsat tapasztaltam, az állomány túlélő családjait tavasszal füstöltem, gyakorlatilag nem volt lényeges atka lehullás,( nyilván ez nem zárja ki a nyárvégi két irtás közötti feldúsulás lehetőségét) Az elpusztult családok jellemzően nosema ceranae, tüneteit mutatták. Sőt még a túlélők is többé kevésbé. Persze, ez már lehetett csak következmény is. Az atkák, vagy még talán a darazsak is terjesztette vírusok is lehetnek felelősek.
A túlélők azok a családok voltak, amelyeket nem kellet etetnem. Ezeket hamarabb pergettük, így még módjukban állt jelentős hordást produkálni. Őket nem kellet koptatnom az etetéssel. Más összefüggést nem találtam, abban a tekintetben hogy melyik maradt vagy éppen pusztult. 

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #696 Dátum: 2015. Február 22. 20:30 »
Idézet
Védekezett, de nem a megdelelő mennyiségű és minőségű hatóanyaggal.

Idézet
augusztus első felében Varidollal füstöltem 3 naponként 6 alkalommal.

Idézet
nagy a visszafertőződés
Idézet
Október elején két családon próbafüstölést végeztem, és bizony 100 feletti atkahullást számoltam fél órával a kezelés után.
Sose higgyetek ebben a visszafertőződési elméletben. Először mindig magunkban kell keresni a hibát, és ha az teljesen kizárható, akkor jöhet ez számításba. Van erre a jelenségre más magyarázat is.  A neve amitráz tolerancia. Nem rezisztencia, mert az hatástalanságot jelent, hanem csökkent hatékonyság. Misivel taglaltuk ezt a témát a saját fórumjában a méhészet magasiskolájában.
A lényeg, hogy a különböző kezelések eltérő hatóanyag szintet biztosítanak a méhek szőrzetén. Legkevesebbet a 30 mg-os papírcsík, falap, intim betét (ez utóbbiak ugyanis beszívják a hatóanyagot és ha nem kerül szétrágásra, akkor  a hatóanyag egyszerűen nem ott van, ahol lennie kellene). A műanyag lapok sok hatóanyagot tartalmaznak ugyan, de egy molekulatároló rétegben van a zöme, amit szintén nem érnek el a méhek, csak a felületen lévőt. A tartós hordozók esetén számolni kell a kelő fiasítás esetén a szer hígulásával is. Azokról a méhekről amelyek érintkeztek a hordozóval átkerül a hatóanyag a kelőkre. Egy idő után vészesen csökken a koncentráció a szőrzeten illetve az újonnan kelőkön ki sem alakul megfelelő szint. Az Apivar csíkokból a Tóth Péterék is több száz milligrammot vissza tudtak mérni a használat után, tehát rá sem került a méhekre. A füstölés 20 mg-ja egy óra leforgása alatt sokkal magasabb koncentrációt hoz létre, mint egy tartós hordozó, amelyik egy nap alatt ad át ennyi hatóanyagot a méheknek, ha egyáltalán átad. Ami később hígul is, ahogy írtam. Van még két másik tényező. Tolerancia esetén, ha valaki kétszer 12 nap hullását nézi, akkor azt tapasztalhatja, hogy az első ciklusban összesen, és a másik ciklusban összesen ugyanannyi atka hullik le. Jó hatékonyság esetén az egy hatodánál többnek nem lenne szabad lennie a második ciklusban a hullásnak. Ez azt jelenti, hogy csak a szaporulatot tudtuk elpusztítani, az öreg atka úgy tűnik sokkal hamarabb visszabújik a fiasba, mint a fiatal.  Az is az öreg atka előnye, hogy már az előtte lévő ciklusban találkozott a szerrel, intenzíven termeli az ellenszert (vélhetően egy enzimet, ami lebontja az amitrázt). Amikor füstölünk, akkor erre sokkal kisebb esélye van az atkának, mert egyszerre éri az ölő hatású hatóanyag, míg tartós hordozók esetén hosszabb idő alatt kell összeszednie a kellő mennyiségű mérget. Azonban sajnos ki merem jelenteni, hogy az öreg atka már a sokkal nagyobb dózisú füstölést is kibírja. Füstölésre is egyenletes a potyogás. Aztán októberben amikor már nem tud visszamenni (vagy csak korlátozott számban) akkor két füstölésnyi adagot is kapva, már elpusztul. Vagyis nem visszafertőződés jelenségével állunk szemben, hanem amitráz toleranciával. Hiszen ezek az októberben elpusztított atkák a mi méhészetünkből származnak, és azért csak ekkor tudjuk elpusztítani őket, mert ekkor éri el őket egy extrém dózis. Ebből az a tanulság, hogy az ilyen kezeléssel (ami fiasításos időben egyenletes potyogást jelent 12 napos ciklusokra vetítve) az atkát csak szinten lehet tartani, csökkenteni nem. Ha abbahagyjuk a kezelést, azonnal megugrik az atkaszám. És ez egy lépésre van a rezisztenciától. Ezért kell az induló atkaszámot a nulla közelébe vinni. Vagyis az amitrázra  az atka tartós hordozó esetén már rezisztensnek tekinthető, füstélésnél toleránsnak. Az ne tévesszen meg senkit, hogy van ahol a lap még működik. Oda ez az atkatörzs még nem jutott el. De el fog, mert térben vagy időben Magyarországon minden méhészet össze van kötve egymással. Ugyanis rablással, hordás idején természetesen van idegen atka más méhészetbe kerülése. Nem összeomló környezetben azonban ez csak megtelepedést jelent, ami aztán két három év alatt teljesen elszaporodik.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #697 Dátum: 2015. Február 22. 21:19 »
QUQURIQ!!!

Szia iridó!

Igen, majdnem  mindenben egyetértek!
Kb.10 évvel ezelőtt, még úgy mézeltettem akácon, hogy elvettem az öreg anyát, és bölcsővel mézeltettem. A részletekbe ne menjünk bele.
Volt egy időszak, amikor nem volt fiasom, sőt akác után még elégettem 1-1 amitrázos csíkot is.
Napraforgó után a sorozatfüstöléseket is elvégeztem három naponként. Az elején jobban hullottak az atkák, majd egyre kevesebb egészen a „0”-ig. Igaz, nem volt az elején sem veszélyes!
Október közepén jött a méhész haver, hogy láttam –e az erdőben azt a konténert. (Ö gombászik)
A környezete tele mászkáló méhekkel, a röpnyílás egy része viaszragacsos!
Nagyon közel volt a konténer mindkettőnkhöz, kb. 500 m-re. Mindkettőnk méhei rabolták.
Persze nincsen név a konténeren! Pár nap múlva eltűnt a konténer, mert hallhatta, hogy nyomozunk utána!
Azonnal próbafüstölést csináltunk! 500 – 600 atka! Szerencsére igen meleg volt az ősz, így azonnal sorozat füstölésbe kezdtünk.
Végül is a záró kezeléssel, megmentettük a családokat. Igaz, vagy két léputcával gyengébbek lettek, de éltek!
1982 óta méhészkedek! Az utóbbi évek kivételével csak amitrázzal védekeztem, az első 23 évben füst csíkkal, később hordozóssal, és kb. 3 éve furettóval.  A 90 évek egyikében a Bolgár Perizint is teszteltem.  Nem voltak soha atka gondjaim! Tudtam, hogy mikor és hogyan kell csinálni, a hőfokokra kényesen vigyáztam!
Mindig napraforgó után kezdtem a füst sorozatot. Akác után csak akkor füstöltem egyszer, amikor nem volt fiasom!
Igaz, hogy mindig menekültem a zsúfolt állományú helyektől…
Nézzél csak a méhészkedésem dátumára! 1982 Hamarabb megtanultam az atkát írtani, mint méhészkedni! Hála a tanítóimnak! Sajnos Nekik nagy állományuk pusztult el! Segítettem az eltakarításuknál!
Addig amíg az amitráz lesz az egyetlen olyan szer amivel tesztelni lehet a többi szer hatékonyságát, addig megmaradnék ennél a szernél.

A Kiskakas!

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #698 Dátum: 2015. Február 23. 05:22 »
Kiskakas!
Az amitráz különleges tulajdonsággal rendelkezik. Nagyon hamar lebomlik, ezért a viaszból visszaoldódva nem fokozza a tolerancia-rezisztencia veszélyét. Ez sem a fluvanilátra, sem a kumafoszra nem mondható el. Éppen ezért óriási gond a most tapasztalható jelenség. Pár év múlva mindannyian bioméhészek leszünk. Egy tanácsot fogadj meg. Most a kumafosszal kontrolláld az amitráz hatékonyságát. Azét pedig majd az oxálsavval. Utóbbinál vedd majd figyelembe, hogy fiasításos időszakban (augusztus) a lehullott atkaszámnak duplája lehet a valós atkaszám, mert lassan hat, ezért vissza tud bújni az atkák nagy része a fiasba. A helyes tendencia az, amit már Te is többször leírtál: az őszi -téli atkairtásnak kell sokkal hatékonyabbnak lennie, mint eddig, mert eljön az idő, amikor nyáron nem fogjuk tudni csökkenteni az atkaszámot, csak a kezelések idején szinten tartani.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #699 Dátum: 2015. Február 23. 09:30 »
QUQURIQ!!!

Szia iridó!

Nagyon köszi a jó tanácsot! Nem is gondoltam a kumafoszra, inkább az oxálsav felé hajlok.
Nem vagyok bio méhész, de mindent megteszek, hogy a kaptárjaim vegyszermentesek legyenek.
Idáig is a törekvésem az volt, hogy az első kezeléseket mindig napraforgó után csináltam, és karácsony előtt volt a záró. A következő napraforgóig nincsen helye a vegyszernek a kaptárban.
Az idén tavasszal, megpróbálom az illó olajos kezelést, Hegedűs Dénes javaslatára. (késleltetem vele az atkák bejutását a sejtekbe). úgy is mondhatnám, hogy időt nyerek!
Pár családdal kipróbálom, hogy vaddohány előtt egy héttel, (ez akác után egy héttel van)
bezárkázom az anyákat, addig amíg az utolsó fiasítást be nem fedik a méhek.
Ahogy számolom, innentől indulnának meg az atkák a rohamos szaporodással. (húzódnak a sejtekbe tömegesen).  Ezek dolgozók kelésével szabadulnak ki az atkák is. Én erre a szakaszra szeretnék koncentrálni. A sok kikelttel nehezebb megküzdenem, mint csak a keveset szinten tartani, és várni a napraforgó végét.
Esetleg az anyák szabadon engedésük negyedik napján megint egy illó olajos kezelést csinálok, megint az (atkák késleltetése miatt).
Ez csak kísérlet, kénytelen az ember kakasa maga tenni magáért, ha a szakmai vezetés elengedi a méhészek kezét.

Üdv. Kiskakas!

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #700 Dátum: 2015. Február 23. 10:05 »
Amikor még lehetett kapni a Barkovics- féle illóanyagos készítményt, használtam. Még azt sem mondom hogy hatástalan volt, mert nem lenne igaz. De mindíg van, de! Büdös volt, és ezt könnyen átveheti a méz is, ezenkívül nagyon hőmérséklet függő. Az anyák elhúzódnak a közeléből, tehát fiasítás korlátozó hatással is számolni kell. Majd később próbálkoztam timollal is, ott a méhek igyekeztek a bűz forrását megszüntetni, művészi módon propolisz boltozatot igyekeztek húzni a timolt tartalmazó kis edénykékre.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #701 Dátum: 2015. Február 23. 15:28 »
Kiskakas!
Ezzel az anyakorlátozással jó az oxálsav is. A kontrollkezelésnek kb. 12 méhcsaládnak kell lennie. Ha csak egyetlen egynél nagyszámú atkahullás van közvetlenül az után a szer után, amit kontrollálni akarunk, akkor váltani kell. Ez azt jelenti, hogy kb.  a családok 20 százalékánál van jelen a toleráns törzs. Az a következő évben már az állomány nagy részében ott lesz. Nyilván 20 százalékos jelenlétnél  az adott évben még nem lesz nagy tragédia, de ha a következő évben sincs váltás, akkor  annak a méhészetnek vége.

*

gewi

  • **
  • 78
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #702 Dátum: 2015. Február 23. 16:11 »
Sziasztok!

Erről mi a véleményetek?
Az a baj, hogy én alapvetően szkeptikus vagyok az ilyen ketyerékkel.

http://olx.hu/hirdetes/meheket-kimelo-bio-vedekezoszerkezet-ID2UiQF.html#40fa07e0fd
Nagy Zoltán

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #703 Dátum: 2015. Február 23. 17:15 »
Kéz rá tételt használok , majd pedig fűstőt fújok ! 

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #704 Dátum: 2015. Február 23. 18:48 »
Ez egy újjabb lehúzás, semmi más.
 Ha a kis medencék keringtető szivattyúját vesszük alapul, ott aztán van mágneses tér rendesen, nem pusztít az a víz semmiféle kártevőt. Sem algát semmit, 1 hét múlva szép zöld a víz ha nem kezeled. Rakhatod a fertőtlenítőt, meg a rézalapú algagátlót. Egy erőteljes, UV besugárzás már eredményesebb, amit már használnak a gyakorlatban,  de attól is csak a medence vizét tudod vegyszer mentesen tisztán tartani. Nem hinném, hogy az atkára befolyással bírna az ilyen vagy bármilyen víz. De mégis, talán a szentelt víz  ;) Meg a mérgezett.