Anti!
Olvasván a másik hozzászólásodat is Tóth Péternek címezve, csak a szakmai alázat miatt mondom, hogy mindig részrehajlás nélkül kell a dolgokat értékelni. Legelőször saját magunkat kell mindig megpróbálni cáfolni. Azt írod, hogy a vírusok régen is itt voltak. Igen ez igaz. Azonban két dolog kell ahhoz, hogy szaporodni tudjanak. Az egyik az atka. Ennél azonban van egy fontosabb ágens: a Nosema. Az milliószor annyi bemeneti kaput képes nyitni. Nosema fronton történt változás? Bejött a ceranae. Arról vita van, hogy mikor, de azért alapvetően az atka utáni időszakra teszik. Szaporodik télen a ceranae? Szerintem nem. Ha tényleg nem, akkor ott a válasz, hogy most miért nem mászkálnak. Nyáron szaporodik ? Igen. Akkor miért nem mászkálnak (van, ahol igen). Mert az ABPV azon a hőfokon már nem szaporodik. Tehát a két halmaz (Nosema és ABPV) közös metszéspontja lehetséges, hogy éppen repcén van.
Tóth Péterrel én sem értek egyet abban, hogy nagy eltűnést az NNI-k nem tudnak okozni. Vannak érveim, amelyeknek szintén nem bizonyított minden mozzanata. A lényeg pedig itt van: minden egyes momentumot be kell tudni bizonyítani. Amit az előbb leírtam, abban is több feltételezés van. Hát ezeket a feltételezéseket kellene egyenként górcső alá venni. Csak akkor juthatunk előrébb. Egy lehetséges válasz a kérdésedre tehát lehet az is, hogy az ABPV azért okoz most problémát, mert a felszaporodásához kellett ennyi idő, amikor a feltételek is adottak voltak. Az atka esetén is a szárnydeformitás vírusának felszaporodásához is kellett ennyi idő. De más vírusokat is terjeszt, ami szintén csökkenti a család elveszítéséhez szükséges atkaszámot.
Ami a glicerines lapokat illeti: ott az a tényező is fennállhat, hogy Nálatok azok a nyári lapok már nem tartalmaztak értékelhető mennyiségű oxálsavat, azért nem volt gond a télen. Kiskakas pedig lehet, hogy októberben rakott be friss lapokat.