ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3147 válasz
  • 1529695 megtekintés
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2220 Dátum: 2018. Január 10. 20:55 »
Tehát a savasság, mint olyan dolog, lehet, hogy semmiféle szerepet nem is játszik az atkaölő képességben.
Akkor az ApiOx esetében csak a cukor vagy a víz marad, mint hatóanyag? ;)
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

neo

  • *****
  • 947
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2221 Dátum: 2018. Január 10. 21:55 »
Ez rossz megközelítés. A savas pH a hidroxónium ion koncentrációját jelzi vizes oldatban. A disszociált oxálsav akár vegyi reakcióba lépve beléphet egy anyagcserefolyamatba. Erre gondoltam.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2222 Dátum: 2018. Január 10. 22:11 »
Laikus vagyok, elnézést a rossz poén miatt. De hát mire gondoljon az ecceri méhész, amikor az összetevők között csak a glükózt meg a vizet látja az oxálsav-dihidrát mellett? ;)
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

Misi

  • *
  • 35
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2223 Dátum: 2018. Január 11. 10:29 »
A pempő pH-ja akkor változik meg 2,3-2,5-ről, amikor a dajka hozzákeveri a mézet és a virágport. Ugyanis a méznek 3,5-4,2 közötti a pH-ja. Az első három napon a lárva tiszta pempőt kap.
Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT
Nyolcadik, változatlan kiadás

19. o.
"Az álca elesége. A sejt alján valami csillog az álca körül: pempő, az álca elesége. Kezdettől fogva méz és mirigyváladék alkotja."
------------------------------
Ideje lenne már frissíteni az ismereteidet! De méginkább pótolni a nagyfokú hiányát.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2224 Dátum: 2018. Január 11. 10:50 »
Misi!
Tudom nem nekem céloztad írásod, viszont figyelmedbe ajánlom Popravkov Orosz kutató vizsgálatait, ami szerintem megkérdőjelezhetetlen.
Ő ezt írja a témáról:
"A méhlárvák-az anyalárva és nővérei -csak az életük első három napjában kapnak az etető méhektől pempőt, a negyedik naptól kezdődik a lárvák megkülönböztetése, az anyalárva továbbra is elsősorban pempőt tartalmazó táplálékot kap, míg a dolgozó lárva étrendje kevésbé kifinomult -neki sorállományú eleség jut, -ami méz és virágpor keveréke."
Minden magyar méhész fejet hajt Örösi tanár Úr megállapításai előtt, de az új kutatások néha rácáfolnak.
Ez nem kisebbíti Örösi nagyságát, de hát az orosz kutatóknak már számos olyan eszköz áll ma rendelkezésükre, amely Örösi idejében még a Sci-Fi kategóriájába tartoztak.
Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2225 Dátum: 2018. Január 11. 12:56 »
A pempő pH-ja akkor változik meg 2,3-2,5-ről, amikor a dajka hozzákeveri a mézet és a virágport. Ugyanis a méznek 3,5-4,2 közötti a pH-ja. Az első három napon a lárva tiszta pempőt kap.
Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT
Nyolcadik, változatlan kiadás

19. o.
"Az álca elesége. A sejt alján valami csillog az álca körül: pempő, az álca elesége. Kezdettől fogva méz és mirigyváladék alkotja."
------------------------------
Ideje lenne már frissíteni az ismereteidet! De méginkább pótolni a nagyfokú hiányát.

Misikém! Hát az általad idézettnél vannak újabb ismeretek. Az anyabölcső folyamatosan méhpempőt kap, tehát annak pH-ja egész életidő alatt egyforma. Viszont a dolgozó és herelárva csak élete első három napjában kap tisztán pempőt, azt követően vegyes táplálékot kap, tehát a pempőhöz mézet és méhkenyeret is hozzáad a dajkaméh. Ez a kevert táplálék is úgy csillog a sejt alján, mintha tiszta pempő lenne, de nem tisztán pempő. A pempő pH-ja természetszerűen a hozzákevert méz és virágportól megváltozik. Kevésbé savas lesz és ebbe már szívesen belemerítkezik a varroa atka.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Misi

  • *
  • 35
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2226 Dátum: 2018. Január 12. 07:03 »
Két mondatot idézek Zsidei Barnabás: Méhanyanevelés c. könyvéből. (15. oldal)
" Az anyapempő összetétele:66% víz, 12-13% fehérje, 5,5% zsír, 12,5% lebontó anyag, 1% ásványi só, 2-3% meg nem határozott anyag. Savassági foka valamivel 4 egész PH (hidrogénkoncentráció) fölötti, tehát savas kémhatású. "
----------------------------------------------
"Szaktudományos" megjegyzés: Nagy barom ez az atka. Ha leellenőrizné a pempő kémhatását, tudná, hogy bátran megbújhatna akár az anyaálca mellett is. Ehelyett elhiszi és a társaival is elhiteti, hogy ott a pempő pH-ja csak 2,3-2,5 között van, így finom falatoktól fosztja meg magát -és a társait is.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2227 Dátum: 2018. Január 12. 07:40 »
Nem olyan barom az az atka,erősen atkás évben lebölcsőzött családtól leszedett anyabölcsőben több atkát is találtam már.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2228 Dátum: 2018. Január 12. 22:25 »
Anyabölcsőben soha nem találtunk még atkát.

Ha nincs más lehetősége bebújik azért, bár abban igazad van, hogy nem ez a jellemző. Csak nagyon kis százalékban és inkább csak erősen fertőzött családoknál figyelhető meg, ahol nincs munkás- és herefias.

https://www.apidologie.org/articles/apido/abs/1991/05/Apidologie_0044-8435_1991_22_5_ART0006/Apidologie_0044-8435_1991_22_5_ART0006.html
https://www.cambridge.org/core/journals/canadian-entomologist/article/varroa-destructor-acari-varroidae-infestation-in-queen-worker-and-drone-brood-of-apis-mellifera-hymenoptera-apidae/32696DE1DB3875346BAC718BEEDA8432

*

főnix

  • ***
  • 104
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2229 Dátum: 2018. Január 12. 23:55 »
No, talán ezzel kellene inkább foglalkoznunk. Nem nagyon régi cucc, olvasgassák, ízlelgessék!

https://www.nature.com/articles/s41598-017-19137-5

Lelkendezni is szabad!

Brossnak is szóljatok!

*

wr

  • *****
  • 900
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2230 Dátum: 2018. Január 13. 09:03 »
Foglalkoznék is vele szívesen, de az angolom elég kevés hozzá, a fordító meg olyan amilyen. Nem olvastam végig csak beleolvasgattam itt ott. Ha valaki teljes egészében érti ami ott le van írva az segíthetne abban, hogy ha teszem azt én ezt ki szeretném próbálni 1-2 családdal akkor:
- mi lehet az az adag amivel érdemes próbálkozni, mert kihámoztam a szövegből a 25mmol-t és a cukorszirupot is, de ez nekem mint hozzá nem értőnek nem mondja meg azt, hogy mennyi LiCl legyen mondjuk 1 liter szirupban,
- milyen negatív hatása van (ha van) a méhek életére, egészségére, mert mintha a cikk vége felé erről is írtak volna valamit,
- van-e bármilyen (akár későbbi) hatása, emberre nézve egészségügyi kockázata a szer esetleges maradékának úgy a mézben mint a viaszban, bár erre utaló információt mintha nem írtak volna.

*

főnix

  • ***
  • 104
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2231 Dátum: 2018. Január 13. 10:16 »
WR, vagy wr! (nem kívánt törlendő)


Most készítek egy rövid összefoglalót a Li-mal kapcsolatban a Méhész fórumon. Ha érdekli, jöjjön át, ott is tudunk beszélgetni. Várom Neo-t is, egy jót lehet dumcsizni, a kilátások rendkívül ígéretesek, s a szermaradvány-problémákra is van megoldás. A kutatók azt ígérik, finomítják a módszert. A moláris koncentráció ne legyen gond, a LiCl viszont az egyéb fémektől eltérően kristályvizesen kristályosodik, tehát ha nem vízmentesítjük, akkor a kristályvíz-molekulák nagyságrendjének függvényében kell számolni a koncentrációját az oldatokban. Majd erre is kitérhetünk a beszélgetésben. Apropos: a LiCl a viaszban nem halmozódik fel, mivel hidrofil, vízben oldódik.

*

wr

  • *****
  • 900
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2232 Dátum: 2018. Január 13. 10:49 »
Köszönöm, figyelni fogom és ha már lesz mit el is olvasom. Annak a fórumnak nem vagyok tagja, nem is szeretnék az lenni. Az oka is rendkívül egyszerű, sajnos van egy olyan tulajdonságom hogy ha égbekiáltó marhaságokat olvasok azok mellett nem mindig tudok elmenni szótlanul, és ott elég sok ilyet lehetett olvasni. Ilyenkor az érzelmek hevében az is előfordul hogy képtelen vagyok a vulgáris szavak mellőzésére, amiből egyenesen következik hogy mindjárt a regisztráció napján ki is lettem volna tiltva.  :)
Ha a LiCl a viaszban nem oldódik attól a mézben még igen, nem tudom hogy erre vonatkozóan is végeztek-e kutatásokat.
Azért is érdekel a dolog mert jó lenne ha a taglózó szerek mellett lenne valami más alternatíva. Azt hittem hogy az oxálsav majd az lesz de tévedtem. A tapasztalataim alapján annak egyetlen értelmes bejuttatási módja van, ami a szublimálás. Sokat olvastam a témában, szinte minden fellelhető nyelven, és az olvasottak ugyanazt vetítették előre ami a saját sejtésemmel is (józan paraszti ész) egyezett, miszerint a szublimálás nagyon komoly egészségügyi kockázatot hordoz magában a méhészre nézve. Sokan gondolják úgy hogy beöltöznek tetőtől talpig, felveszik a maszkot és a kesztyűt és onnantól minden rendben is van. De arra már nem gondolnak hogy amikor x nap múlva majd kaptárt bontanak akkor abból marad még a kaptár teljes belső felületén, a kereteken stb.
Imádom a méheimet, de a saját egészségem náluk is fontosabb. Kipróbáltam a szublimálást, de a részemről úgy érzem hogy a tavalyi volt az utolsó év amikor használtam.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2233 Dátum: 2018. Január 13. 12:13 »
Nature egy komoly folyóirat. Az egyik legkomolyabb.

Az atka elleni védekezés génszintű módszerének nagyon komoly cikkét látjuk. Az első eredmények lelkendezésre adnak okot. A hosszútávú hatások, anya fiasítási készségére, anya életciklusára való hatása kell majd még legalább az engedélyezés előtt. Annak idején a DDT-t is üdvözölték. Szóval sok kérdés van, pl.  a lítium bekerül-e a mézbe, vagy kell valami speciális technika a kezelésekhez? A Litium Clorid oldódik-e, felhalmozódik-e a viaszban?
Szóval ettől még kellenek idén a jó technikák. Az sem ártana, ha legalább méhészklubbonként összehangolt időpontban történne az atkakezelés.


Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

neo

  • *****
  • 947
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2234 Dátum: 2018. Január 13. 12:44 »
Bocsánat János, de nem én másképp értelmeztem. Mintha arról lenne szó, hogy a lítium ilyetén hatása azért derült ki, mert géntechnológiai vizsgálatokat folytattak, ahol az RNS-t kezelték lítium kloriddal, és utóbb derült ki, hogy nem a géntechnológiai beavatkozás, hanem a lítium okozza az atkapusztulást.
Szerintem maradékanyag problémát nem fog okozni, mert a lítium mindenütt ott van. Ezt biztosan nem bontja a citokróm P 450 rendszer, de az oxidáció nagyon esélyes, ahhoz pedig nagyon hozzás sem kell szokni. A rajoknál talált 90 százalék hatékonyság sem túl biztató, főképpen úgy, hogy a Perizin sem 100% hatékonyságú, amivel ellenőrizték. Azt mondjuk nem értem, hogy miért csak 3 napig adták, nem pedig 5 napon át. A gondot én pont abban látom, hogy hiába a legjobb hatásfokú valamelyik hatóanyag, az atka élettanban, vagy az atka -méh kapcsolatban van olyan mechanizmus, ami kiirthatatlanná teszi. Vagy a tropholaxis nem működik, vagy az atka nem táplálkozik, vagy nem mozog, hogy összeszedje az elegendő hatóanyagot.