Sziasztok!
Jelenleg két régi könyvből ismerkedek a méhészkedéssel. Szóval se méheim, se tapasztalatom nincs! Viszont van pár kérdéseim, amire még nem találtam választ. Gondoltam megkérdezek benneteket, hátha tudtok segíteni...
1, Család igény: Az egyik könyvben olvastam, hogy a kezdőknek érdemes két családdal kezdeni, mert ha az egyikkel baj van, ott a másik tartaléknak. Viszont az nem világos, hogy most egy kaptárban, csak egy család - ahogy árulják őket - vagy egy kaptárban több család is lehet? Ha viszont több is lehet akkor, hogy férnek meg egymás mellett a különböző illatú családok? Nem rabolják ki egymást?
2, Fenntartási költségek: Mennyibe kerül egy család/kaptár fenntartása?
Gondolok itt az anyagi jellegű költségekre. (gyógyszerek, etetés, műlépek stb.) Milyen gyakran kell költeni rájuk? Például műlépet/keretet, minden éveben újat kell venni vagy újrahasznosítható? Ha újrahasznosítható, hogy küszöbölhető ki a paraziták és fertőzések átvitele?
Illetve gondolok még az időre is. Mennyire időigényes a méhészkedés? Mennyit kell velük naponta foglalkozni? Például a kaptárajtókat tavasszal kinyitjuk és tél előtt becsukjuk vagy minden nap nyitogatni kell? Télen is ki kell engedni őket vagy, mint a medvék végigalusszák a telet? Ha fűtetlen, de zárt helyen teleltetjük, akkor is ki kell engedni őket? Esetleg a méhek is olyanok, mint bármelyik haszonállat? Elég minden nap rájuk nézni, vizet cserélni és beavatkozni, ha szükséges? Mi van, ha hosszabb időre távol kell maradni?
3, Hely igény: Mekkora "biztonságos" hely kell egy kaptárnak? Mehet ki a napra is vagy mindenképp árnyékolni kell? A kaptár alatt, körül lehet alacsony növésű virág, növény vagy sima terület kell neki? (pl. kaptár előtt vergődő méhek esetén)
Feltételezem, ahol kutya is van szabadon az udvarban, oda már biztos nem lehet kirakni?! Nyitott fólia sátor, 10-20m-es körzetben, gondot okoz nekik? Nem fognak bent "ragadni", mint a darazsak/bogarak?
4, Nektár igény: Ha nincs 3km-es körzetben akác erdő vagy állandó, egybefüggő "méhlegelő", érdemes egyáltalán méhékkel foglalkozni? Átvészelnék biztonságosan a telet, ha mondjuk a környéken fákból főként a nyárfák dominálnak? De 500-700 méteres körzeten belül vannak, kis csoportokban, elszórva, vegyes akácfák (fehér, lila, selyem, kb 50db, változó korúak), hársfa, juhar, vadgesztenye, fenyők, fűz, mogyoró, mandula és vegyes gyümölcsfák/bokrok. Nekem pl. 20db gyümölcsfám van, de a szomszédoknál is van egy pár. Főként ezeket szeretném poroztatni. Sajnos hatókörön kívül, 3+ km távolságban, vannak még almások is, kb 70+ hektárnyi területen, 180 fokban, elszórva. A mezőgazdasági területeken, - kb. 80+ ha - éves vetésforgóban, kalászosok, kukorica, here, repce, napraforgó váltogatják egymást. Néha 1-2 helyen, kis területen - 1 ha-nál kevesebb - mézontófű magában vagy zöldtrágya keverékben (mézontófű, pohánka, bíborhere). Plusz a műveletlen területek kaszálóval és vadvirágokkal.
5, Kártékony állatok: Ha 500m-en beül van fecske- és harkályfészek, pár széncinege is bejár az udvarba - főként télen és kora tavasszal -, vannak darazsak is - csapda alapján padlásdarázs és lódarázs - és a csatorna, mező közelsége miatt előfordul néha béka, patkány, egér, ezek mennyire károsítják a méhállományt? A madarak ellen lehet valahogy védekezni?
6, Konkurencia: A gyümölcsfák, hársfák és a mézontófű virágzásakor, "sok" méh dolgozott a virágokon. Viszont most a kertben lévő napraforgókat, levendulákat főként csak a poszméhek látogatják. Elvétve 1-1 mézelő méh is megfordul rajta. Hogy lehet kideríteni, hogy a környéken foglakozik-e valaki méhészettel?
Válaszotokat előre is köszönöm. Nem sürgősek!
Ferenc