Szabadépítményes méhészkedés

  • 85 válasz
  • 46576 megtekintés
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #60 Dátum: 2017. Január 09. 14:16 »
Mi az, amit bonyolultnak látsz benne? Csak azért kérdezem, mert lehet, hogy neked kívülről nézve olyan tényező tűnt fel, ami nekem nem jutott eszembe.
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #61 Dátum: 2017. Január 09. 15:31 »
Én a top-bar hive-hoz hasonlítom és a rakodókashoz. Ezekhez képest bonyolult.

Édesapám kaptára is egyszerűbb volt. Abban volt minimum 12, maximum 16 db 39x48 cm-es lép keretbe foglalva. Vagyis a felső keretléc milliméterre megegyezett az NB keret mérettel és a magassága annyi volt, hogy beleférjen a 48 cm magas műlép. Miért volt 12 keretes és 16 keretes kaptára? Mert ezekhez volt faanyaga. A 12 keretes mindig szűknek bizonyult. Igazán kényelmesen méhészkedni a 16 keretesben lehetett. Abban még válaszdeszka is volt, amivel a frissen párzó új anyát is el lehetett különíteni.
« Utoljára szerkesztve: 2017. Január 09. 15:36 írta Geddekas »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #62 Dátum: 2017. Január 09. 15:51 »
Ha jól tudom, azok a kaptárak hidegépítményesek voltak, ez viszont melegépítményes lenne, hátsómézkamrával, mivel (Péntek szerint is) jobban szeretik hátra hordani a mézet, illetve a kijáróhoz közel fiasítani. Nem is nagyon terveznék más beavatkozást, mint szükség szerint hátrébb tenni a keretsort (esetleg közéjük helyezni a Péntek-féle alsó átjárós választódeszkát, akácnál még ezt is kivenném), a kijáróhoz pedig üres keretet tennék, hadd építsék ki. Maga a kaptár sem tűnik számomra bonyolultabbnak, a rakodókashoz és a top-bar-hive-hez képest tényleg az, de körülbelül annyival, hogy a lépek alja is stabilizálódik (tehát több faanyag kell hozzá), amikor leérnek a következő lécig. A kezelés során nekem viszont jobbnak tűnik az egyetlen (talpig mézes esetében is legfeljebb ötkilós) keret kiemelése és átnézése, mint adott esetben a rakodókasnál egy egész gyűrű (vagy 10 kilónyi mézzel) levétele, tehát értelemszerűen közelebb áll a "rendes" keretes kaptárakhoz, mint a tisztán felsőléces változatok. A kaptár és az alkatrészei összeállításához kevesebb eszköz kell, mint a gyűrűkhöz (felsőmaró például nem).
Legalábbis ilyesmi indokok alapján próbálkoznék inkább ezzel az ötlettel.
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #63 Dátum: 2017. Január 09. 20:16 »
Nagyon izgalmasnak hangzik ez a kaptár. Ha nem jelent problémát, időnként tölthetnél fel infót és képeket a megvalósulásról és amikor a méhek már elfoglalták a kaptárt illetve belakták.

Szerintem egyáltalán nem bonyolult! Nagyjából egy szimpla láda keretekkel és egy választó deszka. Ennél mi lehetne egyszerűbb? Az hogy a keretek alul is meg vannak támasztva, vagy nem már részlet kérdés. A kezelése a lényeg, az pedig egyáltalán nem bonyolult.

Korábban találkoztam hasonló kaptárral, de az hidegépítményes. Golden hive-nak nevezik. Az alábbi linken írnak róla és van pár fotó is.

http://gaiabees.com/alternative-bee-nests/

Volt ennek a kaptárnak egy saját honlapja, ahol elég részletesen írtak róla, de sajnos megszűnt.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #64 Dátum: 2017. Január 09. 20:26 »
Jam Clerk!

Rakodó rendszer, tehát több emelet esetén nem mindegy a lép magassága. Ehhez igazodik a rakodókasban a gyűrűk magassága. A 10 cm magas lépet könnyű kiemelni és vándorláskor se szakad le. Már a 20 cm magas lépeket is sokkal nehezebb kiemelni. Vándorolni meg tilos vele. Nem véleten, hogy 10 cm-nél nagyobb közöket a keretek drótozásánál nem alkalmaznak és nem is alkalmaztak. Ennyit bír ki a természetes lép.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #65 Dátum: 2017. Január 09. 21:01 »
Geddekas!

Akkor sem bírja ki a szabadépítményes lép a vándorlást, ha, ahogy írtam is, 10-15 centiméterenként lenne 1-1 vízszintes léc a kereten belül? Tehát ha ez lényegében egy nagykeretbe foglalt 4-5 kisebb lép lenne?
Az mondjuk egy másik kérdés, hogy állóméhészetet tartok fenn, és nem is tervezek vándorlást, de a kérdésemet attól még fenntartom.
Illetve még annyi, hogy ezek szerint a Chandler-féle top-bar hive sem alkalmas vándorlásra? Ott bőven 10 centi felett van 1-1 lép, de nem emlékszem arra, hogy ezt kizárta volna a könyvében - vagy csak elkerülte a figyelmemet?
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #66 Dátum: 2017. Január 09. 21:22 »
Akkor sem bírja ki a szabadépítményes lép a vándorlást, ha, ahogy írtam is, 10-15 centiméterenként lenne 1-1 vízszintes léc a kereten belül? Tehát ha ez lényegében egy nagykeretbe foglalt 4-5 kisebb lép lenne?
Az mondjuk egy másik kérdés, hogy állóméhészetet tartok fenn, és nem is tervezek vándorlást, de a kérdésemet attól még fenntartom.
Illetve még annyi, hogy ezek szerint a Chandler-féle top-bar hive sem alkalmas vándorlásra? Ott bőven 10 centi felett van 1-1 lép, de nem emlékszem arra, hogy ezt kizárta volna a könyvében - vagy csak elkerülte a figyelmemet?

Gyakorlati tapasztalatom van arról, hogy a rakodókas a katasztrófát is kibírja. 36 rakodókassal vándoroltunk Gödöllőről Velencei tó mellé napraforgóra. A kasok egy nagy alapterületű utánfutón voltak. Lejtőn ostorcsapásszerűen kitört az utánfutó. Még a vonóhorog is elcsavarodott a borulástól. Szerencsére az autó nem borult fel, tehát személyi sérülés nem történt. Egyetlen rakodókas se bomlott ki. Egyetlen méh se repült ki. Egyetlen méhcsalád se halt meg. Egyetlen lép nem sérült meg.

A top bar hive is alkalmas vándorlásra. USA-ban él egy méhész, aki 200 méhcsaláddal rendszeresen vándorol. Azok a lépek az oldalfalhoz is kötődnek.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #67 Dátum: 2017. Január 09. 22:03 »
Ha a top-bar hive esetén az oldalfalhoz rögzült lépek miatt lehetséges a vándorlás, akkor az én ötletemnél sem lehet sok gond, hiszen nem nagyon látok különbséget aközött, hogy a lépet a méhek a kaptár falához kötik-e, vagy egy keret oldal- és alsólécéhez, ha ugyanakkor magát a keretet fixen tudom rögzíteni a kaptárban. A Péntek-féle (fém) keretfüles távtartóhoz (mint rendszerhez) tartozik egy-egy keretszorító léc is, amivel ő a ragasztást is elkerülhetőnek írta (fémsínekre fektetett fém keretfülek esetében, amelyeket még felülről le is szorít egy léccel, ez nem is annyira elképzelhetetlen, hiszen ráadásul alig férnek hozzá a fülekhez), én is ilyenre gondoltam, tehát fentről megoldott a rögzítés, alul pedig egy erősebb drótból (mint mondjuk a fonott drótkerítés drótja) hajtogatnék egy fésűszerű rögzítőszerűséget, amibe a keretek alja úgy bele tudna ülni, mint a mosogatóban a tányértartóba a tányérok. Vagyis alul sem tudnának tapsikolni a keretek, három ponton rögzítve vannak. Igaz, ezzel a fésűvel fölül elveszítem azt a lehetőséget, hogy a fémsíneken egyszerűen tologathassam a keretsort, de maximum 13 keret esetén ez nem olyan nagy veszteség, főleg, ha nem is tudják rendesen leragasztani.
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #68 Dátum: 2017. Január 09. 22:36 »
Én nem akarlak meggyőzni. Neked van egy fix elképzelésed. Ez kell is a sikeres cselekvéshez. Próbáld ki! Csináld! A tapasztalatokat majd összegezzük.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #69 Dátum: 2017. Január 13. 17:29 »
Jim! A Péntek Lajos féle módszert Fülemüle kolléga használja 100 kaptárban  és nagyon meg van elégedve! Vedd fel vele a kapcsolatt, nagyon segítőkész, nekem is nagyon sokat segített!

Üdv: Csaba

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #70 Dátum: 2017. Január 13. 17:30 »
Bocsánat!  Jam!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #71 Dátum: 2017. Január 13. 19:09 »
Ha szabadépítményes méhészkedés tapasztalataira vagy kíváncsi, akkor jelenleg ebben a műfajban Csuja Lacinak van az országban a legtöbb tapasztalata. Méhész szezon alatt el kell hozzá menni és ott élőben lehet látni, hogy mit érdemes és mit nem érdemes ebben a műfajban csinálni.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #72 Dátum: 2017. Január 15. 20:35 »
Geddekas!

Írtad, hogy a lép-építtetés határa az a kb. 10 centi, ami a rakodókas mérete is. Ez milyen szempontból értendő, ennél magasabb szabadépítmény nem elég stabil? Nem pörgetés miatt kérdem, legföljebb a vándorlás során felmerülhető problémák miatt érdekel. Nem vándorolnék, és ha jól emlékszem, a Chandler-féle top-bar hive lépjei is magasabbak, mint ez a 10 centi, ez mennyiben lehet gond? Például, ha az általam felvetett rendszerben nem 4-5 "rekesz" lenne egy nagyobb keretben, hanem kevesebb, viszont nem mozgatom túl sokat őket, az mivel járhat?
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #73 Dátum: 2017. Január 15. 21:11 »
Vannak dolgok, amit hiába mondok el bárkinek, amíg ő maga nem szembesül a problémával, nem érti, vagy ha meg is érti, nem hiszi, nem fogadja el. Ezért mondom, hogy tapasztald meg életben. Ezt úgy is megtapasztalhatod, hogy magad csinálod, de inasnak beállva is sokat tanulhatsz.

A lépépíttetésének nincs határa. A stabilitása romlik a lépnek, ha 10 cm-nél magasabb. Hogy mennyire? Majd megtapasztalod. A mosóteknős méhészkedés működőképes, pedig abban kb 30 cm magas a lép. De majd meglátod, hogy ez megfelel-e neked.

A méhészek között a Földön nagyon ritka az akinek van méhész tapasztalata a természetes méhtartásban és biológia képzettsége is van. Legtöbb ember, ahogy te is, nem a méhbiológia logikai rendszerében gondolkodik, hanem nagyon antropomorf módon. Amíg kellő tapasztalatod nem lesz, addig nem érted meg és nem hiszed el, amit írok. Erről nem tehetsz. Ilyen az élet. Én tisztelettel nézem a jó asztalos és a jó lakatos munkáját, de nem próbálok helyükbe lépni. Inkább elmondom nekik, hogy mit szeretnék és ők ezt megcsinálják.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #74 Dátum: 2017. Január 15. 21:58 »
Tudom, mert olvastam, hogy adott esetben a millimétereknek is jelentősége van (méhjárat), másutt a centimétereken is el lehet vitatkozni (keretmagasság), meg azt is, hogy a méhek végül is - kis túlzással - bármiben elvannak. Találkoztam már olyan rajjal is, amelyik még odút sem keresett, hanem egy faágra hosszában húztak 5-6 darab NB-méretnyi lépet, a tetejükbe egy "sapkát" viaszból, és ebben próbálták meg a tél túlélését (igaz, nem sikerült nekik). A rakodókas viszont nekem egyelőre annyira más szemléletet igényel, amennyivel még nem rendelkezem. Keretes rendszerbe "születtem bele", leginkább ezt tudom értelmezni. Innen nézve, akkor lenne logikus számomra az "inaskodás", ha ugyanazt a rendszert használnám a tanulóidőszak után, mint amiben tanultam. Mivel rakodókasom nem sok lesz, így kénytelen leszek magam kitapasztalni, hogy mi történik. Ha beválik, jó, ha nem, nem veszítek sokat.
Valóban nincs sem tapasztalatom, sem biológiai képzettségem, és "természetesen" antropomorf módon gondolkodom. Ezért sem látom (még?) át, hogy amivel majd próbálkozom, az miért nem lehet közel annyira használható és megfelelő a számukra, mint akár a "mosóteknős", akár a rakodókas... a 13 darab 37 milliméteres gerinctávolságú keret is közel henger alakú lépkészletet fog jelenteni (44 X 50 cm helyen, igaz, nem hatszögben elrendezve, hanem négyszögben), magas lépekkel, ahogy a rakodókas is, számomra az a legfőbb különbség, hogy a lépek "belakása" nem fentről lefelé halad, hanem elölről hátra, ahová viszont tudtommal szintén logikus nekik az élelemkészlet hordása (a kijárótól minél távolabbra). Mindegy, nem ragozom. Inkább majd beszámolok, ha lesz miről  ;)
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.