Szabadépítményes méhészkedés

  • 85 válasz
  • 46710 megtekintés
« Utoljára szerkesztve: 2016. Szeptember 08. 18:05 írta lousicide »

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #46 Dátum: 2016. Szeptember 08. 18:00 »
Tomipapa nem méhész, nem köteles tudni, hogy létezik az egyszerű kúpos kasos méhészkedés is, továbbá a Varré abbé féle kaptár, továbbá távol-keleten az Apis ceranae-re szabva is létezik egy szabadépítményes méhészkedési forma. De ne megemlíthetjük a felső léces görög kasokat is, továbbá Közel Keleten, Közép Ázsiában, de főleg Afrikában elterjedt a fekvő agyagcsövekbe telepített méhcsaláddal való méhészkedést. Baskíriában a fatönk kaptár elterjedt, sőt a természetes faodvak rendszeres gondozása is (jelenleg ez adja legdrágább mézet a moszkvai piacokra). Az indiai és indokínai, malajziai területeken pedig a klasszikus mézvadászat is létezik. Hirtelen ennyi jutott az eszembe.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #47 Dátum: 2016. Szeptember 08. 18:27 »
Úgy értettem, hogy gyakorlati szempontból is használható, egyszerű, hozzánk közelebb álló fajta ;)


Egy kisebb merítés a szabadépítményes méhészkedésről, méhlakások gyártásáról, mézszüretről:

https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+beekeeping
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+beehive
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive+construction
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive+honey+harvest

S a módszer csúcsa:

https://www.youtube.com/results?search_query=Geddekas


Az utóbbi már minden igényt kielégíthet, ráadásul akár vándorméhészetre is kiválóan alkalmas, nem kell hozzá a füstölőn, zongorahúron, közepes méretű palloson kívül csak mángorló.

Én nem is keresnék tovább...

Igazán köszönöm a fáradozást, de ha jól látom, a belinkelt videók mindegyike a Phil Chandler-féle változatról tartalmaz kereséseket, erről a fajtáról viszont már olvastam, a kérdésem is úgy szólt, hogy ezen és az Ön szerint is "módszer csúcsát" jelentő Geddekason túl milyen fajták vannak még, amelyek a gyakorlatban hasonló szinten használhatóak.
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #48 Dátum: 2016. Szeptember 08. 20:13 »
Kedves Geddekas!

Méltányolhatná, hogy nem méhész létemre ilyen igyekezetet tanúsítok a haladó horizontális és vertikális és mindenféle top bar hive módszerekkel kapcsolatban.

Érdeklődő Jam kollégának igyekeztem olyan fogódzót nyújtani, melyet bizonyára haszonnal tanulmányozhat ő is. Ennél jobban viszont már inkább nem mélyednék el az archaikus méhészkedésben, talán Jam barátunk is megérti, hogy  a gyorsított ütemű ismeretszerzést nem a kasos méhészetre fókuszálnám.
Amit pedig a Gedde-féle hexagonról írtam, abban sincs csúsztatás, ráadásul a jövőben, a meghirdetett önkorlátozás következtében is ez a típus látszik a leghasználhatóbbnak. "Odaát" pl. virágládának képezte át az egyik fórumozó...



A technológiát a Fórumon kezdtem tanulni:


Márna

"Itt mifelénk itt ragadt valahogy a "rakodókas" cca 800 példányban, telephelyen(?)ként 30-40 db.
Se bejelntve jegyzőhöz, se tulaj nem tud róla, sem kitáblázva (se vigyázz se tulaj elérhetősége) és persze üres (műlépes kaptár feromonnal) nyitott kijáróval és hogy ne legyen csak ennyi, itt vagyunk az országhatár melett 10 Km-en belül. Épp csak az összes méhészeti szabályozást szegi meg!  :merg  :merg  :merg

Tudom hogy ki az illető :merg , és a HIVATAL ennek ellenére sem akart neki menni.
Persze Hat. állatorvos, Megyei ÁEÜ, Sima rendőr, Megyei főrendőr de nem akartak kezdeni semmit.

Én mint hivatásos meü szélmalom harcot vívtam, addig amíg tényleg be nem durvultam. Igen én személyesen és nem a hivatal! Csak úgy maszek alapon időm és pénzem bőven van rá, agyonfizetnek (22 ft/mcs).

Szóval szép szép de ez itt egy szép ország. Igen a helyzet egyenlőre megoldódott (2 jegyzőt ahol én vagyok a meüf határozatra késztettem eltakarítás ügyében, de éppen másnap pont előttem kanyarodott ki az illető szépen felcuccolva! (Ne tudd meg hogyha megállítom milyen büntit kapott volna Hivataltól! :merg )

Ébresztő! Igen csak nehéz ügy ez! (Azért ne haragudj, hogy csak így ébresztgetlek)"

Persze Váltó is válaszolt (nem tudja valaki, ki lehetett Váltó ?):

Váltó   
 Hozzászólás témája: Re: márnaHozzászólásElküldve: 2009.11.19. 15:03
márna írta:
tsanyi írta:
márna írta:
Én mint hivatásos meü szélmalom harcot vívtam, addig amíg tényleg be nem durvultam. Igen én személyesen és nem a hivatal! Csak úgy maszek alapon időm és pénzem bőven van rá, agyonfizetnek (22 ft/mcs).
És mit tettél amikor bedurvultál?

" Váltó válasza:Jut eszembe: ott azon a tájon nagyon jelentős (több millió forint értékű) méhlopások is voltak ebben az évben és a tolvaj(ok) ráadásul az ellopott méhállományt mégcsak nem is hasznosította(ták), hanem egyszerűen kirázta(ták) és tönkretette(ték)? Ki volt az? Nem tudod véletlenül? Ha ezt tudnád, azzal valóban sokat tudnál segíteni. Ha valóban annyi méhegészségügyis lenne, mint amennyi kellene, akkor ilyen rosszindulatú primitív kártételek nem történhetnének súlyos következmények nélkül.

A meg nem született csikó hátára hogyan lehet felülni? Üres műlépes feromonos csapdák semmilyen méhegészségügyi veszélyt nem hordoznak és mivel nem méhcsaládok, ezért bejelentési kötelezettség sincs rá."

Márna másképp látta:
"Na sorban.
A méhészet (kaptár és lépek) már méhészet pláne ha akár egy raj is van bent.
Hogy van-e bent raj vagy nincs ki mondja meg, monitoring vizsgálat nem lehetett (nincs tulaj nincs bejelentkezve) pláne üres kaptárt csak úgy szabad tárolni , hogy méhek ne juthassanak be!!! Kijáró zárva itt meg nincs is csak egy hosszú nyilás (70/2003 fvm!!!) és szerintem simán méhészet az ilyen telep még akkor is ha nincs bent ebben a pillanarban méh.

Plussz a határ meletti 10 km belül eleve tilos idegen rajt befogni: nyitott kaptár + ferromon kapszula!
Szerinted semmilyen veszély nincs? Bárhonnan beköltözhet raj, nem csak külföldröl (ezért a 10 km szabály egyébb betegségek miatt) és itt már méhcsalád lessz, akár atkával, nyúlóssal és mivel itt a tulaj sem járt hónapokig, ki mondja meg hogy mennyiben van család, és milyen betegség! ........"


b_hive   
 Hozzászólás témája: Re: MindennapjainkHozzászólásElküldve: 2010.01.31. 23:43

"A mai taggyűlésen ezt mutatták be:
Csatolmány:
DSCF0890.JPG
DSCF0890.JPG [ 114.29 KiB | Megtekintve 206 alkalommal. ] (A kép egy műanyagból készült hexagon-gyűrűt ábrázol)


Na nem azért, hogy ezt használjuk, hanem mert a Dráva árterében többet találtak feromonkapszulával felcsalizva... "

   
Cerana 
Hozzászólás témája: Re: Hogyan kezdjek méhészkedni?HozzászólásElküldve: 2010.02.05. 11:25

"Illetőleg egy másik verzió szerint: ha az ismert tulajdonos nem fogja be a méhraját, akkor azt birtokba veheti más. Így viszont a másik variáció a helyes. De az is helyes lehet, hogy a tíz kilométeres határon belül ismert tulajdonostól származó méhrajt nem kell megsemmisíteni, ha az nem a szomszéd államból érkezett.
Mindenesetre, ahol ki vannak rakva a rakodókasok, ott a helyi méhészek minden nap megjelenhetnek, és beadhatják az igényüket a befogott rajra, mondván, hogy előző nap szállt ki. Ha a rakodókas tulajdonosa nincs ott, akkor szerintem simán kivehetik a rajt, mert ha nyitva van (a raj csak úgy tudott bemenni), akkor az rajbefogó eszköz, és nem méhlakás, tehát a benne lévő raj még nem tekinthető birtokba vettnek. Azért sem,mert nem lehet bizonyítani a két nap elteltét a kirepüléstől számítva."

Mégis deGonosz intelmei alapján igyekeztem megközelíteni a kérdést, a fantáziám úgyis kifejezetten képszerű, tanulni is szeretek, no, meg az empátiáról se feledkezzünk meg...:
deGonosz   
 Hozzászólás témája: Re: SajtófigyelőHozzászólásElküldve: 2012.08.18. 05:27
   
"Több fantáziát urak! Csak egy gyenge látomás: fehérorosz méhész görnyed a rakodókas felett, krajnai-pannon-buci keverék méheinkkel, biodinamikus módon kezelve, és a mángorlót csattogtatva-tekerve.........."

Nos, a Fórumon írta le a jó öreg nyugdíjazott Tomipapa, miért szélhámosság amit Csuja csinál, amikor hinti az észt és termelő rendszerként akarja "eladni" a permakultúrás népeknek meg a tudatlan kezdőknek a rakodókasait:

"H.apci!

Tükör jól leírta, miért ne. Én még kiegészíteném egy rendkívül fontos szemponttal. A történelmi időkben a kasos méhészkedési technológia poliflórás, jó virágporos, folyamatos hordást adó legelőkre lett kitalálva. Akkor ilyenek voltak a hordási viszonyok. Nagyon kevesen vándoroltak, állóméhészkedést folytattak olyan vidékeken, ahol a természetes flóra háborítatlan volt, a vizek szabadon kószálhattak, a láprétek, ligeterdők, az erdős sztyeppvidék ontotta a virágport, folyamatos, nem lökésszerű nektározást biztosított szeptemberig. Nem volt akác, nem volt repce, nem volt selyemkóró, nem volt napraforgó, nem volt kemizálás. Voltak természetesen szántók, tehát volt tarló, s volt tarlóvirág, voltak vízjárta kaszálók, óriási virágzó legelők, mocsárrétek, folyóparti ligeterdők, természetes erdőtársulások, voltak szórványgyümölcsösök. Nem volt ekkora méhsűrűség, hiszen nem volt vándorlás, nem volt etetés, (cukor sem volt), s nem volt atka.
Aztán lett akác, napraforgó, később selyemkóró is, volt még valamennyi kaszáló és rét, volt még tarlóvirág, de a vizeket visszaszorították, a mocsaras területeket lecsapolták, nagyon sok erdőt kiirtottak. A kasok helyett kis méretű méhlakásokban és kereteken kezdtek méhészkedni. Aztán ahogy helyben fogyott a kasos méhészkedéshez (is) alkalmas méhlegelő, elkezdtek vándorolni.Aztán a rohamos, de rövid hordás kiaknázására, vándorlásra alkalmas kaptár is megszületett.
Csuja Laci zsákutcája a méhlegelő, hiszen az ő "kasos" méhészkedési technológiája egyértelműen csak a folyamatos hordás esetén képes működni. Ilyen ma már talán nincs is, ezért a folyamatos építtetés fenntartására kénytelen folyamatosan "cumiztatni". Cukorsziruppal... Aztán hebeg lózungokat a biodinamikus méhészkedésről, Demeter követelményrendszerről, tiszta fajtamézekről. Nem képes belátni, hogy a kasos méhészkedés ideje a méhlegelők átstrukturálódásával végképp letelt. Lehet archaizálni, lehet agyalni, de arról is megfeledkezik, hogy régente csak annyi kasban tartottak méhet, amennyit a legelő képes volt eltartani. A mai méhsűrűség mellett emiatt álságos az a szemlélet, amit képvisel, s amiatt huncut, pimasz gazember, mert mindezt kitűnően látva mégis igyekszik félrevezetni a felkészületlen, az "újra" rendkívül "fogékony" kezdőket, permakulturistákat.
Ebben áll az ő bűne, s emiatt a mentalitás miatt konfrontáltam vele mindannyiszor, ahányszor csak feltűnt a fórumon.

Aztán ha valaki kísérletezni, archaizálni, biodinamizálni, szaporítani akar, akkor kasozzon kedvére, de cumiztasson, mint a hejderménkű, mert a háziméhünk csak hordásban hajlandó fiasítani, lépet építeni, virágport gyűjteni, mert ha lenne is elraktározott tápláléka, akkor is leállna a hordástalan időszakban...Javaslom, ha kasozásra adja bárki a fejét, tegye azt legelébb olyan telephelyet keresve, ahol a röpkörzetben nincs másik méhészet...Szóljatok, ha ilyet találna valamelyikőtök!"

Persze a vízeszű öreg egyszer megvédte a Mestert, amikor valaki lemacskaklotyózta a kasát. Kapott is érte a Fórumon:
Tomipapa   
 Hozzászólás témája: Re: DühöngőHozzászólásElküldve: 2013.01.14. 22:27

Blaci!

Nem élem meg szúrkálódásként, ha adsz a hitelességedre.

Az alternatív humort is képes vagyok értékelni, bár a német véleményformáló hozzászóló szakmai súlya és humorérzéke gyakorta emlékeztet olyan hasonló megnyilvánulókra, akik a humorérzéken kívül egyéb kvalitást még nemigen virítottak elő. Bizonyára te Örösin nőttél fel magabiztos véleménynyilvánítóvá és kommentátorrá, ezért ha netán levélváltásba keverednél a "macskaklotyós" német fórumozóval, említsd már meg neki, hogy Örösi nem nyilatkozott ily humorosan e köpüről, de hiszen te is így olvashattad tőle. A hitelesség kedvéért említsd meg neki, hogy a méhlakások történeti fejlődése során az jó angol Gedde (kitől Lászlónk nickjét is kölcsönözte) osztott köpüje az elsők között volt, ami túlmutatott a kasos méhészkedési gyakorlaton, de a humortól duzzadó németek Christ-je véle szinte egyidejűleg, s valamivel több német szögletességgel úgyszintén felülléces és felső kezelésű osztott kaptárjával kacagtatta meg méhésztársait. Azt es írd már meg neki, hogy egykori honfitársa, Dzierzon atya is hasonló, felülléces (bár hátulkezelős) köpüt/kaptárt alkotott. Jó ideig népszerű volt azoknál a humoros német méhészeknél, oszt a keretes kaptár azt is kiszorította. Azóta valószínű már lengőajtós kivitelben szolgálja egérvadász házi kedvencüket.

Soha, senki nem állította, hogy Cs.L. feltámasztott Gedde-köpüje az üzemi méhészkedésre maradéktalanul alkalmas lenne, de az archaikus, ökológiai méhészkedést a maga módján szolgálhatja. Én is halálra aggódtam magam, amidőn Lászlóm videofelvételein kaptárvas helyett egy böcsületes méretű -egykor talán a német lovagrendben használatos- pallosszerű harci eszközzel kezelte a méheit, tartván attól, hogy ne adj Isten, még megsebzi, vagy kettévágja magát véle, de mint az elmúlt idők történései tanúsították, valószínű megtanulhatott együtt élni e jatagánnal.... Ha megkérdezel néhány tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező méhészt akár erről a fórumról is, megbizonyosodhatsz arról, hogy bár őrültnek tűnik a gondolat, de ezen őrületben van némi rendszer. Lehet, hogy László még nincs birtokában a teljes technológiának, s gyakorta félrekommunikál egyes elemeket, de egy jó, poliflórás, hosszúhordású méhlegelőn, saját mézellátás biztosításának igényével ebből a méhlakásból lehetne talán az egyik legjobb minőségű mézet mángorolni, a lépcsere rendszeres, a köpü alkalmas nagyon szép viasz termelésére, s annak sincs akadálya, hogy a szaporítást is szolgálja, ráadásul részben a 1/2 NB-val is csereszabatos a középső felső léceinek mérete.

Ha nem nekem akarja eladni e találmányát, s nem nyomul mindenhol ezerrel vele, nekem semmi kifogásom a köpüje ellen. Nekem nem kell, én leragadtam a gyékénykasoknál, de elítélni, leócskázni nincs jogosítványom mindaddig, amíg nem káros másokra e brainstorm. Tőlem lyukas serbliben is méhészkedhet bárki, ha abban találja meg saját kiteljesedését, s nincs kárára a szakmának...

Oszt' ha valaki ebből akar megélni (méhészet, nem kas-eladás), akkor feltehetően nem ezt a méhlakást választja a boldogulásához..."

A történethez hozzátartozik, hogy ráadásul nem is a geddekast katzenklo-zta le a német, csak valaki félreolvasta. Ha érdekli a népeket, az eredeti link: http://www.omlet.co.uk/shop/beekeeping/beehaus/. A történethez hozzátartozik még az is, hogy ez a cicarötyis nick a Csuja féle technológiát is belinkelte   http://warre.biobees.com/hexagon.htm

Nos, és akkor zárásként egy beszélgetés a Fórumról. Nem idéztem volna, de az az írás úgy tudom, már nem hozzáférhető a világhálón másutt, mint a Fórumon, oda meg nem mindenki jár. Nézzék el, ha itt nem kívánatos fordulatok is vannak benne, de azokat az a semmirekellő Arisztaiosz írta, nem én...

Arisztaiosz   
 Hozzászólás témája: Re: méhészeti technológiákHozzászólásElküldve: 2014.02.10. 01:55



Mindenáron írta:
"Nem tudok semmit! Egyáltalán nincs semmi gyakorlati tapasztalatom, csak elméletben konyítok valamit, ezért pontosabb válaszokat szeretnék kapni.Tik vagy Önök megértitek egymást néhány szóból, de én bizonytalan vagyok.Pl.:Azt mondták, hogy tegyek be feromont, de én pontosabban szeretném tudni milyen formába tegyem be, mert vannak szerintem olyanok amik gyorsan elpárolognak, de mivel én úgy gondoltam ezt az egészet, hogy kiteszek egy kast, és majd ha lesz raj, rátalálnak, és belemennek.De nem mindegy, hogy mennyit várok a rajra, és ha addigra kifogy a feromon bele mennek-e (rátalálnak-e)!"



"Kedves Áron!

Felteszek egy régi történetet, melyet egy hiteltelen, strici gazember írt egykor a "blogjára". Itt a neve szitokszó, de leírom a nickjét: Geddekas, hogy ha mentort keresne, tudja, kihez fordulhat kasos méhészkedés ügyben. Udvariatlan tett ez az idézet ezen a fórumon, mert a régi fórumozók kiütéseket kapnak a fazontól és a "műveitől", megjegyzem teljes joggal, mert ez a troll többet ártott már ezidáig a nyugodt fóruméletnek, mint a mondabéli Pandora, aki minden szelencébe zárt gonoszságot, rosszat, fáradtságot, betegséget, öregséget az emberekre szabadított...
Nem tettem volna fel még ennek ellenére sem ezt a blogbejegyzést, ha nem lennének itt olyan fórumozók is, akik nem régóta fórumoznak, s értelemszerűen nem ismerhetik Geddekast és összes "műveit", viszont nem árt, ha meggyőződhetnek a "hitelességéről"... "Sajnos", a "mű" eredetiben már nem elérhető, a "szerző" (az a „hiteles”) azóta úgy látszik, nem kívánja megosztani azt a nagyérdeművel...
Önnek nem is eshet túl messzire Geddekas, Ipolybalog és Gödöllő között mindössze 90.3 km a távolság, legfeljebb 1,5 óra útidővel. Érezzék magukat jól együtt, meglátja, rajbefogó feromonból és a kasos méhészkedésből rövidesen ön oktathatja az olthatatlan tudásvágytól "mindenáron" kérdezni kényszerülő kezdő tinédzsereket...

A blogbejegyzés címe: "Rosszindulattól a méhészek sem mentesek"

"A megszokottól nagyon eltérőt nehezen fogadják el az emberek. Amikor megjelentek az első keretes kaptárok Magyarországon, azokat is ellenérzéssel fogadták a kasos méhészek. A keretes méhészek között évtizedekig tartó sértéseket osztogató vita folyt a keretméreteken. Én erre számítottam, de a mai közhangulat sokkal zaklatottabb, sokkal szélsőségesebb, ezért a rosszindulat minden változata megnyilvánult ellenem a múlt évben. Tőkeszegényen kezdtem el a méhészet felállítását és több rossz döntéseket hoztam, ezért most csak üres rakodókasaim vannak, mintaszerűen működő rakodókasos méhállományom még nincs. Így aztán a bagolyhuhogás és varjúkárogás ellenében nem tudok érvelni.

De hogyan is zajlott a 2009-es évem?

Januárban úgy tűnt, hogy jól fog indulni, hiszen a rakodókasok elkészítéséhez szükséges összegeket elő tudtam teremteni. El is indult a gyártás, de hamar jelentősen megnőttek a gyártási költségek. A rakodókasok majdnem egy hónappal később készültek el, mint ahogy terveztem. Nem is készült el hozzá minden és ezeket pénz hiányában ideiglenes megoldásokkal pótoltuk.

A rakodókasokat keretes méhcsaládokkal csak léprombolással vagy átfejlesztéssel lehet benépesíteni, ezért inkább ősi módszert, rajbefogást választottam. Sajnos 2009 egy kivételes év volt, alig rajoztak a méhek. Magyarországon átlagban 100 - 200 000 méhraj száll ki és pusztul el. Egy-két mintaszerűen dolgozó méhészen kívül a többség a kirepülő méhrajoknak alig 1-2 %-át fogja be. Egyrészt figyelmet se fordítanak rá, másrészt fáradtságos munkának tekintik, harmadrészt többnyire öreg anyás rajokról van szó, tehát nem nagy érték. A be nem fogott rajok 99 %-át aztán egy-két hónap alatt az eső elmossa. 2010-ben az olyan méhállományok, ahonnan a méhcsaládok 30-%-a is megrajzott más években, a múlt évben 1-2 %-ot se érte el a méhrajok száma.

2008-ban kipróbáltam a rajbefogó feromon kapszullát. Akkor a szakirodalmi adatoknak megfelelő arányban sikeresen tudtam vele rajokat befogni, tehát okom volt rá, hogy bízzak benne. Ennek alapján 2010-ben a rakodókasokat 20-as csoportokba helyeztük ki rajbefogó feromonokkal együtt. Vártunk türelemmel a nyári napfordulóig, de a rajzás hiánya miatt a kihelyezett 500 rakodókas egyetlen rajt tudott csak befogni.

Nézzük a rosszindulat megnyilvánulási formáit

A hazugságok és rágalmak egész tárházát össze lehet gyűjteni a következő internetes fórumon. Sajnos ezen az idézett fórumon egyetlen önmérsékletet mutató ember szólalt meg, a többiek csak és kizárólag rosszindulattal, cinikusan, rágalmazóan írtak eddig. Pl. most egy B-hive becenevű méhész egy lopott rakodókas gyűrű fotóját tette el a fórumra és senki sem kifogásolta, hogy honnan szerezte vagy a gyűrűt vagy a fotót.

Hazugságok terjesztése:
• Egyik hazugság: a feromonos rajbefogás bűn, mert az elcsalja a méhcsaládot a tulajdonosától.
• Válasz: Ha ez igaz lenne, akkor most 500 méhcsaládom lenne, 500 üres rakodókas helyett. A méhrajok kirepülés után jó ideig egy kaptár közeli bokron-fán ülnek le és felkészülnek a hosszabb útra. A gondos méhész ekkor fogja be a rajokat. Azt követően viszont már nulla az esélye van a méhésznek a saját rajának a befogásra, mert azok bizony követhetetlen módon 1-2, sőt akár 3-5 km-re is elrepülnek. De emlékszem rá, hogy fiatal koromba szomorúan néztem akácon a kirepülő rajt, mert olyan magasra szállt és pihent le, hogy esélyünk nem volt a befogásra.
• Másik hazugság: a rajbefogás bűn.
• Válasz: A Polgári Törvénykönyv szerint jogosan kerül a tulajdonába a befogónak a befogott méhraj.
• Harmadik hazugság: a rajbefogás súlyos mégegészségügyi veszélyt jelent.
• Válasz: A nyári napforduló előtti méhrajokkal a méhcsalád egészségesebbik része távozik a kaptárból, tehát a befogott raj egészségesebb, mint az a méhcsalád ahonnan származik.
• Negyedik hazugság: Az üres, műlépes és feromonnal felszerelt rakodókas súlyos közegészségügyi veszélyt hordoz, ezért el kell pusztítani.
• Válasz: Szigorúan sterilizált műlépek lettek kirakva. A rakodókasokban előzetesen méhcsalád soha nem volt, tehát megbúvó méhbetegség se lehet benne. Viszont mihelyt betelepszik egy méhraj, azonnal a méhcsaládokra jellemző módon védi a saját egészségét és a lakását, tehát semmivel se jelent több veszélyt a környezetre, mint bármely más méhlakás.
• Ötödik hazugság: A feromonos rajbefogás azért erkölcstelen, mert a feromon hatására a kirepülő rajok hamarabb elhagyják a méhész telephelyét, mint egyébként tették volna és így a méhésznek nincs ideje befogni a kirepülő rajokat.
• Válasz: A rajzás elindulása előtt jó néhány nappal keresik méhek a megfelelő odút. Több helyet is kinéznek maguknak, de végül az anya dönt az útvonalról és a helyről. Egyik biztos körülménye a rajzásnak, hogy az anya legalább 600 méterrel távolabbi helyen szeret odut találni, mint ahonnan kirepült. (persze biztos lesz aki ismer ellenpéldákat, de ezek ritka esetek) Másik biztos körülmény, hogy a raj a kaptárból kiszálltakor mindenképpen a kaptár közelében lepihen, erőt gyűjt és csak utána megy tovább. A feromonok kutatásával foglalkozó szakemberek és a gyártó SEM említette, hogy a feromonos rajbefogók felállításának hatására a rajok kevesebbet pihennének és gyorsabban hagynák el eredeti lakhelyüket, eredeti gazdájukat.
Rágalmazás

Az egész országban nagyon sok méhlopás volt a múlt évben, éppen így azon a környéken is, ahol az én rakodókasaim ki lettek helyezve. Egy sorozatlopás kapcsán természetesen megszületett a zseniális ötlet egy helyi méhegészségügyi felelős agyában, hogy csak és kizárólag a rakodókasos méhész lehetett a tolvaj. Ebben a helyzetben még azt is mondhatom, óriási szerencsém van abban, hogy nem sikerült a rajbefogás. Ha sikerült volna, és a kasokban ott lettek volna az új méhcsaládok, akkor sokkal nehezebb lett volna védekeznem a vádaskodás és a rosszindulatú butaság ellen.

Károkozás:

Volt ahol csak egyszerűen loptak a rakodókasokból. Volt ahol az egészet, volt akinek csak a tető kellett, volt aki a feromonokat lopta ki stb. De sajnos volt két telephely ahol agresszív durva rombolás is történt. A rombolást végzők személyét ismerem is. Az összes károkozás nagysága kb 20 %-os.

Mit tervezek a 2010-es évre?

Túl sok pénzt, munkát és időt áldoztam a rakodókasos méhészkedésre, ezért folytatnom kell. Remélem ez az év sok rajjal és bőséges mézterméssel kárpótol az eddigi kudarcokért. "

Nos, elolvashatta: ez az "igaz" ember szembesült a teljes környékbeli méhésztársadalom rosszindulatával, midőn a nagy méhészetek közelében letelepített, beferomonozott kasait a méhészetek tulajdonosai nem fogadták kitörő örömmel... Szerintem inkább annak kellett vón' örülnie, hogy nem a kezét-lábát törték a méhészek, hanem csak a "kasai" egy részét aprították fel. Azért látja, nem kispályás mentort ajánlottam önnek, Geddekas rögvest 500 kassal indított... Lesz kitől tanulnia, ha mindenáron rajlopással igyekszik indítani méhészeti tevékenységét...A "műben" rejlő ellentmondásokkal, csúsztatásokkal és hazugságokkal pedig ön ne foglalkozzon, inkább fókuszáljon a módszerrel kivitelezhető rajlopások kecsegtető lehetőségére.
Amúgy már előbb is akartam javasolni, soványmalac vágtában üstöllést regisztráljon át a Baromfiudvarba, Geddekas mostanság nagyrészt ott kukorékol... Ja, ha mégis rajokat lopni óhajtana, az e-mail címét inkább változtassa meg domonuslobiscum-ról dominuslopiscum-ra, itt úgyis hiába szeretne lobbizni, ráadásul a lobbit kettőzött "b" hangzóval írják.

Et cum spiritu tuo... Ámen."

A Fórumon rendkívül népszerű téma volt mindig a Geddekas, onnan idézem egy régi ismerősét is:
kertaig   
 Hozzászólás témája: Re: EgyébbHozzászólásElküldve: 2008.10.26. 17:55
"Üdv!
Ha kertaig akkor rakodókas és semmi más! Szigorúan!
(nem provokáció de itt is gyorsan leírom: én volnék geddekas társa, már az egyik!)
Sajnálom az OMME fórumot, nagy érték volt szakmailag! Remélem visszakapjuk!
Üdv:kg"

Gondolom, fölismeri...

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #49 Dátum: 2016. Szeptember 08. 20:23 »
Kedves lousicide,

ha kérhetem, amennyiben nem kifejezetten Önnek címezve tenném föl kérdéseimet, akkor az általam feltett kérdésre válaszolni ne érezzen késztetést. Nem mintha egyébként nem lennék bizalommal az Ön által írottak igazságtartalmát illetően (másképp: "elhiszek én bárkinek bármit"), de az Ön hozzászólásaival kapcsolatban igen hamar kialakult az a - vélhetőleg már nem változó - véleményem, amely leginkább az "a kevesebb több lett volna" közhellyel fejezhető ki.

Köszönettel,

Jam Clerk
« Utoljára szerkesztve: 2016. Szeptember 08. 20:28 írta Jam Clerk »
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #50 Dátum: 2016. Október 21. 11:08 »
Sziasztok! Tisztelettel üdvözlök minden bogarast!

Kezdőként lenne kérdésem a témával kapcsolatban. Azon gondolkodtam, hogy a
rakodó rendszerű szabadépítményes méhészkedés sokkal egyszerűbb lenne, a  gyűrűk helyett 15 cm magas négyszög alakú fiókokat használnánk. Ezek készülhetnének akár ugyan úgy 5 cm falvastagsággal is, de lehetne a 1/2 NB fiókokat is használni.

Mindenképpen előny lenne az azonos keretméret, a kereskedelembe kapható kiegészítők használhatósága (anyarács, tető, aljdeszka), könnyebb telepítés stb.
A kérdésem arra vonatkozik, hogy a hengeres (hatszög) forma és a különböző keretméret jelent-e konkrét lényeges előnyt?

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #51 Dátum: 2016. Október 21. 12:17 »
Ha tudsz angolul, akkor az alábbi oldalt érdemes alaposan átolvasni.

http://www.bushfarms.com/bees.htm

Nyolc keretes medium langstroth rendszerrel dolgozik, szabad építménnyel.

Szerintem az itthoni rövid és szakaszos méhlegelők mellett az ilyen jellegű szabad építményes méhészkedés elég kockázatos. Nem hiszem, hogy önerőből annyi lépet ki tudnának építeni a családok, ami egy keretes kaptárban elegendő lenne. Az egyéb alternatívák, mint a Top Bar Hive, Warré hive vagy a Geddekas talán alkalmasabb erre a célra. Ezek mind kisebb lépekkel operálnak, és a fiókok térfogata is jelentősen kisebb, mint a keretes rakodóké. Egy időben engem is foglalkoztattak ezek az alternatívák, de végül maradtam a műlépnél. Igyekszem annyi viaszt megtermelni, amiből kijön a saját éves műlépszükségletem.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #52 Dátum: 2016. Október 21. 19:58 »
Az első rakodókas 2007-ben készült el. Sajnos nem maradt belőle egy példány se, mert kezdetleges és gyors technológiával lett összerakva. A második változat még ma is működik, szinte változatlan formában. Alapvetés a következő: A méhcsaládok többnyire fatörzsben élnek és a fészkük évszakosan le és fel mozog. Ha jól avatkozik be a méhcsalád életébe, akkor elég évente egyszer elvenni a mézet tőlük. A rakodókas nem fiókokból, hanem 35-39 cm belső átlójú hatszögletes gyűrűkből áll. 

A kezelhetőség miatt lett a gyűrűk magassága 12 cm. Minden gyűrűben vannak felső lécek. A lécek futása követi a méhcsalád természetes formáját, A legnagyobb átlóval megegyezően futnak, tehát a henger közepén hosszabbak a felső lécek, míg szélen rövidek. A lépek magassága 10 cm. Ez az a magasság, amivel leszakadás veszélye nélkül lehet vándorolni, továbbá, amit leszakadás veszélye nélkül ki lehet emelni a gyűrűből. Ezzel el is mondtam azt, hogy a rakodókasban a méhegészségügyi és rajzás vizsgálatot könnyen el lehet végezni.

Eddig a kijáró a legalsó gyűrűn volt. Ebben tervezek jövőre módosítást. A német hangás területeken volt szokás alkalmazni a felső kijárós kasokat. Jól mézeltek a családok benne és el lehetett venni a mézet úgy tőlük, hogy a családokat nem kellett lekénezni, hanem karéjozó késsel lemetszeték a mézes lépek egy részét. Kipróbálom néhány rakodókasnál, hogy a legfelső gyűrű legfelső pontján lesz jövőre a kijáró. Lehet, hogy kicsit agresszívebbek lesznek a méhcsaládok, de nagyon valószínű, hogy a lépek építése és mézraktározás egyszerűbb lesz. Nem beszélve arról, hogy a fészek ott lesz legfelül a kezem ügyében, tehát nem kell a méztéri gyűrűket leemelnem, a méhcsalád kezeléséhez. A lépépítő és mézraktározó méhek pedig a fészek alatt fognak dolgozni. Ha a fészket vagy mézteret akarom bővíteni, csak azt a néhány fészekgyűrűt kell eltávolítanom. De ez most még csak terv, aztán meg majd meglátom hogy fog működni. Mindenesetre a derekamnak biztos kevesebbet fog ártani.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #53 Dátum: 2017. Január 08. 11:57 »
A minap elolvastam Phil Chandler: Méhészkedés természetesen  c. könyvét. A szerző mentalitása és hozzáállása a méhekhez és a méhészkedéshez nagyon szimpatikus. Ha valaki csak hobbiból szeretne méheket tartani, akkor a szerző módszere is lehet egy követendő példa. Egyrészt valóban a legkisebb eszközigénnyel bíró rendszer, nem kell hozzá még egy kis raktárépület sem, és a kaptár maradék faanyagokból, egyszerű barkács szerszámok segítségével megépíthető. A méhészkedési módszer pedig szinte megegyezik a fekvő kaptáras méhészkedéssel, pontosabban annak egy egyszerűsített változata, ami lehető legkevésbé "erőszakolja" meg a méheket. Nem próbálja meg elfojtani a méhek természetes ösztöneit, még a rajzást sem, sőt kimondottan igyekszik minden tevékenységet a méhek ösztöneivel összhangba hozni. Ezáltal a méhészkedés sokkal inkább eltolódik egy minőségi szabadidős tevékenység irányába, mivel a méhek nyugodtabbak lesznek a természetesebb tartási környezet következtében, de cserébe az elvehető mézmennyiség valamennyivel (vélhetően jelentősen) csökken.  Azonban, mielőtt bárki elkezdené összerakni a szerző által kifejlesztett kaptárt, érdemes a lépméretet közelebbről megvizsgálni.

A lép alakja trapéz, és legjobb esetben nagyjából az alábbi formát és méretet adja ki:

       36 cm
------------------------
\      |                    /
 \     |                   /
  \    | 29 cm       / 
   \   |                /
    \  |               /
     \________/
       10,8 cm
     
Lépfelület számítása:

((36+10,8)/2)*29 = ~680 cm2

Mivel a 680cm2 nagyjából a fél NB lépfelülettel azonos méret, így felvetődnek az alábbi kérdések:

1. Vajon fekvő kaptárban, ezen a kis lépméreten be lehet-e rendesen telelni a méhcsaládot?

2. Ez a lépméret (egy sorban)  a tavaszi gyors fejlődést visszafogja-e, és ha igen akkor milyen mértékben?

Sok más kérdés is felvetülhet a mi viszonyaink között, de ezek jó részére a függelékben megtalálhatók a válaszok, Geddekas jóvoltából.

A szerző végig a természetes méhtartás mellett érvel, de véleményem szerint ez a lépméret, fekvő kaptárban igencsak eltér a méhek természetes szükségleteitől.

Gondoltam, hogy a hazai állapotokat taglaló letargikus hangulatú fórum bejegyzések mellé felvetem ezt a témát, hátha kicsit jobb kedvre deríti a méhésztársakat, ha legalább elméleti szinten együtt gondolkodunk egy érdekes méhészeti irányzat egyik lehetséges alternatíváján. Kérek mindenkit, hogy elsősorban a nyitott énjét próbálja meg elővenni, és ne a módszer ócsárolásába csapjon bele. Nyilván nem az a cél, hogy a magyar méhészek áttérjenek erre a módszerre, de érdekességképpen bármelyikünk tarthat otthon egy-két szabad építményes kaptárt. Ha másért nem, legalább egy kis móka és ízletes lépesméz reményében.

Szóval akit érdekel, a könyv innen tölthető le:

http://mek.oszk.hu/14400/14401/14401.pdf

Élvezetes, könnyű olvasmány pont ilyen hideg napokra. Mindenkit bátorítok, hogy olvassa el és írja le a véleményét.

Vitaindító kérdés: Vajon használható-e valamilyen formában ez a kaptár a hazai viszonyok között?



Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #54 Dátum: 2017. Január 08. 12:43 »
Ahol van szeptemberig végig hordás, ott működhet.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #55 Dátum: 2017. Január 08. 14:47 »
Természetes en használható. Atkát irtani kell, családot gondozni kell. Ez a méhész kertjének egy szép színfoltja lehet.Ahogy az lehet egy szépen faragott köpű vagy egy szalmakas, továbbá egy rakodókas is. Debrecenben van egy méhésznek négy éve ilyen kaptára. USA-ban árutermelő méhészetet tart fenn egy méhész ilyen kaptárokban.

Tévedés azt hinni, hogy jobb méhlegelőt kíván ez a kaptártípus, mint a keretes kaptárok.

Tévedés azt hinni, hogy ezzel nem lehet árumézet előállítani.

Tévedés azt hinni, hogy ezekbe a Méhegészségügyi vizsgálatokat nem lehet elvégezni.

Tévedés azt hinni, hogy ezekhez nem kell méhészeti tudás.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #56 Dátum: 2017. Január 08. 15:34 »
Én ezeket nem írtam, nem is utaltam rá. Az egyetlen félelmem ezzel a kaptártípussal, hogy a keretméret túl kicsi a mi viszonyainkhoz a sikeres átteleléshez. Persze biztosan lehetne növelni a lépméretet, csak kérdés, hogy mennyivel? Ha legalább egy hunor méretet kiadna, azért az megnyugtatóbb lenne, szerintem.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #57 Dátum: 2017. Január 08. 16:38 »
A lépméretet te döntöd el.

A rakodókas ban 3-4 gyűrű a fészek télen, nyáron 3-5.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #58 Dátum: 2017. Január 09. 09:18 »
Az egyetlen félelmem ezzel a kaptártípussal, hogy a keretméret túl kicsi a mi viszonyainkhoz a sikeres átteleléshez. Persze biztosan lehetne növelni a lépméretet, csak kérdés, hogy mennyivel? Ha legalább egy hunor méretet kiadna, azért az megnyugtatóbb lenne, szerintem.

Olvastam Chandler könyvét, tényleg elég rokonszenves a stílusa és az ötlete (gyakorlata). Meg olvastam Péntek Lajos könyvét (leírását) is az MHVK-ról, ami szintén elgondolkodtatott. Ezen kívül volt még egy gondolat, amit innen, a fórumról "csentem el", ez pedig a dupla Hunor lépméretű "fekvő" kaptár.
Ezekből néhány elemet összegyúrva, idén teszek egy kísérletet: két darab kaptár készül 13 dupla Hunor méretű, vállazatlan (keretfüles és lent "fésűs" távtartóba ültethető), számozott keretekkel, melegépítményen, választódeszkával, a keretek szabadépítményesek, drótozás és lényegében műlép nélküliek lennének (kezdő csík vagy ráöntött, olvasztott viasz elképzelhető), vízszintes irányban 3 vagy 4 léccel 10-15 centis részekre osztva (kiépítettség esetén ez 1-1.5 kiló méz egy "rekeszben", a keretek számozottsága és a kis szakaszok miatt, megfelelő adminisztráció esetén, lehet tudni, hogy melyik rekeszt mikor építették ki, tehát milyen méz került bele, ami mézelvételnél hasznos lehet).
A kaptár belvilága értelemszerűen 44 centiméter széles, 37 milliméteres gerinctávolságnál és 2 centiméteres választódeszkával + némi kezelési hézaggal 51-52 centiméter mély, magassága pedig 54 centi a közlekedőalj és a felsőléc között, tehát eléggé "fatörzs" szerű hasáb, majdnem egyenlő kiterjedéssel minden irányban. Télre (és nagyjából egész évre is) 6-8 keretet gondolnék fészeknek, a többi "méztérként" lenne használatban, a választódeszka mögött, és értelemszerűen a kiépítettséget és a fészekben történt "használatot" követően kerülne fokozatosan hátrébb a kijárótól, míg végül teljesen hátra nem kerülne, mint talpig mézes, elvehető keret (ekkor pedig az elvett lépek levágással kerülnek ki a kaptárból, és préseléssel nyerném ki a mézet, a kiüresített keret pedig menne vissza a kaptár elejére, a kijáróhoz, utolsó pár előre fuss alapon).
Nem érvelek mellette, nem buzdítok senkit, ez csak egy ötlet a részemről, kíváncsi vagyok, használható-e valamire, ezért is teszek egy próbát. Az általad előírt "nyitott gondolkodás" jegyében  :)
« Utoljára szerkesztve: 2017. Január 09. 12:10 írta Jam Clerk »
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szabadépítményes méhészkedés
« Válasz #59 Dátum: 2017. Január 09. 13:48 »
Tetszik a szándékod. A méhek biztosan szeretni fogják. Annyi gondom van vele, hogy szerintem egy kicsit bonyolult. De ez már a méhész gondja. Szerintem mindig törekedni kell arra, hogy egyszerűen lehessen kezelni. Én ezért döntöttem a rakodókas mellett.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.