Egyáltalán nem panaszkodhattam a rakodókasos méhcsaládjaimra. A méhcsaládok természetes fészekképzése látványosan megvalósult bennük. Egész nyáron gyönyörű nagy csúcsára állított tojásdad formájú fészket tartottak fenn a méhcsaládok, aminek magassága 40-48 cm, vízszintes legnagyobb átmérője 30-35 cm volt, tehát a fészek négy egymás fölötti gyűrűn helyezkedett el és 6-8 lép szélességű volt. Fölöttük voltak és vannak a lépesmézes gyűrűk, amiből nyilván a legalsó, tehát a fészek fölötti gyűrű nem vehető el, mert erre az élelemre szükség lesz télen.
A méhcsaládok mostani életszakaszában a fészek átmérője látványosan csökken, a méhek a kikelő fiasítások helyére gyűjtenek, illetve oda hordják be a szétszórtan távolabbi lépeken levő fedetlen mézet. Érdekes módon a fészek függőleges átmérője lényegesen nem változott, tehát most is négy gyűrűt foglal el, azzal a kis változással, hogy a fészek alsó részén is megjelent a méz és virágporkoszorú.