Hír-les

  • 5507 válasz
  • 2218569 megtekintés
Re:Hír-les
« Válasz #975 Dátum: 2014. Szeptember 22. 20:40 »

 :'(
« Utoljára szerkesztve: 2015. Március 16. 19:11 írta Bogár 21 »

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Hír-les
« Válasz #976 Dátum: 2014. Szeptember 22. 20:52 »
Gyorsan kell kérni egy regisztrációs számot!

Re:Hír-les
« Válasz #977 Dátum: 2014. Szeptember 22. 21:05 »
!
« Utoljára szerkesztve: 2015. Március 16. 19:10 írta Bogár 21 »

Re:Hír-les
« Válasz #978 Dátum: 2014. Szeptember 22. 21:32 »
Bogár 21!
Ez teljes bukta! És nem is az első a megyében. A másik Tamásiban van.
Ha nincs TIR-ENAR szám semmi jóra ne számítson. Akkor a kaptárakba sincs besütve, az meg már rég kötelező!
A jogszabály nem ismerete nem mentesíti őket. Semmi kártérítést nem fognak kapni, jó ha nem lesz bünti.
Egy kicsit szétesett megyénkben a tájékoztatás.
Nagyernyei Attila

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Hír-les
« Válasz #979 Dátum: 2014. Szeptember 22. 23:57 »
Bogár!
Dehogynem! Nem ismerem a pontos szabályozást, de azt gondolom, hogy erre nem alkottak külön klauzulát, ha valaki  a betegség megállapítása után a kártérítés összegének megállapítása előtt kér regisztrációs számot. Hiszen mindig utóbbi előtt kell kérni a számot a támogatások alkalmával is. Nem eszik olyan forrón a kását.

Re:Hír-les
« Válasz #980 Dátum: 2014. Szeptember 24. 14:56 »
 
Szabad-e a méheket etetni?!
 
Ostoba kérdésnek tűnhet a címben felvetett kérdés, hiszen a jelenkori méhészkedés gazdaságosan alig képzelhető el a méhek etetése nélkül. Mégis több száz méhész teheti fel magának ezt a kérdést napjainkban. Miért is? Azért mert, nem tudja eladni a mézét. Lássuk ennek az igen súlyos és aktuális problémának az okait!
 
Méhészünk, ugyanúgy méhészkedett, mint bármikor a korábbi években, mégis mikor megvizsgáltattuk a mézét, pozitív lett az izotópos cukor tesztre. Ez azt jelenti, hogy méze a hatályos jogszabályok értelmében eladhatatlan. Pedig csak ugyanúgy etette a méheit, mint máskor, úgy, ahogy azt minden szakirodalom ajánlja. De akkor mi történt? Semmi más, mint az, hogy nádcukrot adott a méheinek répacukor helyett. Miért probléma ez, hiszen a nádcukor ugyanolyan kristálycukor, mint a répacukor? Azon egyszerű oknál fogva, hogy a nádcukor rosszabb esetben már egy-két százalékban is kimutatható a mézből, a répacukor pedig nem. Márpedig, ezt minden méhész tudja, ilyen mennyiségben a leggondosabb méhészeti technológia mellett is bekerülhet az etetett cukor a mézbe.
 
Mégis mitől van, hogy az egyik (nádcukor) csekély mennyiségben kimutatható a mézből, míg a másik (répacukor) nem? Ez azért van, mert a növények egyik csoportja más arányban köti meg a fotoszintézise során a szénatom egyik izotópját a levegőből, mint a növények másik csoportja. A cukorrépa abba a csoportba tartozik, amibe a nektárt adó növények több mint kilencven százaléka, ezeket a növényeket c3-as növényeknek nevezik. A cukornád illetve a kukorica (ebből készül Szabadegyházán az izocukor) pedig a másik csoportba, ezeket c4 es növényeknek nevezik. Az izotópos vizsgálat alapja, hogy rendkívüli (1% alatti) pontossággal meg lehet mérni, mennyi van a mézben c4-es növényekről származó cukorból. Mivel nektárt adó növények között is van kis számban c4 es növény, a vizsgálati tapasztalatok azt mutatták, hogy a természetes mézben maximum 7%-ig előfordulhat c4 növényről származó cukor is (a virágokról behordott nektár is főleg természetes cukrokból áll). Amennyiben 7% vagy annál több c4 es cukrot mérnek a mézben, azt hamisítottnak tekinti a világon mindenki. Ez a vizsgálat az egyik legrégebbi (50 es években fejlesztették ki az USA-ban az izocukros hamisítás ellen) és legmegbízhatóbb vizsgálati módszer. Akit részletesebben érdekel, az megtalálhatja a vizsgálat módszer leírását a Magyar Élelmiszerkönyv „Méz mintavételi és vizsgálati módszerei” gyűjteményének 9. számú mellékletében.
 
Amennyiben valamelyik méhésztársunk méhei olyan nektárt hordtak be a virágokról, aminek a természetes cukrai 7% közeli mennyiségben tartalmaztak c4 es cukrot és a feletetett nádcukor szirupból akár csak egy százalék belekerült a kipörgetett mézbe, a mézet hamisítottra fogja mérni minden komoly mézlaboratórium. Felteszem a kérdést, ez a méhésztársunk mézhamisító?! Már hogyan lenne az! Normális ember számára ez a kérdésfeltevés is orbitális hülyeség. Pedig az álszent világunkban annak kellene tekinteni. Ezért a mézért, ha közforgalomba kerül, akar meg is hurcolhatják ezt a méhésztársunkat.
 
Ugyanakkor senkit sem érdekel az EU-ban, hogy Kínából évente bejövő hetvenezer tonna "méz" (ami az EU import közel fele) miből van. Pedig nem nehéz kitalálni. Két dolog is elárulja, mi az valójában. Az egyik az ára. Fele annyiba kerül leszállítva, levámolva bármelyik EU országba, mint a magyar vagy az argentin, mexikói, stb. méz. A másik, hogy Kína kb. félmillió tonna "mézet" termel. Majdnem annyit, mint az egész amerikai kontinens és az EU együttvéve, miközben Kína területének háromnegyede sivatagos, vagyis ott mézet nem lehet termelni. Persze a kínai "méz" a laboratóriumokban hibátlan c4 cukorra is.
 
A fentiekben leírtak azt gondolom minden méhészt meggyőztek arról, hogy ne etessen mással, csak répacukorral. Ezzel kapcsolatban az OMME-nak a feladata az, hogy ellenőrizze (segítse) azokat a cukor-kereskedőket, akik ellátják a méhészeket cukorral, hogy azok csak répacukrot hozzanak forgalomba.
 
Tisztában kell lennünk azzal, hogy egyrészt a modern és hatékony méhészeti technológia nem nélkülözheti a méhcsaládok cukorsziruppal történő etetését. Továbbá a méhész legálisan etetheti a méheit, olyannyira, hogy EU-támogatás van rá. Másrészt, a méhcsaládok biológiájából adódóan, a kaptáron belül a különböző eredetű élelemforrások keverednek, ezért a legjobb méhészeti technológia mellett sem kerülhető el, hogy az etetőszirup valamilyen mennyiségben a pergetett mezbe kerüljön. Szerintem ezt fel kell a szakmának vállalni, mert ez az igazság. Azért is megtehetjük, hogy felvállaljuk ezt, mert ezzel a ténnyel együtt is a világ legjobb minőségű mézei között van a magyar. Nehogy már nekünk legyen lelkiismeret furdalásunk azért, mert a világ megváltozott (nem lehet ütőképes méhállományt fenntartani etetés nélkül), ráadásul akkor, amikor irdatlan tömegben önti el Európát az olyan méz, ami sohasem látott méheket!
 
Természetesen ezt a cikket nem azért írtam, hogy arra biztassam a méhészeket, hogy cukoretetéssel termeljenek mézet. Etetett mézet, függetlenül attól, hogy nádcukorról vagy répacukorról van szó, eddig sem, ezután sem vásárolja meg az Aranynektár Kft., hiszen annak az összes paraméterei leromlanak. Azt hiszem köztudott, hogy a felvásárlók közül a mi minősítésünk a legszigorúbb. Viszont minden hezitálás nélkül etessen a méhész, ahogy azt a termeléstechnológia megkívánja, csak figyeljen oda, hogy amivel etet, az ne izocukor vagy nádcukor legyen. Etetni kell, mert sokkal rosszabb következménye van annak, ha a méhcsaládok leromlanak, mert felléphetnek méhbetegségek, mert gyógyszert kell adni a méheknek, ami szintén elkerülhetetlenül bekerül a mézbe.
 
 
Joggal merül fel a kérdés, hol a határ?! Meddig tisztességes és mettől nem a méhek etetése? Ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy amíg a méhészeti technológia kívánja, azzal a céllal, hogy méhészkedés gazdasági eredményt hozzon a méhésznek, hogy a méhcsaládok jó kondícióban legyenek vagy felfejlődjenek, amennyit csak kell. Akkor nem az, amikor az etetés kifejezett célja, hogy a szirupból pörgetett méz legyen. Jogi értelemben nem lehet határt húzni. Maga a méhek etetése legális, bármennyit is ad a méhész a méheinek, ugyanis lehetetlen lenne jogszabályban definiálni, hol a legális mennyiség határa, annyira eltérő viszonyok között ill. eltérő technológiával méhészkedünk. Eltérő lehet még a méhészkedés célja is pl.: anyanevelés, rajok előállítása értékesítési céllal, virágportermelés, lépesméz termelés, bérmegporzás, stb. Azért nem kell félni attól, hogy ez a gyakorlatban is azt jelenti, hogy határtalanul lehet a családokba önteni a szirupot. A pörgetett méz minősége nagyon komoly korlát ebben, akkor is, ha répacukorral etet valaki, mert nagymennyiségű cukor etetés minden mérhető és érzékszervi paraméterét lerontja a méznek. Márpedig senki nem kaphat felmentést az alól, hogy a forgalomba- a fogyasztók asztalára kerülő méz minőségének, annak minden paraméterének meg kell felelni az előírásoknak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy azért rossz a mézem valamelyik paramétere, mert etetnem kellett.
 
 
Takács Ferenc
Aranynektár Kft.
 
 
Ez az írás egy cikk lett volna a Méhészetben. Csak a novemberi számba fért volna be. Tudom, hogy sok méhész mar az idén megvásárolja a következő évi cukrot, fontos lenne, hogy ezt körültekintően tegye meg. Ezért úgy döntöttem, hogy az internetes oldalakon teszem közzé, mert így előbb jut el a méhészekhez az információ.
 
Méhésztársi üdvözlettel,
Takács Ferenc


Re:Hír-les
« Válasz #981 Dátum: 2014. Szeptember 24. 16:11 »
Tisztelt Takács Úr!

Köszönjük a cikket! Én úgy tudtam, hogy az izocukornál 1 százalék, a répánál 10 a megengedett, de ezek szerint ez utóbbinál kevesebb.
A kérdésem már csak: honnan tudjuk, milyen cukrot veszünk?
A magyar cukorgyár adott pár éve egy közleményt ebben a témában az OMME kérésére, abban leírták, hogy a műszakkódban szereplő N betű jelzi a nádcukrot, de kérdés, hogy ez érvényben van-e még, illetve erre mennyi a garancia. Másrészt a külföldi gyártmányoknál semmit nem tudunk a cukor alapanyagáról. A magyar cukorból is - tapasztalatom szerint - főleg nádcukor van a polcokon, répacukor elvétve fordul elő.
Még egy kérdés: mi a helyzet a kukorica mézharmattal? Abban akkor ezek szerint magasabb arányban lehet a nádcukorból?

Re:Hír-les
« Válasz #982 Dátum: 2014. Szeptember 24. 21:01 »
Tisztelt Takács Ferenc Úr!
A Méhészklub tagjai, és olvasó tábora nevében köszönöm szakmai hozzászólását.
Örömmel tölt el, hogy ilyen prominens személyek is csatlakoznak hozzánk.
Több kereskedő is hívott, hogy aktívan, szinte naponta olvassa írásainkat.
A méhészeket érdeklő dolgokat itt bátran kitárgyalhatjuk.
A nézettségünk a cikk felkerülése óta megduplázódott.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

Re:Hír-les
« Válasz #983 Dátum: 2014. Szeptember 25. 11:32 »
Tisztelt Bogár Tamás!

A jog szerint semmilyen mennyiségben nem lehet idegen eredetű cukor a mézben.
Ha bármilyen kis mennyiségben (ez lehet akár csak1%) kimutathatóan jelen van a mézben az idegen cukor akkor a méz hamisitottnak szamít, forgalombahozatala jogellenes.
Különbség abban van a nádcukor es a répacukor között, hogy amíg a répacukor jelenléte kis mennyiség esetén nem kimutatható, addig a nádcukrot  izotópos vizsgalattal akár 1% -os mennyiségben is detektálni lehet.
A kukoricáról behordott édesharmat szintén úgy viselkedik mint a nádcukor az is c4 -es cukor. Ha tisztán kukoricáról hordott édesharmat mézet tudnának a méhek gyűjteni és az elvehető mennyiség lenne, az a teszten szintén megbukna. De ilyen méz a valóságban soha nem terem. A vizsgálat figyelembe veszi, hogy ilyen nektár is bejon a kaptárba ezért 7% -ig a c4 es cukor jelenléte természetesnek tekintendő, a vizsgalati eredményeket 7% vagy annal kisebb mért érték esetén úgy adják ki, hogy az azt tanusítja, hogy a méz nem hamisított. Ez azért van mert, sokezer garantáltan természetes mézmintát megvizsgáltak es 7% nál nagyobb c4 es cukor tartalmat egyikben sem találtak,ezért tekinthető a 7% még elfogadottnak. Akkor számít már hamisítottnak a mez, ha a c4 cukor eléri például a 8%-ot. Ebből 7% természetes nektárból van benne (legalabbis ezt vélelmezik) 1% pedíg kétséget kizaró módon idegen cukor.

Kedves Méhésztársak!

Én a magam részéről leirtam erröl a kérdésről amit tudok. A célom az volt, hogy ezek az információk mielőbb eljussanak a méhészekhez, egy reményeim szerint értelmes magyarázattal erröl a problémakörről. Elnézést kérek miatta, de sajnos egyéb elfoglaltságaim miatt nem tudok a továbbiakban  ezen az oldalon folyó vitában résztvenni.

Üdvözlettel:

Takács Ferenc

*

Nb18

  • *****
  • 797
Re:Hír-les
« Válasz #984 Dátum: 2014. Szeptember 25. 13:30 »
Takács Ferenc!

Köszönjük szépen az értékes információkat és a felvilágosítást!

Üdv.: Nb18

Re:Hír-les
« Válasz #985 Dátum: 2014. Szeptember 25. 18:37 »
Takács úr, köszönöm a választ!
Egy megjegyzést, ha szabad ehhez:

"Ha tisztán kukoricáról hordott édesharmat mézet tudnának a méhek gyűjteni és az elvehető mennyiség lenne, az a teszten szintén megbukna. De ilyen méz a valóságban soha nem terem."

Az idén termett, nem is kevés. Sokat bajlódtunk vele, hogy ne ez maradjon bent télire.
Ha ez megbukik a teszten, akkor valami megint nem stimmel, merthogy ilyen méz márpedig van és természetes eredetű, a csávázószerek miatt idén néhol rendkívül elszaporodott levéltetvek produkálták.
Úgy hírlik, valamelyik cég rá is akar állni a felvásárlására, mert akkora tömegben lett.

Re:Hír-les
« Válasz #986 Dátum: 2014. Szeptember 25. 19:46 »
Sziasztok ! Lehet hogy butaságot kérdezek de szólidágo mézet gyűjtenek ,illetve van az Osztrákoknál ?  Úgy gondolom hogy  meleg , és csapadékos idő kell neki , nem pedig olyan mint ott . Remélem , igazam lesz mert egy karton sőrben fogattam . Űdv .  Antal

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Hír-les
« Válasz #987 Dátum: 2014. Szeptember 25. 20:01 »

Ha ez megbukik a teszten, akkor valami megint nem stimmel, merthogy ilyen méz márpedig van és természetes eredetű...
Ezen elgondolkodtam egy kicsit. A felvásárló cég mondhatja azt, hogy nem vesz meg olyan mézet, amelyben akárhány százalék felett van a kérdéses anyagból. De jogilag egy ilyen nem állhatja meg a helyét (büntetést nem lehet rá kiszabni), mert ahhoz azt kellene bizonyítania a hatóságnak, hogy nem C4-es növény édesharmatméze keveredett a virágmézhez. A max. 7 % ugyanis csakis virágmézre vonatkozhat, amely nem C4-es. Ezek szerint nem lehet olyan nektártermelő növény, amelyik C4-es, hiszen akkor abban a cukrok messze a 7%-os szint felett fordulnának elő. Az édesharmatméz keveredésével viszont az elektromos vezetőképesség már nem az édesharmatmézre lesz jellemző. Marad a ritka cukrok hiányának ismertetőjegye: ha ilyeneket nem tartalmaz, akkor lehet azt mondani, hogy nem édesharmatmézről van szó, mégis C4-ből származó cukrokat tartalmaz a kritikus szint felett. Tehát ha van benne valamennyi ritka cukor, akkor már nincs kézzelfogható bizonyíték.

Re:Hír-les
« Válasz #988 Dátum: 2014. Szeptember 25. 20:59 »
Egy kis pontosítás! Kolléganőm felvilágosított az izotópos mérés pontosságáról. Már 0,2% nád cukor jelenléte kimutatható! Kaptam két vizsgálati eredményt tőle, ami ezt bizonyítja. Az egyiken 7% a C4 es cukor mennyisége és a hamisítatlanságot igazolja (not adulterated) . A másikon 7,2% a C4 cukor es a mezet hamisítottnak (adulterated) minősíti.

Re:Hír-les
« Válasz #989 Dátum: 2014. Szeptember 25. 21:55 »
irido: Igen, ezért kérdeztem, mert ebben a kukorica édesharmatban biztosan nagyon magas a C4-es cukor, akár 100 százalékhoz is közelíthet, legfeljebb annyival kevesebb amennyi más méz keveredett bele (pl. maradt benne a naprából). De más paraméterek alapján meg biztosan igazolható, hogy valódi méz. Pl. elég csak megkóstolni, érzik rajta a kukorica íz, a színe szinte teljesen sötétbarna, stb.