Az újságban olvastam , hogy a nyúlós költésrothadásra a finnek készítettek egy gyógyszert mely megoldást jelenthet a problémára . Lehet ebben bízni, vagy ez is egy szenzáció hajhász írás ,mely után jön majd a "kijózanodás", hogy esetlegesen nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a szer, vagy eljárás ? üdv:nyuszt
Nem akarok mellényúlni a témának, mert nem olvastam a cikket. Ha arról a finn eljárásról van szó, amely a vitellogenin immunterápiáról van szó, akkor nagyon csodálkoznék azon, hogy működne. Miről van szó? A vitellogenin, mint a szikimmunitás (madarak esetén) hordozója alapvetően egy működőképes ellenanyag lehet a nyúlós ellen. Mi vele a bajom? Az, hogy az ellenanyag az antigénnel kapcsolódva komplexet képez, így hatástalanítja a kórokozót. Tehát elhasználódik. Passzív immunitás, nem aktív. Az anya termeli, és juttatja a petébe. Ha találkozik a kórokozóval, akkor több specifikus ellenanyag kerül a petébe belőle. Azonban az álca esetén a spóraszám növekedése ellensúlyozza ezt a hatást. Tehát leköti a vitellogenint a spórák egy része, a többi pedig elpusztítja majd az álcát. Tehát ezzel a küszöbértéket lehet emelni. Azaz, hogy az álca megbetegítéséhez mennyi spórára van szükség. Azonban ez a folyamat a természetben is előfordul. Ha spóra kerül a méhcsaládba, akkor ez a passzív, öröklött immunizációs folyamat lezajlik. A gyógyszer ehhez nem tesz semmit hozzá. Csak azoknál a családoknál, ahol nincs spóra. Ilyen család pedig nem hiszem, hogy lenne. A megoldás az adaptív immunitás lehetne. Tehát az álcát vakcinázva, abban aktív immunitás alakulna ki. Vagyis folyamatosan termelné a nyúlós elleni ellenanyagot. Akkor a spóraszám emelése sem tudná megbetegíteni. De hát könyörgöm. A rendkívül fejlett emlős adaptív immunitásnak is 2 hétre van szüksége a megfelelő immunválasz kialakulásához. Ennyi idő alatt a baktérium vígan megöli az álcát. Szerintem, ha működni fog, akkor az a csodával egyenlő. Nem tudok arról, hogy a pempő tartalmazna vitellogenint. Ha igen, akkor lenne esély arra, hogy működjön.