Hír-les

  • 5507 válasz
  • 2218075 megtekintés
Re:Hír-les
« Válasz #750 Dátum: 2014. Április 28. 07:25 »
Tisztel Méhészek!
Lassan akácerdő közelében kell lenniük méhcsaládjainknak.
Az OMME honlapján egy naprakész hír van, a Heves megyei. Köszönjük!
Lehet,hogy máshol már minden akácerdőt kivágtak?
Kicsit frissebb információt szeretnénk. Állítólag tagdíjunkból üzemel az információs honlap.
Biztosan mindig én keresem a kötözködésre a lehetőséget, de felháborít,hogy 11.000 méhész tagdíjából ennyire telik. Végül is megérdemeljük, azt csinálnak velünk amit akarnak. Bár állítólag semmi gond, mint olvashattátok az IB szócsőben, teljes az egység, az OMME megerősödött.
Na nézzük a tényeket.
Baranya megye déli részén, már illatozik az akác, néhány vándorméhész már az éjszaka kitelepült.
Tolna megyében, a dombságok déli oldalain,és a homokos részeken, fehér bimbós az akác,az északi oldalon zöld bimbós.
Hova lehet vándorolni, vannak e betegség miatt zárlat alatti települések?
Tessék mondani ezt honnan fogjuk tudni,kitől kell megkérdezni?
Az OMME honlapján ez sem hír.
Akkor meg minek? Mondjuk én kivételes helyzetben vagyok,mert egyet kell telefonálnom, és már diktálják is az adatokat.
Van itt baj bőven méhésztársak! Én megráznám egy kicsit a farkincájukat! Felháborító, hogy semmibe vesznek bennünket.
Csúcs szezon kezdetén csúcs vezetés.
Nagyernyei Attila


*

Veszti1982

Re:Hír-les
« Válasz #751 Dátum: 2014. Április 28. 20:33 »
"de felháborít,hogy 11.000 méhész tagdíjából ennyire telik"
Attila! Sokan úgy vagyunk vele, hogy a tagdíjat visszakapjuk a gyógyszer-cukor támogatásban, és a fentiek meg azt csinálnak amit akarnak.
Szerintem vándorláshoz eddig is megbízhatóbb információk alapján készült neki egy egy méhész, mint az OMME jelentései.
Ezzel nem védeni akarom az OMME munkáját, mert ennél sokkal többet kellene közölni, és szerintem sem megfelelő ez a "közlékenység".
Viszont én azt kérdezem:
A NAK mit adott a méhészeknek évente 5000 Ft ért? pedig azt kötelező fizetni...

Re:Hír-les
« Válasz #752 Dátum: 2014. Április 29. 10:04 »
Szilveszter!

Elég nagy baj van, ha a méhész az OMME honlapja és fenológiai jelentései alapján igyekszik szervezni a vándorlását. A vándorméhészek a saját tapasztalatuk, több éves megfigyeléseik, személyes kapcsolataik és helyismeretük alapján indulnak útnak, minden esetben az előzetes személyes felmérés alapján. Az OMME szaktanácsadói hálózata a honlaphoz hasonlóan szintúgy nem alkalmas a vándorlás szervezésére, a méhlegelők felmérésére. Egyiknek sem ez a funkciója.

Nagyernyei Attila is elég sokáig töltötte be a szaktanácsadói posztot ahhoz, hogy képes legyen felmérni, nem az OMME és annak "bűnösen nemtörődöm" ügyvivői testülete, megyei szaktanácsadói hálózata oldhatja meg a vándorlás szervezésének problémakörét, de nála nem is erre szolgál az "információáramlás" hiánya, hanem arra, hogy permanensen mantrázhassa: ő(k)mennyivel jobban csinálná(k)...

A NAK-tól pedig akkor lenne elvárható, hogy többet nyújtson a méhészeknek is, ha a szaktanácsadói hálózatot is hozzá rendelné a szakirányítás, tehát a falugazdász-hálózattal együttműködve szervezhetnék a vándorlásokat. Azt pedig már sokszor kitárgyaltuk, hogy ennek a törvényi szabályozás megváltoztatásának híján semmi realitása nincs, amíg nem áll fel a "vándorlási biztosok" intézménye, semmi esélye a vándorlások "szervezésének". Hozzáteszem, erre is kb. annyi igényt látok a közméhészek részéről, mint amennyit az OMME működése átszervezésének, az ügyvivői testület "elzavarásának", leváltásának szándéka kapcsán tapasztalhattunk: gyakorlatilag semmit...

A zárlat alatt álló települések listája pedig valamilyen okból eredően a Méhészet szaklapunkból is fájón hiányzik. Ezt viszont csak a NÉBIH lenne képes naprakészen közölni, lévén a hatósági feladatkör nem az OMME kompetenciája. Akár  FF-Klub is felvállalhatná a zárlati intézkedés alatt álló települések listájának közlését, tudomásom szerint Nagyernyei Attilának csak egy telefonjába kerülne az információ. Legalább a Klubnak is lenne némi pozitív "érdekképviseleti" kicsengése a "váltóláz-görbe" illusztrálásán túl...

Egyébként meg mindegy, hogy az OMME ügyvivői testületén van-é, avagy nincs sapka, legjobb, ha a sapkától függetlenül testületileg lemond, s a saját helyét is behinti jó vastagon sóval, mert a Küldöttgyűlés eredményétől (és az ígéretektől) függetlenül a "Felszabadító Klub" prominensei a régi, bevált cato-i, argumentum ad nauseam-technikával érvelve mást se mantráznak: "Ceterum censeo carthaginem esse delendam...", azaz a Klub nyelvezetére lefordítva:  "Monnyonle, de izibe...!"

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Hír-les
« Válasz #753 Dátum: 2014. Április 29. 15:49 »
Arisztaiosz kertész kibújt a fóliasátorából és kioktat minket méhészeket. Merthogy ő mint illetékes elvtárs, mindent rúd, sőt  Milne Micimackójában szereplő Tigrisèhez hasonlóan, mindent jobban tud.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Hír-les
« Válasz #754 Dátum: 2014. Április 29. 19:40 »
Tisztelt Arisztaiosz!
Igen is a szaktanácsadóknak feladata (volt?),hogy fenológiai jelentéseikkel segítsék a méhészek tájékoztatását.
Engem nem kéne kioktatnia a vándorlásról, mert minden erdőt saját magam szemrevételezek, így elég nagy "csóvám" szokott lenni, ami azt jelenti, sokan érdeklődtek tőlem, hogy én mikor megyek.
A 31 év alatt, évi 3-7 vándorlással (ebből 2 akácra) szereztem annyi tapasztalatot, hogy tudom melyik akácerdő mikor fog dandárban lenni, sőt még a telephelyemen a méhjárás irányát is figyelem.
A tapasztalataimra nem tartottak igényt, ismét egy okoskodónak tartottak, az egyik fősodrású szaki, pedig egyenesen azzal vádolt, hogy Örösi tanár Úrhoz hasonlítottam magam.
Az ominózus mondat tavaly tavasszal hangzott el, amikor is azt állítottam, hogy még Örösit is megtréfálta volna a márciusban visszaköszönt egy hetes tél.
A vándorlásokról sok kellemes élményem van, de vannak felejtősek is.
Az egyik Nógrád megyéből való hazapakolászásunk kicsit változatosra sikerült.
Egyszer az eső ömlött, néha jéggel keveredett. Pótkocsis szerelvénnyel hoztuk le a 207 Hunor méhcsaládomat egy erdei úton. Végig a teherautó mellett szaladtam, hogy figyelmeztessem a sofőrt, ha keményebb útszakasz következik.
Végig nyitva volt a teherkocsi ajtaja, és közben szakadt az eső.
Kérdeztem a sofőrt miért nem csukja be? Hát ha borul a mutatvány, én kiugranék. Teljesen megnyugtatott.
Egy húzásra még a annyi pálinkát nem ittam meg mikor szerencsésen leértünk.
Még most is ráz a hideg.
Égő defektes pótkocsi kerék, stb.
Volt olyan az egyik kollégámnál, amikor engedtük a méheit, nem a méhek jöttek hanem a méz. Leszakadtak a lépek, sok család lefulladt.
Nem folytatom,  a vándorlás nagyon kemény embert próbáló tett.
Ma már nem pakolok! Inkább fizetek, de frissen,pihenten vezetek.
Fenológiai helyzet ezek után?
Május 7-8 előtt a megyénk legkorábbi részein nem számítok jelentősebb hordásra.
Nem tudom milyen bűnös ügyvivői testületről beszélsz? Az egész szervezet működése katasztrófa.
Ez nem egy szakmai érdekeket szem előtt tartó szervezet!
Igen is a méhészek vándorlását, annak koordinálását, az OMME-nek segítenie kell(ene).
De ha ez így jó a  méhészeknek, akkor mi a baj?
Egyébként is az egyesület megerősödött,egységesebb lett. Különösen amikor az OMME pénztárából pénzt lehet felvenni.
Röhej.
Nagyernyei Attila



Re:Hír-les
« Válasz #755 Dátum: 2014. Április 30. 21:57 »
Tisztelt Nagyernyei Attila!

Az ön vitathatatlan érdemei maradéktalan elismerése mellett továbbra is azt állítom, hogy ön -minden helyismerete, tapasztalata és kapcsolatrendszere ellenére- mégsem egy "műhold", ilyeténképpen az ön regionális helyismerete, tapasztalatai esetleg a szűk régiójában szolgálhatnak a méhészeknek információkkal, de nehezen tudom elképzelni, hogy bármi másra alkalmasak lennének. Nekem például semmit sem érnek, számomra annak a régiónak a fenológiai állapota érdekes, ahol telephelyezek, vagy ahová vándorolni szeretnék, mivel Szedres tájára nem terveztem idén a letelepedést. Nekem semmit nem mond, hogy az ön telephelyén az akác bimbói már fehérek, mikor nálam, itthon a tömegvirágzást adó akác-állomány virágfürtjei mindössze 2-3 cm-esek, noha egyes fiatal, sarj-eredetű példányokon elszórtan én is találtam már fehér bimbós fürtöket.

A további polémiát elkerülendő, nem azt állítottam, hogy a sokat utazó, nagy helyismerettel rendelkező szaktanácsadók nem segíthetnék a méhlegelők állapota után érdeklődő, vándorolni szándékozó méhészek tájékozódását, mindössze azon véleményemet adtam közre, hogy az OMME érdekképviseleti tevékenységének nem elengedhetetlen összetevője a méhésztársadalom vándorlásra történő felkészítése, a vándorlások organizálása. A méhlegelő megismeretetése nem tartozik az érdekképviseleti tevékenység körébe, az a szakmai képzés, önképzés része kell legyen, s ezen értelemben a szervezet az oktató-tevékenységével segítheti elő azt, pl. a Nemzeti Programból támogatott előadások finanszírozásával. Bizonyára hasznosabb lenne a méhlegelővel foglalkozó előadások anyagi támogatása, mint a Buckfast-hibrid használatának népszerűsítése, azaz Bucivári kolléga előadásainak támogatása... Az OMME elsődleges feladata véleményem szerint a mézelő növények nektár- és pollenszolgáltató képességének vizsgálata lehetne, s ezt elsősorban az alkalmazott kutatómunka támogatásával lehet képes szolgálni.

A részletes visszaemlékezéseinek közreadását köszönöm, megerősített abban, hogy nem csak az én korom előrehaladtával erősödhet fel a nosztalgikus emlékképek jelentősége. Biztosíthatom, hogy messzemenően értékelni vagyok képes a felidézett emlékeket, magam is rendelkezem ilyetén víziókkal, feltehetően ön akkortájt még a háromkerekűjével versenyezhetett, amikor én édesapámmal tartva már megtapasztalhattam a vándorlás pozitív és negatív élményeit. Arra is emlékezem még, hogy a lép-leszakadás jelenségét atyám egyértelműen a vándorméhész hibájaként értékelte, magam is hasonlóképpen vélekedem. Mindenesetre amondó vagyok, hogy az OMME-nek sem akkor, sem azóta nem sok köze volt és van sem az időjárási anomáliákhoz, sem a méhlegelő növényeinek fenológiájához, ezért javasolnám, hogy e tények értelmében ne vonjuk be e szervezet működésének vélt, vagy valós problémáit a vándorlás kérdéskörébe.

Ha vissza szeretnénk tekinteni, s e visszapillantás tükrében szeretnénk értékelni az OMME-vezetés tevékenységét, javasolnám arról is elgondolkodni, hogy a most regnáló elnökség és ügyvivői testület hibáinak, mulasztásainak mély-elemzése előtt legalább tangenciálisan foglalkozzunk a megelőző "kerálság" tevékenységének értékelésével is, abban szintúgy találhatunk legalább annyi mulasztást, hibát és elgondolkodtató anomáliát, mint a jelenlegiében.

Végső soron érdemes lenne visszalapoznia egykori kijelentéséhez is, mely értelmében én úgy emlékezem, hogy ön kijelentette: amennyiben a küldöttek többsége nem a "változásra", s annak csapatára voksol, ön, önök azt tudomásul véve felhagynak az ügyvivői testület további támadásával, belátván, hogy a többségi akaratnak prioritással kell bírnia a váltólázzal szemben. Sajnálatos módon e kijelentés azóta szemmel láthatóan feledésbe merült. Meggyőződésem, hogy a FF-Klubnak nem a személyes ambíciókat illenék szolgálnia, hanem olyan platformmá kellenék válnia, ahol a szakmaiság élvez elsőbbséget azon emóciókkal szemben, melyek a személyes sértettség, a mellőzöttség talajáról fakadó "ellenzékiség" felől igyekszik kicsikarni egy olyan "változást", melyre szemmel láthatóan a demokratikus többség továbbra sem vevő...   

Re:Hír-les
« Válasz #756 Dátum: 2014. Április 30. 23:09 »
Tisztelt Arisztaosz!
Részletesen fogok válaszolni, de előzetesen annyit azért megjegyeznék, hogy Szedresben soha nem voltam akácon!
Ennyit az Ön tájékozottságáról rólam.
A többi badarságát még emésztem. Azt gondoltam Ön ettől komolyabb ember, és körültekintőbb.
Nagyernyei Attila

Re:Hír-les
« Válasz #757 Dátum: 2014. Április 30. 23:14 »
Háttéranyag: Vegyi koktél a kaptárban
A különböző peszticidek közti szinergikus hatások és elterjedt vegyszerek nem várt mértékű méhtoxicitása
Kiemelt cikk - április 30, 2014
A nagyüzemi mezőgazdaságnak „köszönhetően” a méhek és más beporzók vegyi koktél hatásainak vannak kitéve. Számos, a mezőgazdaságban használt növényvédő szer és más peszticid mutatható ki még a méhkaptárban is.

Egy több helyszín mintáit vizsgáló amerikai tanulmány a méhek által gyűjtött virágpor vegyszertartalmát vizsgálta méhkenyérben és virágporgyűjtővel vett pollenmintákban. Közel 100 különböző vegyszert és azok bomlástermékeit találták meg a több mint 350 virágpormintában. A méhviasz szintén tartalmazott vegyi anyagokat (Mullin et al. 2010). Skerl (2009) olyan méhkenyeret és méhek által gyűjtött virágpormintákat vizsgált, mely növényvédő szeres kezelést kapott szlovén gyümölcsösből (alma) származott. A néhány nappal később vett mintákban megtalálta az alkalmazott rovarölő szerek és gombaölő szerek nyomait. Stoner & Eitzer 2013-ban publikált kutatásában beszámol arról, hogy 60 különböző, számos anyagcsoportba tartozó peszticidet és bomlástermékeit találta meg több mint 2 évig tartó vizsgálata során, melyben Connecticut állam különböző helyszínein vett, méhek által gyűjtött virágpormintákat elemzett.

Dél-Svédországban 14 méhcsalád lépsejtjeinek vizsgálata 26 különböző peszticid jelenlétét mutatta ki, lépenként maximum 13 peszticid volt jelen (Jonsson & Krueger 2013). A legnagyobb koncentrációban két gombaölő szert, az azoxystrobint és a prochlorazt észleltek. Egy 2005-2006-os német nemzeti projekt keretében 105 méhkenyérmintát vizsgáltak és 42 aktív hatóanyagot tudtak kimutatni; egyesmintákban több peszticid jelenlétét is tapasztalták. 25 minta esetében a peszticidek jelenléte a kimutathatósági határérték alatt volt. 2007-ben megismételték a vizsgálatot; ekkor 110 mintából szintén 42 aktív hatóanyagot mutattak ki, ám a talált vegyi anyagok körében némi különbség volt tapasztalható (Genersch et al 2010).

A kutatások egyértelműen rávilágítanak a tényre, hogy a méhkaptárban számos peszticid van jelen. Egyre bizonyosabb, hogy a vegyianyag-koktél bizonyos komponensei szinergikus hatásokat eredményező kölcsönhatásban vannak egymással. Ezen kutatások alapján derült fény arra, hogy néhány olyan gombaölő szer, melyet a méhek számára általában biztonságosnak gondolunk, más peszticidek jelenlétében jelentős méhegészségügyi kockázatot jelent. A megállapítások alapján valószínűsíthető, hogy az elfogadott határértékek nem biztonságosak a méhek számára. A jelenlegi kockázatelemzési módszerek egyszerre csak egy vegyi anyagnak való kitettség hatásait veszik figyelembe.

Johnson és munkatársai (2013) szisztematikus vizsgálatot építettek fel, amelyben a méhészek által tervezett módon, szándékosan használt vegyi anyagok (atkaölő szerek és antimikrobiális szerek) és néhány olyan agrokemikália kölcsönhatását vizsgálták, melyekkel a méhek gyűjtés, a virágpor és nektár fogyasztása közben érintkezhettek. Megállapították, hogy néhány gyakran használt atkairtó szer kölcsönhatásba lépett más egyéb anyagokkal. A tau-fluvalinát toxicitása példának okáért a vizsgált 17 anyagból 15-tel való együttes előfordulása esetén nőtt. Az amitráz esetében volt megfigyelhető a legkevesebb, együttes hatás miatti méhtoxicitás-növekedés (a 15-ből 1 anyag esetén), a többi atkaölő szer esetében e kettő szélső érték közötti számú esetekben mutattak ki együttes hatás okozta méhtoxicitás-növekedést.

Fontos tudni, hogy akkor növekszik legnagyobb mértékben a méhtoxicitás, ha a két (vagy több) jelen lévő anyag közül az egyik a szterol-bioszintést gátlók (SBI) vegyületcsoportjába tartozó gombaölő szerek egyike. Az egyik kísérletben a tau-fluvalinátnak prochloráz jelenlétében 2000-szer lett nagyobb a méhtoxicitása, és más SBI kémiai csoportba tartozó anyagokkal való közös jelenlét is növelte a méhegészségügyi kockázatokat. Ugyanakkor más gombaölő szerek alacsony dózisban tau-fluvalináttal együtt ellentétesen viselkedtek, mert a vizsgálatban csökkent a méhtoxicitás. Annak ellenére, hogy meglehetősen sokféleképpen hathatnak együtt ezek az anyagok, Johnson és munkatársai (2013) kimutatták, hogy a virágporban lévő különböző peszticidek együttes jelenlétének toxikológiai szempontból van jelentősége. Norgaard & Cedergreen (2010) kísérletükben vízi élőlényeket használva bizonyították gombaölő szerek és rovarölő szerek káros együttes hatását.

A fent említetteknél már jóval korábban készültek olyan tudományos munkák, melyek a szinergikus hatások jelenségére hívták fel a figyelmet. Vandame és munkatársa (1995) például azt tapasztalták, hogy a deltametrinnek való kitettség prochloráz vagy difenoconazile jelenlétében a házi méhek kóros lehűlését okozta már olyan dózisban is, amely mértékben önmagában használva nincs kimutatható negatív hatása a méhek hőmérsékletszabályozó képességére. Iwasa és munkatársai (2004) kimutatták, hogy a tiakloprid és acetamiprid neonikotinoidok sokkal toxikusabbak voltak a méhekre, amikor azok gombaölő szerekkel is találkoztak, pedig önmagukban ezek a neonikotinoidok nem tartoznak a jelentős méhtoxicitással rendelkező hatóanyagú szerek közé. Az acetamiprid méhtoxicitása 244-szeresére nőtt triflumizol jelenlétében, 105-szeresére propikonazol jelenlétében. A tiakloprid méhtoxicitása még ennél is drámaibb mértékben nőtt ugyanezen kombinációkban, vagyis 1141-szer és 559-szer nagyobb toxikus hatást mutatott triflumizol és propikonazol jelenlétében.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) által 2012-ben publikált jelentés megállapította:

    „Jelentős szinergikus hatás figyelhető meg a neonikotinoid és piretroid rovarölő szerek, illetve az EBI (SBI) gombaölő szerek együttes jelenlétekor. Néhány olyan esetben, amikor erőteljes szinergikus hatást tapasztaltak, a gombaölő szerek mennyisége nagy mértékben meghaladta e jelentés kitettségről szóló fejezetében bemutatottakat. Erős szinergikus hatás volt észlelhető laboratóriumi körülmények között, mikor az ergoszterol bioszintézist gátló (EBI) hatóanyagú gombaölő szerek szántóföldi alkalmazásnak megfelelő mennyiségben voltak jelen a varroa atka ellen használt piretroidokkal (flumetrin és fluvalinát) egyidejűleg, illetve a kumafosz és fluvalinát varroa atka ellen használt szerek együttes jelenlétében (lásd: Thomson 2012).”

Gill és munkatársai szántóföldekre jellemző forgatókönyvre alapoztak egy kísérletet, amelyben poszméhek két, gyakran használt rovarölő szernek (imidakloprid és lambda-cyhalotrin) való, hosszú idejű (4 hetes), szántóföldre jellemző mértékű kitettség hatásait vizsgálták. A gyűjtési képesség romlott, az idő előtti halálozási arány nőtt, aminek következtében csökkent a fiasítás. A két szer együttes hatása nagyobb volt, mint amit külön-külön előfordulás esetén figyeltek meg. Ez alapján a kutatók az alábbi következtetésre jutottak: “bizonyított, hogy a peszticidek együttes hatásainak kitett méhcsaládokban nő a pusztulás esélye”. A közelmúltban Zhu és munkatársai (2014) olyan kutatásról számoltak be, amelyben atkaölő szerek és rovarölő szerek (tau-flavulinát és klórtalonil) hatottak egymásra, a koncentrációtól függően felerősítették vagy gyengítették egymás hatását.

A tanulmányban megállapították, hogy a N-methyl-2-pyrrolidone (NMP) nevű, gyakori peszticid adalékanyag kimagaslóan toxikus volt a fiasításra nézve, noha adalékanyagként mostanáig nem volt ismert káros hatása.

A kutatások megállapítják, hogy az Európa-szerte vizsgált, méhek által fogyasztott és gyűjtött virágpor, illetve a méhkenyér nagy számú peszticiddel lehet szennyezett. Ezek közül több peszticidről megállapították, hogy más hatóanyagok jelenlétében növekszik a méhtoxicitása, és önmagában vagy más hatóanyaggal együtt hajlamosabbá teszi a méheket arra, hogy betegségek vagy paraziták következtében elpusztuljanak.

A méheket és más beporzókat a jelenlegi nagyüzemi mezőgazdaság vitathatatlanul hátrányosan érinti. A klímaváltozás hatásai mellett rendelkezésre álló természetes élőhelyük és a biodiverzitás is csökken, új betegségek és paraziták terjednek, ezzel egyidejűleg a virágporban, a nektárban valamint a guttációs cseppben található peszticideknek való többszörös kitettség is negatívan hat rájuk. A méhek, más beporzók és hasznos rovarok a természetes ökoszisztémák fő elemei, a mezőgazdaság, a kertészet számára nélkülözhetetlen szövetségesek. A védelmükre irányuló stratégiáknak mindezt a sokféle fenyegető tényezőt számításba kell venni.

Valószínűleg nem létezik egyetlen, könnyen megvalósítható, egyszerű intézkedés, mely megoldaná ezeknek az élőlényeknek a problémáit, ám néhány kulcsfontosságú döntés és gyakorlati lépés nagyon gyorsan meghozható a beporzók védelmében. A helyes döntések elkezdhetik visszafordítani a jelenben zajló és cselekvés hiányában várhatóan erősődő kedvezőtlen folyamatokat, így hosszú távon reményt jelenthetnek ezeknek a fajoknak.

    A vadon élő és háziasított beporzók védelme érdekében az imidakloprid, tiametoxám, klotianidin és fipronil szisztemikus (felszívódó) rovarölő szerekre csávázószerként, talajkezelő szerként, levélzetpermetező szerként elfogadott kétéves korlátozást véglegesíteni kell. A korlátozás hatókörét ki kell terjeszteni az érintett készítmények más jellegű használatára is, illetve a neonikotinoidok közül más peszticidekre is, mint például az acetamiprid és a tiakloprid.
    Korlátozni kell a méhekre ismert módon nagyon káros klórpirifosz, a szintetikus piretroidok közé tartozó cipermetrin és deltametrin hatóanyagú szerek használatát.
    Vizsgálni kell a peszticidek/növényvédő szerek egyéb beporzókra gyakorolt hatásait. Az elérhető modern analitikai módszerekkel és a legalacsonyabb kimutathatósági határokkal kell megvizsgálni az összes felhasznált szert és bomlásterméket.
    Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a beporzók leggyakrabban vegyszerkoktélok hatásainak vannak kitéve. Tudva, hogy valószínűleg továbbra is igen nehéz lesz számszerűsíteni a lehetséges veszélyes mennyiségeket együttes hatás esetén, részben a szinergikus kölcsönhatások miatt olyan stratégiát kell készíteni, amely az elővigyázatosságon alapul és jelentős mértékben csökkenti mindenfajta peszticid használatát.
    Összehangolt beporzóvédelmi akciótervekre van szükség, melyeknek egyaránt alkalmasaknak kell lenniük a még hatékonyabb méhvédelmi jogszabályok elősegítésére, az agrokemikáliák használatának monitorozására, valamint arra, hogy segítségükkel a méhek és más beporzók egészségének változását nyomon tudjuk követni. Az akcióterveknek javítaniuk kell az agrárium által használt területek körüli táj állapotát – növelve a biodiverzitást mind a művelés alatt álló, mind az azt szegélyező területeken.
    Az ökológiai gazdálkodás kutatására és alkalmazására szolgáló támogatásokat radikálisan növelni kell annak érdekében, hogy elősegítsük azt a változást, amelynek keretében a kártevők elleni védekezésben a kémiai növényvédelemről a biodiverzitáson alapuló eszközök használatára térünk át. Az EU-s jogalkotóknak sokkal több támogatást kell biztosítaniuk az ökológiai mezőgazdaság által kínált megoldások kutatására a Közös Agrárpolitika (KAP) és a Horizon 2020 uniós kutatási programokban.

Kapcsolat:
Simon Gergely
regionális vegyianyag-szakértő
+36202529212
gergely.simon@greenpeace.org

Tömöri Balázs
agrárkampány-felelős
+36204696909
balazs.tomori@greenpeace.org ;)

Re:Hír-les
« Válasz #758 Dátum: 2014. Május 01. 05:52 »
Tisztelt Arisztaiosz!
Személyemet megszólító hozzászólása provokatív, viszont kapóra jött számomra, mert olyan szemléletet tükröz,amely számomra elfogadhatatlan, és a méhészek érdekét sértő, nagymérvű tájékozatlanságra utal.
Nem sorrendben fogok válaszolni, ennek oka van ki kellett bogoznom tekervényes gondolatait, és lassanként én is becsavarodtam.
Ezt írta:  "A méhlegelő megismertetése nem tartozik az érdekképviseleti tevékenység körébe, az a szakmai képzés, önképzés része kell legyen......"
Arisztaosz!
Hallott már arról, hogy OMME megfigyelő hálózat? Honlapunkon elérhető, de nem sokat ér.
Ennek pont az lenne a célja, hogy fényképekkel, és szöveges jelentéssel segítse a méhészek vándorlását!!!!!!!!!!!
A szaktanácsadóknak, és a főnökeiknek kéne ezt a fontos információs hírsávot naprakészen tartani.
Ön meg képezze magát ha még ezt sem tudta.
Önnek semmit nem érnek az én helyismereteim?
Hála a jó Istennek, mert nem csak írásaival kéne kínlódjak, még a nyakamra is idejönne.
Tudta azt, hogy vannak olyan mikrotérségek ahol 8 km-es vándorlással két akácot lehet érni?
Hülye lennék elárulni. Így is sokan megneszelték, ( a jó szívemnek köszönhetően) és már nem vagyok egyedül.
Valóban nem vagyok műhold, de sok akácos helyen megfordultam, és nem egy beszűkült szemléletű szakmai sarlatánnal kommunikál!
Akácban nagyon otthon vagyok!
Ismerem a Bakony egyes régióit, de Nógrádot jobban. Tolna megye nyitott könyv számomra.
Mielőtt szaktanácsadó lettem,akkor is az erdőket bújtam, alatta is, most is. Picit óvatosabban minősítsen, mert az akácerdőkben járva, amikor a méheim is ott vannak, hajnali bejárást szoktam tenni,és figyelem az erdőt.
Közben a megbízható (!) ismerősi kör nyomja a mért eredményeket az ország sok pontjáról.
A szájhősöket már rég kiszűrtem.
Általában engem szoktak kérdezni a virágzási állapotokról, mert tudják,hogy hozzám rengeteg információ érkezik.
A "kullancsokat,élősködőket" már mind eltávolítottam. Nem szívesen súgok,mert sokan visszaéltek vele, emiatt értek szomorú meglepetések.
Keveset szoktam nosztalgiázni, mindig valós, velem megtörtént dolgokat mondok, vagy írok. Az adatok kozmetikázása nem az én műfajom.
A lépleszakadás nem a vándorméhész hibája volt, ő a legjobb barátom ezt visszautasítom!
Műszaki hiba miatt, csak késődélelőtt tudtunk lepakolni, és akkor már 30 fok körüli meleg volt!
Ha nem ismeri a történetet, ne vádaskodjon, és ne oktasson ki senkit! Ez tiszta OMME-s szemlélet!
Az utolsó sorait nem idézném,azt elég volt egyszer elolvasnom, hogy kiakasszon.
Nincsenek személyes ambícióim. Ha a méhészek igényt tartanak szaktudásomra, segítek.
Abban viszont igaza van, hogy azt írtam,  ha bizalmat szavaznak a küldöttek a mostani vezetésnek, akkor nem piszkálom őket.
Ne haragudjon nem emlékszem mikor volt ez a bizalmatlansági szavazás?
Úgy paráztak ettől, hogy meg sem merték kísérelni a szavazást, sőt minden jogtalansággal lábbal tiporták az ez irányú erőfeszítéseinket.
Most is ott tartunk, hogy vezetőink a tagság érdekit  súlyosan sértő magatartást folytatnak!
A Greenpeace szervezetét  állítólag a méhészek ellenségének nevezik? Jobban védik a vegyszerlobbival szemben az érdekeinket mint az OMME!  Ezt a témát már ezerszer kitárgyaltuk, és nem fogok hallgatni, tovább ostorozom a szakmai(?) vezetésünket.
Ha tetszik, ebben a kérdésben nem mondtam igazat! Nem veszem vissza magam, végre nincs főnököm, szabad véleményemet pedig a méhészek érdekében továbbra is kifejtem.
Ha egyet ért a jelenlegi vezetés szakmapolitikájával, ez az Ön döntése.
Én teljesen másként látom a kérdést. Az egész egyesület méhészek iránti elkötelezettsége egyről szól.
Fizessünk tagdíjat! Attól kezdve már nem kellünk. Mi fizetünk, sokan pedig belőlünk élnek.
Fentebb írtam, a kullancsokat el szoktam távolítani. Kicsit még dolgoznom kell rajta, de kijön az...
Nagyernyei Attila



« Utoljára szerkesztve: 2014. Május 01. 06:25 írta Nagyernyei Attila »

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Hír-les
« Válasz #759 Dátum: 2014. Május 01. 22:16 »
QUQURIQ!

Attila!
Mit foglalkozol ezzel a ..........
Na látod, ha nem válaszoltok a baromságaira, úgy megunja, és áttér a csigások oldalára!
Ennyi az egész!
Mi sem foglalkozunk azzal, hogy milyen vegyszeres növények kerülnek ki a fóliából piacra, amiből még a kisbabák is esznek....
A Kiskakas!


*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Hír-les
« Válasz #761 Dátum: 2014. Május 03. 16:55 »
QUQURIQ!

Attila!
Mit foglalkozol ezzel a ..........
Na látod, ha nem válaszoltok a baromságaira, úgy megunja, és áttér a csigások oldalára!
Ennyi az egész!
Mi sem foglalkozunk azzal, hogy milyen vegyszeres növények kerülnek ki a fóliából piacra, amiből még a kisbabák is esznek....
A Kiskakas!

ja.

Re:Hír-les
« Válasz #762 Dátum: 2014. Május 03. 18:57 »
Vivaldi!
Írhatnál pár sort az északi akácról, hogy áll?

Üdv. jani bátya

Re:Hír-les
« Válasz #763 Dátum: 2014. Május 03. 20:40 »
Sziasztok!
Van valakinek információja a méhanyanevelők egyesületében történtekről?
Állítólag új elnököt választottak, Balogh Imre magyaregregyi méhész, méhanyanevelő személyében.
Gratulálok neki!
A választási előkészületről jöttek érdekes hírek. Megint ment a káderozás, ki kinek az embere?
Mondjuk amit a "belső" körből hallottam, nem lepődök meg rajta. A stílus, és a szerző ugyan az. Az áldozatok változtak.
Kérem aki többet tud jelezze, ne csak tőlem kapjátok az infót,mert ismét lázítással vádolnának,és nem akarom kihúzni ismét a "gyufát".
Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Hír-les
« Válasz #764 Dátum: 2014. Május 04. 11:04 »
Egyetértek Kiskakassal. Valóban Arisztaiosz kibújt a fóliasátorból és elismételi azt amivel megbízta őt az OMME vezérkara.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.