Hír-les

  • 5507 válasz
  • 2217712 megtekintés
*

neo

  • *****
  • 939
Re:Hír-les
« Válasz #3780 Dátum: 2018. Június 16. 05:28 »
Na most már reggel van, így megteheted. Tehát állításod szerint az Apis mellifera több, mint 400 millió éve él a Földön? A legősibb, bizonyítottan méh fosszília egy borostyánba zárt Cretotrigona prisca a kréta korból. Hol van ettől a mellifera ? A Kréta pedig hol van a Kambriumtól?

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Hír-les
« Válasz #3781 Dátum: 2018. Június 16. 07:59 »
Miközben vártam Vivaldira, azért utána olvasgattam a kihalásoknak. A legnagyobb kihalás a perm triász határán volt. Vivaldi hatására összeállt bennem egy elképzelés az olvastak összerakása után, amit most megosztok veletek. Természetesen csak elmélet, de szerintem érdemes rajta elgondolkodni.
Szóval a nagy kihalás jobban érintette az állatvilágot, mint a növényvilágot. Kézenfekvőnek tűnik, hogy oxigénhiány miatt következett be, hiszen a növények a széndioxidból élnek, nem  az oxigénből, bár éjszaka nekik is szükségük van rá. Az oxigénhiányt nagy valószínűséggel égés idézte elő. Az égéshez gyulladási hőmérsékletre volt szükség. Tehát egy meteorit becsapódás a gyulladási hőmérsékletet kiválthatta, amelyet bolygóméretű égés követett. Úgy olvastam, hogy a Föld sarki régióiban maradt meg az élet. Ahol ugye nagy valószínűséggel jégsapka van. A globális égést a jég (de lehet, hogy a hidegebb hőmérséklet is elég hozzá), képes volt olyan mértékben kompenzálni, hogy itt megmaradt az élet. Pontosabban kellett ehhez az is, hogy itt ne égjen el az oxigén, tehát itt ne legyenek növények, amelyek égnek. Igen ám, de szélnek kellett kialakulnia, ami a meleg felé elvitte volna az oxigént tartalmazó levegőt, ide pedig oxigént nem tartalmazó levegőt kellett volna hoznia. Így csak aképpen értelmezhető a dolog, hogy a sarkokon a jégsapkák felett légbuborék alakult ki, ami izolált volt a bolygón zajló extrém hőmérséklettől. Nagy kérdés az, hogy ez fizikailag miként lehetséges? Aztán pedig érzésem szerint itt a sarkoknál maradtak életben olyan állatok, amelyek előtte nem éltek itt. Tehát a kialakuló szélrendszer és tengeráramlás ide szállította a felkapott élőlényeket, ahol pedig az oxigén is koncentrálódott. Ekkor felvetődik a kérdés, hogy nem is égés zajlott, ami eltüntette az oxigént, hanem egy felmelegedés következtében olyan alacsony lett az oxigénkoncentráció, hogy az állatok megfulladtak a meleg égövön, és csak a sarkokon, az olvadó jégből felszabaduló oxigén tartotta életben az állatokat? Ha pedig a sarkokon nincs jég, akkor pedig felszabaduló oxigén sincs, és kihal minden? Ezért mégiscsak az a valószínűbb, hogy    a bolygó égett, a sarkok melegedtek, elolvadt a jég, felszabadult az oxigén, leállt az égés, mert minden elégett, a korom beterítette az eget, lehűlt a levegő, ezért leállt a szél, és nem vitte el az oxigént a sarkokról. A növények is elpusztultak, de a földben lévő magok életben maradtak, kihajtottak, oxigént kezdtek termelni. A sarkokról pedig az állati élet lassan újra termelte magát. Értelemszerűen sokkal lassabban, mint  a földből kihajtó növények. Ja és a virágos növények csak ezután alakultak ki, a melliferával együtt.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Hír-les
« Válasz #3782 Dátum: 2018. Június 16. 08:59 »
Geddekas: azért kérdeztem, hogy van-e valami konkrét adatod arra vonatkozóan, hogy elöregedik a "szakma", mert a környezetemben senki sem akarja abbahagyni. De ez a környék nem mérvadó, mert Ahogy alább Vivaldi írta, "Pesten meg lehet keresni 4-5-6 millió forintot. Nem is ismerek főállású méhészt. Az érdekesebb, hogy az ország szegényebb régióiban mi a helyzet.

Az "öregséggel járó beletörődést" sem egyértelmű, mert a beletörődés - vagy inkább belesz@rás - a fiatalok részéről is egyre inkább megfigyelhető. Ha kimegy tüntetni mert szar az oktatás, akkor azok, akiknek meg kellene hallaniuk a hangját, mert azért vannak ott, azok vagy hazaárulónak, vagy sorosbérencnek bélyegzik. Ezek után hogyan várnánk el a fiataloktól, hogy magukon kívül másokkal is foglalkozzanak? Inkább szép csendben élik az életüket, akár méhészkedhetnek is, csak nem hallani róluk.

Hétfőn írok mailt a miniszternek és megkérdezem, hogy mire készüljenek a méhészek, mit értett ultimátum alatt pontosan. Hátha kapunk választ
Itt Pest megyében már érezhető, hogy vagy mellékállás a méhészet vagy abbahagyja. Persze Szabolcsban nincs sok lehetőség, ott lehet hogy vannak új főállású méhészek.

Érdemes-e tüntetni? Ha nincs pontosan meghatározott cél, nincs felépített kampány, akkor nem érdemes. A tüntetés mindíg egy akciósorozat része. Azt pedig fel kell építeni.

Mi az oka, hogy most nincs érdekvédelmi akciósorozat? Mert mást akar az elnökség és mást a tagság. Az elnökség kevés munkát, jó javadalmazást. Tudtátok, hogy a tavalyihoz képest 100000 Ft/hóval emeltétek Bross Péter javadalmazását? Mi jót tett Ő tavaly a méhészeknek? Egy tiltakozó levelet nem volt képes megírni a neonikotinoid ügyben a miniszternek, a gyantakezelés ellen egyetlen lépést nem tett. Megérdemelte azt a plussz 1,2 MFt-ot? Megdolgozott érte? Ez a "munka" nem jutalmat, hanem fizetés elvonást érdemelt volna. És persze aki ilyesmit szóvá tesz, pl. Csuja az bizony fekete seggű, Az ilyeneket ki kell zárni, mert kimondja azt amit ki kell mondani, hogy az OMME elnöksége nem képes érdemi érdekképviseleti munkára, sőt alkalmatlan is erre élén az elnök úrral.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Hír-les
« Válasz #3783 Dátum: 2018. Június 16. 12:34 »
Viv
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:34 írta oszkár »

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Hír-les
« Válasz #3784 Dátum: 2018. Június 17. 00:02 »
Legtöbb vita akadémikus, tehát kevés rá a bizonyíték. Viszont az a jó vita, ami polemizál, és el lehet rajta gondolkodni.
Az ilyen kihalások nagy dolgok. Emberi időszámítás szerint, nagyon hosszú ideig is eltarthatnak. Viszont egy folymathoz, ha az hosszú ideig zajlik az élő szervezetek tudnak alkalmazkodni. Két dologhoz azonban nem. Aszteroida becsapódás, és gamma sugárzás, amit egy csillag felrobbanása okoz. Ez egy pillanat.
 A méhek esetében az ember, 30-40 év alatt , nem tud nagy evolúciós változásokat indukálni, tehát azzal kell dolgozni ami van. Állítólag a mézelő méh, már 100 millió éve létezik. Ezalatt az idő alatt, de ne számoljunk csak 20 millió évet a miocéntól, ahol az éghajlat drámaian megváltozott, számtalan változás , jégkorszakok stb. következtek be, és a mi méhünk túléte. A túlélésében valószínű az erdők játszották a főszerepet. Néhány filmben , mint például a trónok harca, a rendező oda figyelt a korhű környezetre. De, az Ipolytarnócon található miocénkori fák is bizonyítékok erre. A hatalmas tűlevelű erdőkben, a méhek válogathattak az odukban. Ezért szereti még mostanság is azokat a kaptárokat, amik leutánnozzák 40-50cm átmérőjű, odukat, ami az óriásira nőtt fákban lehettek, ahol a mi méhünk ezen az éghajlaton 60-80cm-es lépeket húzott. Az alkalmazkodó képessége azonban korlátlan, el van még egy olajos hordóban is, bár jobb, ha azt nézzük meg, hogy hol telel ki, és bár egy raj megtelepszik bárhol, de nem mindenhol telel ki. Megfelelő nagyságú oduban azonban, korlátlan ideig megélne, ha az atka ki nem irtaná. Hogy a méhek még sem képesek mindenhez gyorsan alkalmazkodni, ezt mutatja az atka, ami ha az ember be nem avatkozna kiirtaná a méhek nagy részét. Hogy maradna e azt nem tudni, bár lehet, hogy 10000 család között, ott van már az az egy kettő, ami toleráns az atkára, de ezt soha sem tudjuk meg mivel senki nem kockáztat, több ezer családot azért, hogy ezt az elméletet bizonyítani tudja.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Hír-les
« Válasz #3785 Dátum: 2018. Június 17. 05:41 »
Végül is én is oda akartam kilyukadni, hogy vajon az atkát képes lenne-e a méh túlélni az ember nélkül? Bükk mondott már olyant, hogy nem tudna kihalni a méh. Ennek a kijelentésnek persze árnyalatai vannak. A kérdés az, amit Vivaldi feltett: beavatkozás mentesen a méh és a Varroa együttes rendszere totálisan elpusztítaná-e a méhet?  Erre egy mód lenne a méh részéről: a rövidebb fedett fias fázis. Tulajdonképpen elegendő lenne, ha csak a munkás fias fedett ideje lenne rövidebb. Nincs kizárva, hogy léteznek ilyen méhcsaládok, mert a brazíliai méhek esetén az anyáról biztosan tudjuk, hogy egy nappal hamarabb kikel, mint a mellifera anya. Azt is tudjuk, hogy az egyes nemek között a fedett ciklus hossza képes a változásra. Ebből viszont az is látszik, hogy a túlélést valójában nem az alkalmazkodás biztosítja, hanem a mindig jelen lévő változékonyság. Tehát, ha nincs a populációban olyan szereplő, amelyik már rendelkezik az adott tulajdonsággal, akkor egy letális ágenssel szemben nincs túlélés. Tehát ha százmillió méhcsalád között van egy olyan, amelyiknek mondjuk két nappal rövidebb fedett ciklusa van, akkor  ez biztosan túlélné az atkát. De hát lehet, hogy van 100 méhcsalád, amelyik egy nappal rövidebb fedett ciklussal rendelkezik, és az is túlélheti. Ember nélkül tehát a szelekció úgy működik, hogy a többi kihal. Nézzük egyszer az atka elleni szerekkel szembeni toleranciát. Az atka csak akkor képes alkalmazkodni, ha nem hal ki amiatt, mert az ember minden atkát kiirt. Az alkalmazkodás lépcsőfokai a generációk. Tehát az, amikor egy anyának a lánya szaporodik. Teljesen világos, hogy a méh esélytelen az atkával szemben, mert a méh esetén a legritkább esetben van az, hogy egy évben az anya lánya is petézzen, míg az atka esetén ez két héten belül megvalósulhat. Tehát a méh nem tud úgy alkalmazkodni az atkairtóhoz, ahogyan az atka, ezért az atka utol tudja érni a méh eredetileg magasabb toleranciáját a szerhez, ha időközben nem gondolja meg magát az ember, és kiirt minden atkát. Tehát a logikus eseménysorozat az, hogy az atka utoléri a méhet, és az atkairtó nem irtja ki őt, ezért lesz egy 99,99999 százalék körüli kihalás. A megmaradó néhány méhcsalád pedig előbb utóbb helyreállítja az eredeti családlétszámot, amelyben a Varroa és a méh együttélésre képes. Itt már csak az a kérdés. amit Vivaldi nagyon jól lát, hogy vajon tízmillió méhcsalád között van-e olyan, amelyiknek rövidebb a fedett ciklusa? Erre mondok egy példát. Egyszer volt egy olyan méhanyám, amelynek a petéi 4 napra keltek. Tehát a változékonyság ott van a génekben.

Re:Hír-les
« Válasz #3786 Dátum: 2018. Június 17. 07:27 »
Fiúk!
Ez a Hír-les rovat!
Itt már szó esett az  aszteroida becsapódásról, a jégkorszakról.....
Ne félj Vivaldi nem fagy be nyáron a tó!
Kérlek benneteket a Kakaskukorékolás topikban folytassátok!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Klubvezető

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Hír-les
« Válasz #3787 Dátum: 2018. Június 17. 09:10 »
Nehezen találok hozzám hasonló okos embert. És, hogy ne magamban beszélgessek ezért meg ragadom az alkalmat. :D

Re:Kakaskukorékolás
« Válasz #3788 Dátum: 2018. Június 17. 09:15 »

Tehát a logikus eseménysorozat az, hogy az atka utoléri a méhet, és az atkairtó nem irtja ki őt, ezért lesz egy 99,99999 százalék körüli kihalás. A megmaradó néhány méhcsalád pedig előbb utóbb helyreállítja az eredeti családlétszámot, amelyben a Varroa és a méh együttélésre képes. Itt már csak az a kérdés. amit Vivaldi nagyon jól lát, hogy vajon tízmillió méhcsalád között van-e olyan, amelyiknek rövidebb a fedett ciklusa? Erre mondok egy példát. Egyszer volt egy olyan méhanyám, amelynek a petéi 4 napra keltek. Tehát a változékonyság ott van a génekben.

Nézzük elméleti szinten: Vannak-e olyan fajok, amelyek az ember "közreműködése" nélkül haltak ki? Vannak. Tehát elméletben kihahatnak.

Gyakorlatban: meg volt egy kísérlet, amely során egy szigetre bevittek családokat és nem kezeltek atkára. Ki is válogattak egy atkatűrő méh-gén-vonalat. Szaporítják, árulják most is.

Barátom (ha akar ír róla bővebben) birtokol is ilyeneket. Ha jól értettem legutóbb a telefonban, akkor a méhcsalád szépen túléli, csak a megnövekedett takarítóhajlam miatt rengeteget takarít, atkával fertőződött sejteket kitakarítja, sörétes a fiasítás, nincs kellő népesség robbanás, nincs elvehető méz. Azaz a méh túléli, de nincs elvehető feleslege, nem a méh hal ki, hanem a méhész!



« Utoljára szerkesztve: 2018. Június 17. 09:18 írta KörmendyRácz »
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Hír-les
« Válasz #3789 Dátum: 2018. Június 17. 19:27 »
A francia méhészegyesület vezetői nem olyan töketlenek, mint az OMME vezérkara. Így kéne viselkednie az OMME-nak is.
https://idojosdas.hu/tuntettek-a-francia-meheszek-a-mehpusztulasok-miatt-eleguk-van/
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Hír-les
« Válasz #3790 Dátum: 2018. Június 17. 23:42 »

Re:Hír-les
« Válasz #3791 Dátum: 2018. Június 18. 22:03 »
Sokakat érint a kullancs. A kullancsfertőzés sajnos nem az egyedüli, amely a borellia bacikat hordozza. Viheti légy, bögöly és szúnyog is.

A fertőzések felében megjelenik a jellegzetes kokárda szerű folt. A másik felében nem. Lehet, hosszú évekig tünetmentes, majd belobban. Képes pl. biofilmet alkotva magát a vörös vértestet is körbevenni.

Az bizonyos, hogy a lyme kór mögött megtalálható ez a baktérium, annak négy faja fertőz. Egyes orvosi vélekedések szerint több más fertőző ágenssel együtt okozza magát a betegséget.

A lyme kór okozója, a baktérium és a kapcsolüdü betegséget, néhány esetismertetéssel jelenik meg az angol nyelvű "under our skin" a bőrünk alatt c. filmben. Megdöbbentő, félelmetes, borzongató: https://www.youtube.com/watch?v=RWFFiIZgr6U
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!



*

Kitin

  • *****
  • 934