Kedves Doktor úr!
Ahogy elnézem, igyekezett alaposan megbüntetni azzal a lájkkal. Valamilyen oknál fogva úgy látszik képtelen vagyok tudatosítani, hogy mióta saját lábra álltam, azóta kizárólag a saját véleményemet kívánom képviselni. Bizonyára emlékszik még azokra a szép, hőskori időkre, amikor éppen önt (is) gyepáltam a "ződön", hangsúlyozom úgyszintén a saját meggyőződésem alapján. Ha utána olvas, mert már nem emlékszik minden részletre, láthatja, ott sem a népszerűségért írtam le egyetlen sort sem, írásbéli "inkontinenciám" terméke minden esetben egyéni vélekedésemet tükrözte. Ahogy itt nem, ott sem csatlakoztam klikkekhez, nem szimpátia és nem antipátia mentén formáltam soha véleményt, hanem az mindig személyes vetülete volt sekélyes ismeretanyagomnak és világképemnek, mentalitásomnak.
Ide sem azért regisztráltam, hogy önt, vagy bárkit a vértolulásig irritáljak, mindössze van saját véleményem, s ha azt nem is mindig sikerül simulékony szövegkörnyezetben interpretálnom, az nem személy ellen vagy mellett szól, hanem az ellen vagy mellett, amit és ahogy a személy képvisel. Tudom, hogy komoly kommunikációs hiátusaim vannak, de ha visszaolvassa egyik-másik "böffenetemet" azt soha nem titkoltam, hogy milyen prioritásokkal böfögtem föl a véleményem. Nagyernyei klubvezető Parancsnok Úr egyszer konkrétan azt kérdezte az "ókori "FF"-en, hogy kit képviselek én. Jelentettem, hogy elsősorban saját magamat, másodsorban reményeim szerint a józan többséget. Lehet, hogy azóta a többségből kisebbség lett -amit nemigen hiszek-, de az első válaszom akkor is változatlanul él: saját véleményemet hozom, ha hozom. Nem rombolni jöttem, ha azt mondtam: hiteles személyek hiteles programja mögé lehet csak fölzárkózni, hanem az építkezésben segíteni. Nem ment át... Nem az a jóbarát, aki kritika nélkül, a falkaszellemnek megfelelve lájkol bármit, hanem az, aki szembe mondja: ne ezt...!, vagy: ezt ne így...! Nem a jó gondolatot, szándékot támadtam soha, hanem a rosszat és a rossz módszereket. Bármelyiket vállalom. Természetesen ha a polémia során bővül az eszköztár, abba már több minden is belekeveredhet, mint a józan érvelés, s tudom, hogy fájhat az irónia és a cinizmus is, néha jobban, mint az arculcsapás, orrbaverés. Akkor még csak igazán, ha benne a valóság magja, mert a valótlan állítás nem hallatszik magosabbra, mint a kutyaugatás. Az égig semmiképpen.
Minden alkalommal kihangsúlyoztam, hogy a rikoltozás, kukorékolás, csipogás, sárdobálás, biliborogatás, hamis vádaskodás, rágalmazás nem módszer, ha párbeszédet szeretne folytatni az ember. Nem azért utasítom el, s nem azért utasítja el rajtam kívül is sok ember az ön személyét, mert egy vállalható szakmai programot igyekszik képviselni, hanem azért, mert az érvrendszerének legnyomósabb eleme a más véleményen lévők hiteltelenítése, rágalmazása. Mi szüksége arra, hogy korrupcióval vádolja széles nyilvánosság előtt az OMME vezetését, ha rendelkezésére állnak a hiteles tudományos vizsgálatok eredményei? Miből gondolja, hogy ha korrupcióval vádol meg személyeket, testületeket, attól az ön érvei hitelesebben hangoznak. Nagy öngól volt az a "pesti srácok" nyilatkozata, a "nyílt levelei", a klubon leírt beszámolója az OMME elnökével folytatott "tárgyalásukról", amire azzal mentek el, hogy az OV befejezését kierőszakolják (ahol szándékuk szerint el szerették volna érni az OMME vezetés visszahívásának kezdeményezését), de mikor látta, hogy ezt nem képesek keresztülvinni, akkor megpróbált olyan alkut kötni, hogy az elnök menessze az egyik IB tagot, akinek munkáját "természetesen" Dr. Geddekas készségesen átveszi... Aztán hogy meglepődött, mikor az elnök "tükröt tartott" ön elé! Soroljam föl, hogyan és mennyit hibázott ezeken kívül is? Minek? Ön úgy hiteltelen, ahogy van, s hiába hívtam föl Nagyernyei Attila figyelmét többször is, hogy sokan szeretnék, ha változások lennének az érdekképviseleti szervezet munkájában, ő személyes támadásként élte meg azt, hogy igyekeztem rávilágítani: hiteles személyek adta hiteles programmal, demokratikus úton lehet csak "vértelenül" keresztülvinni ezt a potenciálisan nagyon szerethető programot. Sajnálom, hogy nem voltam képes ezt jól kommunikálni. Nem éltem meg tragikusan, mikor úgy gondolta, nem vagyok még elég érett a "változás" ideológiájához. Tagadhatatlan, hogy én is tettem hozzá a szándékhoz, mikor önök igyekeztek sugalmazni, hogy megoldást jelent az elhallgattatásom. Ítélje meg, ítéljék meg, elhallgattatni vagy meghallgatni érdemes... Bánatosak voltak, hogy a gonosz OMME vezetés nem hajlandó önöket meghallgatni, s aztán rendkívül elegáns módon az önök elé tükröt tartót elhallgattatták... Öngól...
De öngól a kakasrikoltozás is, öngól a csipogás, öngól a fölösleges önhergelés és egymás hergelése is. Nem lehet huzamos időn keresztül meredező hímtaggal rohangálni le, s fel.(Bocs' az idétlen hasonlatért, de olvastam, ön előszeretettel minősít embereket a "méret" alapján.) Egy idő után vagy lelankad, vagy az agyi vérellátás szenved hiányt.
A meccs még koránt sem lefutott... Sok az öngól, de rúgott magának a másik csapat is néhányat...
Okos, párbeszéd-kész, publikus (és hiteles!) személyek adta okos, hiteles és publikus program kell, értsék meg! Higgadt, felkészült tárgyalók kellenek! Erős a meggyőződésem, akadnak ilyenek is a csapatban. Nem legyőzni kell, hanem meggyőzni. Hogy is mondja az Írás?
A királyi menyegzőről szóló példabeszéd.1Jézus ismét példabeszédben szólt hozzájuk: 2„A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki menyegzőt rendezett a fiának. 3Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre! Azok nem akartak jönni. 4Erre más szolgákat küldött: Mondjátok meg a meghívottaknak, hogy a lakomát előkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat leölettem, minden készen van, gyertek a menyegzőre! 5Azok nem törődtek vele, az egyik a földjére ment, a másik meg az üzlete után nézett. 6A többiek a szolgáknak estek, összeverték, sőt meg is ölték őket. 7A király ennek hallatára haragra lobbant. Elküldte csapatait, a gyilkosokat felkoncoltatta, városaikat pedig fölégette. 8Aztán így szólt szolgáihoz: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. 9Menjetek ezért ki az útkereszteződésekre, s akit csak találtok, hívjátok meg a menyegzőre! 10A szolgák ki is mentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, jókat, gonoszokat egyaránt. A menyegzős terem megtelt vendégekkel. 11Amikor a király bejött, hogy lássa a vendégeket, észrevett egy embert, aki nem volt menyegzőre öltözve. 12Megszólította: Barátom, hogy kerültél ide, amikor nem vagy menyegzőre öltözve? Az elnémult, 13a király pedig megparancsolta a szolgáknak: Kötözzétek meg kezét-lábát, s dobjátok ki a külső sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz. 14Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”(Máté 22.)
Itt is sok a "meghívott" (ne haragudjon Dr. Úr, s ne élje meg személyeskedésként, de ön számomra nem az), de föl kell végre öltözni, higgadtsággal, bölcsességgel, okossággal. Legyenek minél többen választottak!
Hogyan is mondta a jó öreg Robert Burns? --"A bölcsesség gyökere az önuralom."
Nos, mint mondtam, középkezdés... Aztán ha lehet, ne úgy folytatódjék a meccs, mint az első verzióban látható, hanem lehet vehemensen is, de átgondoltan, higgadtan...