Őszintén (?) a csávázószerekről | Nyomtatás |
2014. 01. 15.
...
1. Számon kértem rajta, hogy milyen alapon kritizálja a mintavételeinket, ha egy alkalommal sem volt jelen azoknál.
...
Tóth Péter
OMME szaktanácsadó
Veszprém megye
Nem kell ahhoz jelen lenni, hogy valaki megértse, hogy mi történt a mintavétel során.
A mintavétel módja, időpontja, körülményei rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben. Ami nincs a jegyzőkönyvben, azt később senki nem tudja értékelni. Ugyanakkor, ha nem pontos a leírás, akkor semmilyen bizonyító ereje nincs a mintavételből származó eredményeknek. "Nem elegendő annyit írni, hogy vettünk mintát."
A jegyzőkönyv elolvasásához és lényegi adatainak értelmezéséhez nem kell magán a mintavételkor jelen lenni, a jegyzőkönyvet bárki később elolvashatja. Pont ez a célja a jegyzőkönyvnek, hogy az alapján később mindenki lássa, pontos, precíz, megfelelő volt a mintavétel, így a belőle származtatott eredmény megbízható.
Tehát három forrása lehet egy információnak, miképpen zajlott a mintavétel:
1. Helyszínen volt - maga a mintavevő, vagy a tanuk.
2. A helyszínen levők elmondásaiból - szóban.
3. A jegyzőkönyvből
Tehát, ha valaki nem volt jelen, akkor még legalább kétféle módon hozzájuthatott az információkhoz. És ha hozzájutott értelmezhette azt. Ha a szakmai etikettje úgy ítélte meg, akkor pedig kritizálnia KELLETT, mert méheink élete a tét. Ez nem babra megy!
Az az érdekes, hogy Tóth Péter nem azt írja, hogy Csuja Lászlónak nincs igaza a mintavétel kritizálásakor, hanem csak azt szeretné tudni, hogy honnan tudja...
Még vannak nyitott kérdések:
3. Legvégül pedig azt kérdeztem meg tőle, hogy tudja-e, milyen mérési érzékenységgel dolgoznak az általunk megbízott laboratóriumok. Ezen a ponton kaptam a leg megdöbbentőbb választ. Kiderült ugyanis, hogy az előadónak fogalma sincsen arról, hogy a laboratóriumaink 5ppb alatti eredményeket is közölnek velünk (természetesen ezek az adatok több kiadványunkból is visszakereshetők, csak el kellett volna olvasni).
Tóth Péter
OMME szaktanácsadó
Veszprém megye
Itt is félrevezetés zajlik. A laborok mérése és az, hogy melyik mérése tekinthető hitelesnek külön kérdés. És az pedig a következő: Ha a laborok kimutatták a csávázószereket az 5 ppb alatt, akkor miért nem hívták fel a méhészek figyelmét a szubletális (tehát ölni ugyan nem ölő, de más módon a méhekre ható ) hatásokra, mint pl.
- megnő a nosémára való hajlam,
- eltévednek a méhek, csak három nap múlva kerülnek elő, addíg nem dolgoznak,
- károsan befolyásolja a következő generáció fejlődését,
- stb.
A szakirodalom számtalan eredményt közöl.
Miért nem meri az OMME IB ezen irányú szakértője a teljes szakirodalmat összeszedve cselekvési tervet közölni?
Tudjuk, hogy a méhekre nem egy veszély leselkedik, és a neonikotionid csak egy tényező. De ezek a tényezők erősítik egymást!!! Hallgassátok meg:
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2014-01-14 Simon Gergely, (akit már ért kritika odaát...) a rádióban nagyon korrekt, mindenre kiterjedő összefoglalót adott a neonikotinoidok szerepéről. Időpont: 14:51:47
Szóval az OMME IB agyonhallgatja (ha éppen nem a méhészek ellen foglal állást), Rádióban TV-ben véletlenül sem foglalna állást, de van egy fontos tényező. És nekünk minden tényezővel foglalkoznunk kell, ami pusztítja a méheket. Nem mondhatjuk azt, hogy addíg amíg lopással egyszerre hatvan családot is elveszthetünk, a neonikotinoidokkal meg csak harmincat, és a lopások mindegyikét nem szűrtük ki, addig nem foglalkozunk a neonikotionidokka!!!
Miért kell az OMMÉ-nak kettéválni neoikotinoid ügyben, ahol egyik oldalon az IB, másik oldalon a méhészek? Miért nem lehet egységes az álláspont. Befejezni a vitát, és együttműködve pénzt áldozni azokra a kutatásokra, ami az itthoni Tamáskodókat is megnyugtatja, szakmailag korrekt a nemzetközi szakirodalom?
CSIP CSIP, a magokat is tönkreteszik, mit fogok enni?