https://nlc.hu/egeszseg/20191026/darazs-csipes-auto-sofor-allergia-meghalt/
A részvéten túl, amit egy ilyen értelmetlen halál miatt érez az ember, a düh az, amikor a bulvársajtó olyasmit enged meg magának, mint ebben a cikkben az "illusztráció".
Tudom, hogy affinitása van a fotózáshoz és a pontos adatközlésen túl a korrekt fajmeghatározás is fontos önnek, ezért javaslom megkeresni a cikk szerkesztőjét, s elmondani neki, hogy a Tithonia rotundifolia fészkes virágzatán nem darázs, hanem a Syrphidae-khez (zengőlegyek) tartozó, rendkívül hasznos és teljesen fullánktalan viráglégy. A darazsak a Hymenoptera-khoz tartoznak, a virág- vagy zengőlegyek a Diptera-khoz.
A zengőlegyek lárváinak életmódja változatos, a fajok kb. 40%-a ragadozó (közülük sokan levéltetvekre vadásznak), a korhadékevők rothadó anyagokban élnek, néhány élő növényeket károsít és vannak méh- vagy darázsfészkekben élősködők is. A ragadozó fajok nőstényei jellemzően a már kialakult levéltetű telepek mellé rakják petéiket, hogy a kikelő lárvák biztos táplálékot találjanak.
Az imágók szinte kizárólag viráglátogatók, nektárral és pollennel táplálkoznak. Komoly jelentőségük van az ökológiai termesztésben, az imágók megporzókként, a lárvák levéltetű-fogyasztókként fontosak. Mivel emlékeim szerint komoly affinitással bír a biogazdálkodás tárgyában, küldök egy ilyen jellegű beszámolót. Egy bioalmásban folytatott felmérés:
https://www.biokontroll.hu/zenglegyek-a-bioalmasban/Szóval szomorú, hogy egy tragikus kimenetelű darázsszúrásról írt cikket egy hasznos zengőléggyel illusztrálnak, a "darázs-hasonlóság" okán amúgy is sokan "görbén néznek" e legyekre. Közel négyszáz fajuk él Magyarországon is.
Ha továbbra is szeretne az eddigiekhez hasonló élménydús fotókat készíteni, ajánlom tanulmányozni az alábbi fotógyűjteményt a Syrphidae-család fajairól:
https://www.inaturalist.org/taxa/49995-Syrphidae/browse_photosFaji meghatározást pedig a Facebookon a rovarhatározó csoportok profi szakemberei szívesen elvégzik...