Hír-les

  • 5507 válasz
  • 2217779 megtekintés
Re:Hír-les
« Válasz #4335 Dátum: 2019. Március 17. 00:55 »
Neo!
Már miért ne lenne?
Lebontotta a szervezetük a mérget?
Védekezett?
Szerintem igen.



*

neo

  • *****
  • 939
Re:Hír-les
« Válasz #4336 Dátum: 2019. Március 17. 07:06 »
Anti!
Az immunrendszer definíciója az, hogy az adott szervezet megtanulja az őt megtámadó élő szervezetet közömbösíteni. A lényege, hogy ezt gyorsabban teszi, mint ahogyan a támadó őt elpusztítaná. Tekintettel arra, hogy az idő nagyon rövid, ezért az olyan immun mechanizmusok működnek jól, ahol az öröklött és  a tanult immunrendszer egymásra épül. Tehát az öröklött kivédi a kezdeti támadásokat, és közben az egyed megtanulja a támadó elleni védekezést. Azért van szükség a tanulásra is, mert az öröklött kapacitása véges. Legalábbis elméletileg. Vegyük a slágertémát a nyúlós elleni vitellogenin immunitást. Az anyától kapott vitellogenin mennyisége véges, amikor az anya a sejtbe elhelyezte, akkor már nincs további kapcsolata vele. A kifejlett méh majd termel magának, de a nyúlós kritikus időszakában csak az van, amit az anyától kapott. Ez a vitellogenin meghatározott mennyiségű kicsírázott nyúlós vegetatív baktériumot tud közömbösíteni. Az én véleményem az, hogy ez adja a küszöbszámot. Azaz, hogy csak meghatározott mennyiségű spóra (pontosabban abból kifejlődő vegetatív alak) tud megbetegíteni egy álcát. Tehát, ha antigén inger éri az anyát, akkor több ilyen speciális vitellogeninnel látja el a petéket. Ebből látható, hogy ostobaság azt gondolni, hogy majd a nyúlós ellen vakcinázni lehet, hiszen magasabb spóraszám esetén nem működik a tudomány. Egy esetben nincs igazam. Akkor, ha a vitellogenin elvégzi a közömbösítést, és  nem használódik el, azaz a megölt baktérium leválik róla, és újra működőképes lesz. Van még egy feltétel: a kórokozó nyomás, azaz a spóraszám bevitel a táplálékkal kisebb legyen annál az ütemnél, ahogyan a vitellogenin újra felszabadul. Látszik azonban, hogy az egész mennyiségi viszonyokat jelent. Ha több a támadó, akkor a vitellogenin nem győzi a közömbösítést, tehát a túlerő győz. Erre van gerincesek esetén az adaptív immunitás. Az egyed elkezdi saját maga is termelni az ellenanyagot. Igen ám, de kell hozzá két hét, hogy az ellenanyag mennyisége versenyezni tudjon kezdeni a nyúlóssal. Addigra ő viszont elpusztította az álcát már háromszor, tehát nincs minek ellenanyagot gyártani.
Nos ezt jelenti az immunitás, az élő szervezetek elleni védelmet. A méregtelenítést, azaz az élettelen anyagok elleni védekezést egy másik rendszer végzi. Alapvetően úgy működik, hogy felismeri a kémiai kötéseket. Az immunrendszer egy sokkal bonyolultabb képletet ismer fel, a kórokozó térbeli komplex alakját, úgy, mint a zár-kulcs páros. Csak a pontos kulccsal lehet nyitni a zárat. Tehát az immunrendszer több ezer kémiai  kötés meghatározott kombinációját ismeri fel, a méregtelenítő mechanizmus csak egy-egy kötést. Szinte minden kötésre van külön enzim, amelyik felismeri. Ez egy nagyon ősi rendszer, gyakorlatilag minden élőlény rendelkezik vele. A méregtelenítés a fakerekű bicikli, az immunrendszer az űrrepülőgép. Azonban itt is zár kulcs effektus van. Ha az adott kötés bonyolult méregmolekulában helyezkedik el, akkor csak nagyon rossz hatékonyságú lesz a kémiai kötés elbontása, ezáltal a méregtelenítés sebessége. Tehát a méreg bejut a szervezetbe, a méregtelenítő enzimrendszer mindenütt ott van, elkezdi bontani. Azonban, ha több a méreg, mint amennyit elbontani képes, akkor a méreg a támadásponthoz tud kötődni. Ezt receptornak hívjuk. Gyakorlatilag kialakul a mérgezés. Mi történik piretroidok esetén? Erről a receptorról leválik a méreg egy idő után, mert nem kötődik stabilan. Ekkor a méregtelenítő enzim, amelyik előtte egy másik méregmolekulával volt elfoglalva, de azt elbontva újra szabaddá válik, és el tudja bontani ezt a mérget is. Az egyed halálát az okozza, hogy egyszerre mennyi receptorhoz tudott kötődni méreg. Ha egy küszöbszám felettihez, akkor azonnal elpusztul. Ez piretroidok esetén különösen látványos. Ilyen amikor Chemotoxxal lefújjuk a darazsakat. Az a méh, amelyik haza tudott jönni, az nem kapott annyi mérget, és egy idő után a méreg levált a  receptorról, amit elbontott a méregtelenítő enzim. Tehát a méh felkelt és járt, de még inkább repült. Hegedűs Dénes egyik tévedése is ehhez kapcsolódik. Amikor azt mondja, hogy a Mavrikos locsolás hidegben nagyobb toxicitású. Ez nem igaz, csak a jelenség igaz. Hidegben az így megbénult méhek a hideg miatt pusztulnak el, nem a méreg miatt (azok, amelyek a töményebb oldattal elsőként érintkeztek). Meleg időben ezek ugyanígy életre keltek volna. Hidegben ledermedtek. Próbáltam, úgy hogy tudom miről beszélek. 12 mg/ ml fluvanilát oldat azonnal kiváltja a mérgezéses tüneteket (ezért 4 mg/ml a max. adag), de ha az aljdeszkán vergődő méheket hőszigetelőkkel körülvett kis boxba rakjuk, akkor áttelelő méhek lehetnek ezekből.
Tehát egy nagyon fontos feltétel, hogy a méreg a receptorról leválni legyen képes. A piretroidok esetén erről van szó. NNI esetén viszont nem. Nagy valószínűséggel a nitrogén ion töltésének megváltozása miatt nagyon erősen kötődik a receptorhoz, ezért nem tud leválni. Ezért mondom én azt, hogy a modern rovarirtó szer kutatás és gyártás előbb-utóbb lehetetlenné teszi a méhek és intenzív növényi kultúrák együttélését. Ugyanis ez a kumuláció alapja. Úgy látom a NÉBIH szakembereinek ez még mindig nem esett le, pedig az ezt bizonyító emailt én elküldtem az OMME által megadott címre. Állítólag 9 email jött, úgy, hogy feltűnhetett volna. Itt az FF-en pedig a napraforgó virágzás előtt hónapokkal leírtam, hogy annak kell bekövetkeznie, ami be is következett. Eltűnés a kumuláció miatt. Kimutathatatlan mennyiségű szertől. A receptorokat fokozatosan kötik le a méregmolekulák, és nem szabadulnak fel ismét, mint a piretroidoknál, ezáltal a méreghatás apránként adódik össze. Mivel van idegrendszeri tünet, azaz eltévedés, ezért nincs hulla sem a napraforgóban sem a kaptárban, mert a méh útközben téved el azelőtt, hogy az izmok bénulása bekövetkezne. Hiszen ahhoz kevesebb méregmolekulára van szükség. A kevesebb pedig előbb összegyűlik, mint a több. Ha van méhhulla, akkor az vagy más méreg, vagy óriási mennyiségű NNI egyszerre (Somogysárd). Ez lehet permetezés, vagy guttációs csepp, esetleg extraflorális nektármirigyből eredő méregmennyiség. Ugyanis az első kettőben bizonyítottan több százszoros a méreg mennyisége, mint a nektárban.
Még egy utolsó gondolat. Az a folyamat, amikor több évtizeden keresztül találkozik egy parazita egy méregmolekulával olyan mennyiségben, ami a küszöbérték alatti szinten van, akkor tud kialakulni a tolerancia. Az új utódgenerációban mindig lesz néhány millió atka közül néhány, amelyik több méregmolekulát tud lebontani ugyanannyi idő alatt, mint az anyja. Így aztán el tud jutni a legvégső állapotig, a rezisztenciáig. Addig az állapotig, amit már a méh nem bír ki, de az atka igen. Miért lehetséges ez?  A méh miért nem fog tudni alkalmazkodni? Azért, mert egy méhanya utódja kb. egy év múlva kezd petézni, az atka utódja mondjuk 12 nap után, szerintem inkább 40 nap után. Tehát itt van kb. kilencszeres különbség. Azonban az anyák száma és az atkák száma között pedig kb ezerszeres. Tehát az atka közel tízezerszeres sebességgel tud alkalmazkodni, mint a méh. A fluvanilát le tud válni a receptorról, ezért nincs kumuláció, tehát hamar kialakul a tolerancia-rezisztencia, az amitráz nem tud leválni, ezért kumulációra hajlamos, tehát nehezen alakul ki rezisztencia. Hiszen most az atka szemszögéből kell nézni a dolgokat. Könnyű túlélés esetén lesz utód, ami más lehet, mint ami az anya volt, nehéz túlélés esetén nincs ilyen utód. Pontosabban több vagy kevesebb utódról lehet beszélni.
Ezek után ettől a mondattól neked nem áll égnek a hajad?
Idézet
Ezek a szerek már kis mennyiségben is legyengíthetik a méhek szervezetének védelmi rendszerét, lehetőséget adva a parazitáknak és vírusoknak a kolóniák elpusztítására.”
Ez a védelmi rendszer, ha rendelkezik vele az egyed, akkor működik. Ha nem rendelkezik vele, akkor nem tud működni. A mérgeket a citokróm P 450-es enzimrendszer mérgteleníti, az élőket a vitellogenin, amit nyúlós esetén az anyától kap. Ha a sajátjáról beszélünk, akkor az is előbb megtermelődik, mint a méreghatás, tehát az nem tud befolyást gyakorolni a vírusok elleni védelemre. Egy jó nagy zagyvaság az egész.

Re:Hír-les
« Válasz #4337 Dátum: 2019. Március 17. 22:49 »
Neo!

Köszönet az összefoglaló írásodért.
Sokat tanulhatunk belőle.Szerintem még jó párszor el fogom olvasni.
Igyekszem majd foglalkozni,utána olvasni a méhek
immunitásának,és azon lebontási képességnek,amivel a mérgeket
semlegesítik.
Azért is érdekelnek ezek a témák,mert nagyon sok méh pusztulás éri méhcsaládjainkat.
A hivatalos véleménye a hatóságnak,a Nébihnek -eléggé el nem ítélhető módon-:mindaddig csak prekoncepció,hogy növényvédelmi kezelés okozza a méhcsaládok károsodását,amíg be nem bizonyítjuk.
Ez teltjeséggel elfogadhatatlan nekünk méhészeknek,hiszen tudjuk,hogy a pusztulás a mezőgazdasági növény virágzásához,vagy bizonyos állapotához köthető.
A másik oldala az ügynek,hogy pont Nekik kellene vizsgálódni,a Nébih feladata..
A másik rettenetes Nébih-és álláspont ,hogy a méhek,méhcsaládok ellenálló képessége az atka elleni kezelések és viaszban felhalmozodott szerek miatt rossz és ezért nem bírják ki a vegyszeres kezeléseket.
Valami lyukacsos fallal,hiányzó téglákkal példálóznak.
 Ez is elfogadhatatlan számunkra .

Főleg a fentiek miatt kellenne teljesen képbe kerülni ezekben a témákban.
 
Szerintem ésszerűbb tényként kezelni, hogy a méheknek nincs immunrendszerük. A mérgezések ellen nem tudnak védekezni.
Ezt válaszoltam erre:
“Többször előfordult,hogy az egész méhes tele volt fetrengő méhekkel.
Mindenhol agonizáló méhek,majd egyszer csak szépen hazament mindenki.
Ebben az esetben sem tudtak védekezni a méreg ellen a méhek?”

Én csak a mérgek lebontására gondoltam.

Csányi Antal

« Utoljára szerkesztve: 2019. Március 18. 00:09 írta Csányi Antal »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Hír-les
« Válasz #4338 Dátum: 2019. Március 18. 10:47 »
Anti!
Ami a mérgezéseket illeti, azt a túlcsorduló pohárhoz tudnám hasonlítani. Tehát, amikor atka elleni kezelésekkel, és/vagy sokféle rovarölővel külön-külön elviselhető mértékben bombázzuk a méheket, akkor annak lehet egy olyan hatása, hogy összeomlik a teljes méhcsalád, a teljes méhészet, vagy a   méhészeti ágazat. Tulajdonképpen ezt vízionáltam is. Ezek a mérgek ugyanis nagyon hasonló támadásponton támadnak, szemben az élő kórokozókkal. Az ideg-izom, ideg-ideg kapcsolatokat támadják. Tehát az egyik szer küszöb alatti szintje, és egy másik szer szintén küszöb alatti szintje könnyen összeadódhat. Ezt én az egyik legveszélyesebb állapotnak tartom, mert külön-külön nincs gond. Szerintem ebben egyetértünk.
A lyukacsos belet én szoktam emlegetni. Mégpedig pont az előbbiek kapcsán. Tehát nem arról van szó, hogy a mérgek idéznek elő immunhiányos állapotot a méheknél, ami miatt a kórokozók elpusztítják aztán a méheket, hanem fordítva. Nem a mérgek miatt lesz Nosemosis, hiszen akkor a  mérgezés időpontjában nem lehetne kimutatni a Nosemát, hanem fordítva. A Nosema által tönkretett bélhámon keresztül könnyebben szívódnak fel a mérgek, tehát kisebb adag is elég. Én azt gondolom, hogy olyan mértékű elhullást, amiről Te tavaly is beszámoltál, ez a jelenség nem képes előidézni, mert egy méhészetben nincsen egyszerre ennyi súlyos fokú Nosemában szenvedő méh, hiszen a legöregebb méhek azok, ahol legsúlyosabb a Nosema. Ott nagyon durva növényvédelmi hibának kellett lennie, amit én nem tudok NNI kártételnek sem elképzelni. Nekem a klórpirifosz tűnik ott nagyon gyanúsnak, annak ellenére, hogy a méhekben talált mennyiség ezt  nem támasztja alá. Talán a többféle szer szinergenciája okozta a tüneteket, ha az általad leírt adatok a tavalyi NÉBIH-es látogatás vizsgálati eredményei.

Re:Hír-les
« Válasz #4339 Dátum: 2019. Március 18. 18:45 »
Lenne azért egy kérdésem neo-hoz. Egyet értek az okfejtésekkel, kivéve egyet. Tavaly tavasszal alig volt nosema spórám a méhek nagy részében, vizsgáltam őket. Napraforgó után egyre több lett. A családok számát fel szoktam írni, hogy lássam hogyan változik a spóraszám idővel. Most sajnos van bőven. Tavaly és tavaly előtt tavasszal alig volt. Most más a helyzet. Naprán volt egy jelentős mérgezésem. Azóta nehéz leszorítani a spóraszámot. Ezt mivel lehet magyarázni? Több mindent kipróbálok, majd leírom az erdményeket.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Hír-les
« Válasz #4340 Dátum: 2019. Március 18. 19:50 »
Hát szoktam mondogatni magamban, hogy mindent meg tudok magyarázni, ugyanazt és annak az ellenkezőjét is. Éppen ezért vigyázni szoktam vele, hogy a két megoldás közül a logikusabb magyarázat mellett tegyem le a voksomat. A Teremtő ugyanis matematikus, ezért ő is ehhez ragaszkodik.
Szóval a Nosema szaporodására én alapvetően nagyon sokáig elfogadható magyarázatnak tartottam a Csaba György-féle elméletet. E szerint a peritrofikus hártya megvékonyodása teszi lehetővé a Nosema poláris filamentumának a bélfalhoz kötődését, tehát keresztülszúrni a védőréteget. Ez a védőréteg pedig akkor vékonyodik el, amikor a méh  fehérje tartalékai kimerülnek. Amikor azonban sorra olvastam a mesterséges fertőzési kísérleteket, akkor azzal szembesültem, hogy minden kísérletben meg lehetett fertőzni e méheket Nosemával, nem volt szükség semmilyen legyengítésre, fehérje megvonásra. Az egyik ilyen kísérletben azt próbálták igazolni, hogy az alacsony koncentrációjú fumagillin hatására gyorsabban szaporodik a Nosema. A szerzők nem vették észre, hogy valójában azt bizonyították be, hogy több spóra tudta megfertőzni a méheket híg fumagillin szirup etetése esetén a fumagillin nélküli sziruphoz képest. Tehát a szaporodás  üteme nem gyorsult, hanem csak arról volt szó, hogy az első spórák egyik esetben nagyobb számban tudtak áthatolni a peritrofikus membránon, de utána egyforma mértékben szaporodtak tovább. A lényeg, hogy ezután már a Nosema a szomszédos sejteket fertőzi, ezért nem kell áthatolniuk a védőrétegen. Ebből az következik, hogy egy méh által ürített Nosema spóraszámot alapvetően az határozza meg, hogy mennyi spórát vesz fel. Tehát a nagy spóraszám és a kis spóraszám közötti különbség alapvetően abból ered, hogy mekkora a környezet spóratartalma. Olyan tanulmányt még nem olvastam, ahol azt tudták volna bizonyítani, hogy a szaporodás ütemében van különbség különböző körülmények hatására. (Pontosabban az említett tanulmányban nagyon nagy jóindulattal lehet egy icipici különbséget látni az ütemben is, de nem zárható ki az, hogy ez nem újabb spórafelvétel miatt van.)
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mérgezés után nyári időszakban miért lesz nagyobb a környezet spóraterhelése? Én erre azt a választ adnám, hogy a népességet elveszített méhcsaládban a dajkálásban idősebb méheknek is részt kell venniük, amíg helyrebillen a normális népesség összetétel. Az öregebb méh több spórát termel, a dajkálás során a lépek szőrzetről történő szennyeződése egyenesen arányos azzal, hogy mennyi spóra található a dajkaméh szőrköntösén. Az pedig azzal egyenesen arányos, hogy mennyi idős.
Ha kezembe akad olyan tanulmány, ami valóban azt bizonyítja, hogy a szaporodási ütem növekszik meg, tehát tetten érhető az immunrendszer kiesése, akkor azonnal jelezni fogom, nekem ez nem presztízskérdés. Addig azonban tartom magam ahhoz, hogy a magasabb környezeti spóraszám idéz elő egy méh esetén emelkedett spóraszámot. Pontosabban arra látok bizonyítékot, hogy meghatározott körülmények között ugyanakkora környezeti spóraszám esetén van különbség abban, hogy egyik esetben több spóra lesz képes elérni a bél falát. Tehát ilyen értelemben a Csaba dr.-féle  elmélet igaz lehet, fehérjehiányos állapotban (ami egy mérgezés következtében kialakulhat) kevesebb spóra is ki tud váltani ugyanakkora spóratermelődést, mint egészséges méh esetén. Tehát nem arról van szó, hogy megvédi a Nosematól a normál fehérje ellátottság, hanem hatékony módon képes csökkenteni a fertőződési  rátát, tehát magas spórszám ellen védelmet jelent. A kialakult fertőződés szaporodási rátájára azonban nincs hatása. Nagyon nagy talány még az, amikor az utóbél alaphártyája sérülése miatti elhalás tényleg Nosema-e? Itt ugyanis nincs peritrofikus hártya, és a Nosema gyorsdiagnózisa ezen alapul. Erre sem találtam még tanulmányt.

Re:Hír-les
« Válasz #4341 Dátum: 2019. Március 18. 20:53 »
Óriás parlagfű rundup (glyphosate) és Liberty (glufosinate) gyomirtókra is rezisztenssé vált. Az ember válasza, újabb, erősebb mérgek forgalomba hozatala… Hát nem szörnyen buta?
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Hír-les
« Válasz #4342 Dátum: 2019. Március 18. 21:04 »
A valóság szerintem másképpen alakul. Ha a külső forrásokat megszüntetnénk, ezek szerint a nosemának gátat tudnánk szabni, mert csak annyi spóra lenne, ami az idős méhek bélcsatornájában van. /Műlépre ütjük, a kaptárat kiperzselőzzük stb/. De ez nem szünteti meg a betegséget. A fagy elpusztítja a spórákat, de a méhekben lévőkre nem hat, mivel azok nem fagynak meg. A fehérje /virágpor/ valószínüleg segít a leküzdésében, de a fehérjedús  tápokkal etetésnek is meg kellene szüntetni a betegséget. Itt én még sajnos összefüggést nem találtam. Hegedűs doktor szerint a nosema egy jelző betegség, hogy a szervezet egyensúlya felborult, gyengítő körélmények hatottak  a méhekre /atka, vírus/. Az utóbél szinéből lehet következtetni a nosema jelenlétére. Én nem ebből vizsgálom, az egész méh kenetéből szoktam a számolást elvégezni, ezért nem tudom, hogy utóbél milyen állapotban lehet. A peritrofikus hártya pedig az előbél szakaszában van. Tehát az utóbél elszineződése nem is biztos, hogy a nosema jele? - mint írod. A bélflóra összetétele nem lehet fontos? Vagy a kémhatás nem befolyásolhatja a nosema szaporodását?  Ezek csak az én gondolataim, de a megoldást szerintem még mások sem igen találták meg.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Hír-les
« Válasz #4343 Dátum: 2019. Március 19. 06:27 »
Ahogyan írod, ezekkel a módszerekkel a láncot nem lehet megszakítani. Ezt próbáltam én is levezetni, hogy a kórokozó fennmarad egészséges körülmények között is. Egy megoldást látnék. Mindazokat, amit leírtál, a külső forrás megszüntetése kiegészítve egy nagyon hosszú fumagillines kezeléssel. Utána pedig teljes izoláció, hogy idegen méhészetből ne történjen ismételt befertőződés. Ez azonban csak elméleti jelentőségű.

Re:Hír-les
« Válasz #4344 Dátum: 2019. Március 19. 21:00 »
Angol nyelvű videó, egy amerikai mozgalomról: lassítsd a pénzt.
https://www.homegrownfoodsummit.com/woody-tasch-slow-money-and-nurture-capital/

Ahol a pénz nagy sebességgel mozog, ott tönkremegy a levegő, a talaj, stb.

Ahogyan nekünk méhészeknek a talajból táplálkozó virágok jelentik a ki nem cserélhető kincset, a tevékenységünk forrását, úgy tekintenek ennek az amerikai mozgalomnak a követői a talajra. Ennek jegyében gyűjtöttek össze híres emberek mondásaiból:

A föld művelői a legfontosabbak az összes polgár közül.
                                                          Thomas Jefferson

A nemzet, amelyik a termőföldjét megsemmisíti, megsemmisíti önmagát.
                                                           Franklin Delano Roosevelt

A talaj degradációja és a szervesanyagtartalom csökkenése a legkevésbé számontartott tényezője a jelenkor környezeti krízisének.
                                                           David Montgomery

Szóval aláírást kellene gyűjtenünk, hogy a termőföld állapota nemzeti kincs, nemzeti vagyon, a rövid időt a földön eltöltő magánemberi tulajdonosnak ne csak művelési kötelezettsége legyen, hanem fenntartási is - azaz minden évet követően a kiindulási állapotba állítsa helyre a talajt, pl. annak pl. méregtartalmát és szervesanyagtartalmát. A jövő generáció érdeke, hogy ne jussunk azon nemzetek közé, akik tönkre teszik saját termőföldjüket.

Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

Bicska

  • *****
  • 601
"Vassal csorbitott csontváz-leletek
mutatják, hogy itt mivé lehetek,
ha mellemre kitüzöm jeletek, -
csirkefogók! Nem játszom veletek!"

*

Kitin

  • *****
  • 934

Re:Hír-les
« Válasz #4347 Dátum: 2019. Március 29. 07:17 »
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hatalmas-darazsinvazio-johet-magyarorszagon/

Eddig azt hittem, hogy darázsfészeknek hívjuk. Amibe a szólásmondás szerint időnként belenyúlunk. Most meg kiderül, hogy kaptár.
Vagy csak több lap, mint plajbász.

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Hír-les
« Válasz #4348 Dátum: 2019. Március 29. 12:52 »
 :)  igen, én is azon töprengtem, hogy most miről is van szó ebben a "szak"-cikkben   :)