Azért sántít a gondolatmeneted mert nem az NNI végezte ki a méheket, illetve nem közvetlenül az, hanem azzal együtt a vegyszerezések, tehát ezek együttes hatása......A hordásban nem nagyon volt gond, és a hordás vége felé lett tele hullával a kaptárak előtt a talaj.
WR!
Megfeledkeztél arról, hogy én olyan mérgezésről írtam, amikor a kaptárak előtt nincs hulla, csak a napraforgóban. Az OMME felhívás ilyen szituációról beszélt. Ezért nagy vonalakban felvázolnám, hogy mi miért lényeges.
1: a méheket lepermetezik a táblán egy gyorsan ható szerrel, ami azonnal megöli a méheket. Ezek a piretroidok. Méhhulla csak a méhlegelőn van, mert a méh felszállni sem tud a virágról. Ha nem jön haza méh, leáll a kijárás a méhlegelőre. A kaptárban annyi méh van, amennyi a létező legnagyobb hordás idején is. Gyakorlatilag nem látsz különbséget, mert tele van a kaptár méhekkel, tehát nincs eltűnés, főképpen pedig nem látsz keresztül a mézkamrán.
2. A méheket olyan méreggel permetezik le, hogy nem azonnal pusztulnak el, hanem hazaérnek. Ekkor lesz méhhulla a méhesben is. Ha beengedik az őrök, és még táncolni is van kedve, akkor több méh is kimegy a legelőre. Ilyen dolog ritkán fordul elő kontakt szer esetén, mert a mérgezés tünetei már megjelennek, tehát táncolni biztosan nem fog. Olyan szernél fordulhat elő, ha egyszerre nagyon kevés mérget vesz fel, nincs tünete, de a méreghatás halmozódni képes. Piretroidoknál ilyen nincs, mert egy idő után a mérgezett méh is meggyógyulhat (ki lehet próbálni fluvanilát túladagolással). Olyan esetben lehet, amikor pl. mesterségesen lassított a felszívódás, pl. mikrokapszulázással.
Tehát eddig van két esetünk: 1. méhhullák csak a méhelegelőn, 1. méhhullák a kaptár és a méhlegelő és a két pont között egyaránt.
Mi van akkor ha egyik helyen sincs méhhulla, de a kaptárban sincs méh? Ez a CCD. Hogyan lehet? A méh eltéved. Van még egy fontos kritérium: az eltévedésnek nem szabad bekövetkeznie az első út során, mert akkor a többi méh nem járná a táblát. Ilyen az NNI csávázás esetén a legvalószínűbb. Azért csak eltévedés van, mert az összeadódó méreg értelemszerűen előbb éri el azt a kevesebb méregmennyiséget, ami az eltévedéshez kell, mint az elhulláshoz szükséges nagyobb mennyiséget. Azaz előbb téved el, mint elhullik.
Most jön az az eset, amikor van méhhulla a legelőn, de elnéptelenedés is van, viszont nincs méhhulla a kaptárak előtt. Ez ugye egyik esetbe sem fér bele. Akkor mi lehet? Azt gondolom, hogy olyan lehet, hogy a virágot járók fenntartják a tábla látogatottságát, de az alacsony szerkoncentráció miatt ezek egyszer eltévednek. A táblában lévő hullák helyben vesznek fel ölő dózist, tehát haza sem érnek. Tehát kétféle mérgeződés van: egy heveny és egy idült. Azt tudjuk, hogy a guttációs cseppben kb. százszor akkora az NNI szint, mint a nektárban (igazából ez a néhány leveles állapotban bizonyított). A táncoló méh a tábla helyét mutatja meg, nem azt, hogy a virágból gyűjtsön, esetleg guttációs cseppből. Tehát egy felszívódó szernek kell lennie amelyik ilyen hatást tud kiváltani. A permetező szerek nem felszívódók. Kivéve az NNI permetezőszereket. Ott viszont a nektárban is magas koncentráció lesz, tehát nem fogják tartósan járni a táblát a méhek. Ha pedig lecsökken a szint, akkor járni fogják, de nem elhullani a táblán, hanem eltévedni.
A magyarázat gyenge pontja az, hogy vajon virágzó állapotú napraforgó guttál-e magas koncentrációjú nedveket, esetleg ilyenkor is termel extraflorálisan magas csávázószer koncentrációjú nektárt (tehát a nem virág nektármirigy más összetételű nektárt termel-e, mint a virág)?
Ebbe a napraforgóban van hulla, de a méhesben nincs, és van elnéptelenedés, más variáció nekem nem ad megoldást.