Ma délelőtt a Kossuth Téren a Greenpeace Magyarország szervezésében sajtótájékoztatót tartottunk.
A környezetvédők részéről Simon Gergely vegyi-anyag szakértő, a Tolna Megyei Méhész Egyesület nevében pedig én beszéltem a méheket sújtó problémáról.
A téma, az új kutatási eredmények fényében a neonikotinoidok végleges, teljes tiltása.
Én a gyakorlati részére hegyeztem ki mondandómat, hogy mit tapasztalunk, Simon Gergely pedig a szakmai részét ecsetelte, hogy mit okoz a talajban, a méhekben és az élővilágban a neonikotinoidok felhasználása.
Úgy éreztem lépni kell, mert Tóth Péter teljesen félretájékoztatta a méhészeket, az FM-et és a nagypolitikát.
Most már nem mondhatja, nem hivatkozhat arra, hogy Magyarországon nem voltak ez irányú kísérletek!!!
Ezek után min kéne gondolkodnia?
Azonnal lemond, vagy mindjárt.
Más lehetősége nincs, eddigi állításait a tudósok megcáfolták, ma már megdönthetetlen bizonyítékok sora igazolja, hogy a neonikotimoidok komoly méhpusztulást okoznak.
Azért ne búsuljon, növényorvosnak ettől még kiváló.
A sajtóközlemény alább olvasható:
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sajtóközlemény
Méhkaptárak a budapesti Kossuth téren – Tilalmat a méhgyilkos vegyszerekre!
Budapest, 2017. július 11. – Méhkoporsós kaptárakat helyezett ki a Greenpeace Magyarország a budapesti Kossuth téren. A környezetvédő szervezet arra szólította fel a kormányt, hogy a legkésőbb ősszel várható tagállami szavazáson szavazza meg a neonikotinoidok teljes európai uniós tilalmát, és ragaszkodjon ehhez a döntéshez ahelyett, hogy felmentéseket és eseti engedélyeket kérne a tilalom alól. A neonikotinoidokról ugyanis bebizonyosodott, hogy szabadföldi körülmények között is károsítják a méheket.
A rovarbeporzás az egyik legalapvetőbb és teljességgel nélkülözhetetlen ökológiai szolgáltatás. Friss nemzetközi kutatások bizonyították, hogy a neonikotinoid alapú növényvédő szerek nemcsak laboratóriumi, hanem szabadföldi körülmények közt is károsítják a méheket. A nemzetközi kutatásban magyarországi területeket is vizsgáltak: a hazai repceföldeken 24%-kal csökkent a méhkolóniákban a méhek száma [1].
„Évtizedes probléma, hogy meggyengülnek, a méhcsaládok a repce és napraforgó földeken: eltájolnak a méhek, nem találnak haza, csökken a méhek száma a kaptárakban”- mondta Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke. „A méhészfórumokon is folyamatosan visszaköszön ez a probléma: “sétálnak” a méhek az ilyen földeken” - tette hozzá Nagyernyei.
A magyar kormány korábban nem támogatta a neonikotinoidok uniós tilalmát, sőt felmentéseket és eseti engedélyeket kért a vegyszer használatára. A kormány kiemelt érve eddig az volt, hogy nincsenek a szerről szabadföldi vizsgálatok, ezért korántsem biztos, hogy laboratóriumi körülményeken kívül is ártanak a méheknek. [2] Ezt az érvelést azonban most épp egy iparági kutatás eredményei cáfolják meg. [1]
2014-ben a Bayer CropScience és a Syngenta kérte fel a brit CEH ökológiai és hidrológiai központot (Centre for Ecology & Hydrology), hogy végezzen független terepvizsgálatokat két neonikotinoiddal. A kutatók ezekkel az anyagokkal kezelt repcét ültettek, majd monitorozták a közeli méheket.
A két éven át tartó kutatás 2,8 millió fontba (több mint egymilliárd forintba) került. A tudósok összesen 33 nagy-britanniai, magyarországi és németországi repceültetvényen vizsgálták a mézelőméh-, poszméh-kolóniákat és a vadméheket, és összevetették a neonikotinoiddal csávázott földek, illetve nem kezelt földek rovarállományát.
A Science című tudományos folyóiratban publikált eredmények [1] szerint a klotianidin és a tiametoxám hatásait elemző vizsgálatok alátámasztották a korábbi laborkísérleteket: mindkét neonikotinoid alapú vegyszer jelentősen károsítja a méheket. A magyar és brit méhek károsodtak, míg a németek nem. [3]
A neonikotinoidok mezőgazdasági haszna is megkérdőjelezhető, ugyanis az MTA által korábban közzétett szakmai nyilatkozat szerint: „...a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.” [4] A méhgyilkos vegyszerek használata ráadásul teljesen indokolatlan. Az elmúlt években neonikotinoidok használata nélkül is rekordtermések születtek itthon [5].
„Most, hogy hazai szabadföldi kísérletek is igazolják a neonikotinoidok veszélyességét, úgy gondoljuk, hogy nem tartható tovább a kormány vegyszerpárti álláspontja. Ezért arra kérjük a döntéshozókat, hogy kövessék a hazai környezet- és természetvédő civil szervezetek közös állásfoglalását [6]” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A neonikotinoidok európai engedélyezéséről szóló tagállami szavazás legkésőbb ősszel várható. A zöld szervezetek azt várják dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől:
● hazánk támogassa a neonikotinoid rovarirtó szerek tilalmának kiterjesztését, szavazzák meg az Európai Bizottság márciusi előterjesztését [7];
● Magyarország ne kérjen további szükséghelyzeti eseti engedélyt a neonikotinoidok már tiltott felhasználásra;
● hazánk támogassa az ökológiailag elfogadható gyakorlatokat, azok terjedését, fejlesztését!
A rendezvényről készült fotók az alábbi galériában lesznek elérhetőek (........-tól folyamatosan frissül):
További információ:
SIMON Gergely
regionális vegyianyag-szakértő
gergely.simon@greenpeace.org
+36 20 252 9212
Hivatkozások, háttérinformációk:
[1] Woodcock, B.A., Bullock, J.M., Shore, R.F., Heard, M.S., Pereira, M.G., Redhead, J., Ridding, L., Dean, H., Sleep, D., Henrys, P., Peyton, J., Hulmes, S., Hulmes, L., Sárosspataki, M., Saure, C. & Pywell, R.F., ‘Country-specific effects of neonicotinoid pesticides on honeybees and wild bees,’ Science, VOL 356, ISSUE 6345, DOI: 10.1126/science.aaa1190, 30 June 2017.
http://science.sciencemag.org/content/356/6345/1393[2] VM: Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatakor - Agroinform.hu, 2013. március 21., 23:17
https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/vm-magyarorszagon-nem-fordult-elo-mehpusztulas-a-neonikotinoid-alapu-novenyvedo-szerek-hasznalatakor-10891Magyarországon nem pusztultak méhek csávázószerek miatt - Index.hu, 2013.03.19.
http://index.hu/belfold/2013/03/19/magyarorszagon_nem_pusztultak_mehek_csavazoszerek_miatt/[3] „Richard Pywell, a CEH ökológusa szerint a német méhek valószínűleg azért viselhették el jobban a növényvédő szereket, mert általában egészségesebb kolóniákban éltek, mint a másik két ország méhei. A német mezők közelében növő vadvirágok pedig olyan plusz erőforrásokat jelentettek, amelyek ellenállóbbá tették az állatokat.”
Károsítják a méheket a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek - Origo.hu, Tudomány rovat, 2017.június 30.
http://www.origo.hu/tudomany/20170630-a-hazi-es-a-vadmeheket-is-karositjak-a-neonikotinoid-hatoanyagu-novenyvedo-szerek.html[4] Fölöslegesen pusztítják a beporzókat az európai akadémikusok szerint
http://old.mta.hu/tudomany_hirei/feleslegesen-pusztitjak-a-beporzokat-az-europai-akademikusok-szerint-neonikotinoid-elemzes-136208/ [5] 2014-ben, a neonikotinoidok korlátozásának első évében egész Európában kimagasló kukorica- és napraforgó-terméseredmények születettek – holott a neonikotinoidos csávázószerek korlátozása miatt az iparág jelentős visszaesést jósolt. A Magyarországon betakarított kukorica mennyisége mintegy 9 millió tonna volt, 33%-kal meghaladva az azt megelőző 5 év termésmennyiségét. A napraforgó 2,65 tonna/hektáros termésátlaga is az azt megelőző évek rekordja volt.
http://www.hirado.hu/2014/11/06/czervan-a-9-millio-tonnat-is-elerheti-a-kukoricatermes/A 2015 őszén vetett, tiltott készítményekkel nem csávázott repce 2016. nyári betakarításakor Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy nyilatkozott: a magyar mezőgazdaság termelése 2016-ban történelmi rekordokat ért el.
http://www.agronaplo.hu/hirek/a-repce-es-a-napraforgo-is-csucsot-dontott-idenKorábbi nemzetközi Greenpeace-sajtóközlemény a neonikotinoidokkal használatának szabályozásával kapcsolatban, 2017. március 23.:
http://www.greenpeace.org/eu-unit/en/News/2017/Commission-takes-major-step-to-ban-three-neonics/http://greenpeace.us4.list-manage.com/track/click?u=1a0a875e5d8654eec0b754f47&id=239cab6666&e=bf94e363d5[6] A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 2017. évi Országos Találkozójának („Zöld OT”) állásfoglalása egyes méhveszélyes rovarirtó szerek korlátozásáról:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Zold-OT-allasfoglalas-2017-rovarirto-szerek/ [7] Az Európai Bizottság védené a méheket, de a döntés a tagállamok kezében van
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Az-Europai-Bizottsag-vedene-a-meheket-de-a-dontes-a-tagallamok-kezeben-van/ Nagyernyei Attila