Méhészkedés fekvő kaptárban

Jelentem a nyugágyas méhészeknek,a mai nap is találtam több családnál 2 kettő hunor keret fiast léctől lécig,itt zala határán sajnos (napra.és kukorica miatt)csak 1 fiókon tudom a hunor családokat betelelni,és itt jön Attila igazsága,meg kell nézni a fészket,kaptak felkarcolt mézet és kapnak majd fondant,másképp nem biztos a tél.Nem értem az okoskodást pár méhész részéről mivel tudják ők is mi a hunor veszélye és látom hogy nem kezdők,de mégis csak belekötnek valamibe.Örüljenek,hogy náluk már csak márciusban kell a méheket ellenőrizni.A NB. is családaimnál nincs gond,ők nem hordták fől a mézet,pedig ők is ugyanúgy lettek serkentve Aug.elejétől.

Az, hogy meg kell nézni  fészket, a mi vidékünkre értem.
Tolna-Somogy-Baranya.
Lehet Északon, Nógrádban és Borsodban, a Nyírségben már nem kell.
Vagy 20 évvel ezelőtt amikor nyaraltunk, augusztus 20-án felhívtam néhai vándortársamat, hogy milyen hordás van szolidágóról.
Azt mondta, baromira mennek a méhek, most műlépezek!!!!!!!!!!
Azóta minden megváltozott, az idén a virágporán kívül néhány csepp nektárt adott csupán.
Visszatérve a jelenlegi családok állapotára nálam is vannak olyanok ahol már SEMMI fias, de van amelyiknél 2-3 keretben nyitott tenyérnyi, kelő fedett, de találtam ettől nagyobb kiterjedésűt is, főként idei anyásnál.
Ha ezekből több is van egymás mellett, igen veszélyesnek tartom, így nekiengedni őket a télnek.
A Hunor még rizikósabb, a keretméretből adódóan.
Valójában azt nem értem min vitatkozunk?
Leírom a tapasztalatimat, erre jönnek a "nyugágyasok", és .....ááááááá nem kell most már méhészkedni.
Továbbra is az a véleményem, hogy kell, és ha beüt e visító, kemény hosszan tartó zord idő február végén, akkor lesz írásaimnak értelme, addig csak hintázzanak.
Valahol olvastam Örösi Tanár Úrtól, hogy a lépeket a felső keretléc alatt egy méhjáratnyit kifúrják, hogy a nagy hidegben is tudjanak a léputcák "kommunikálni".
Emiatt teszek felülre egy vastagabb szívószálat (de egy bodza ág is megteszi), hogy a méhek minden óvatosságom ellenére a nehéz napokban érjenek mézet.
Én így csinálom, és ezen továbbra sem szeretnék változtatni.
A szűkítéssel, mézkarcolással végezetem, és tegnap azokat ellenőriztem amelyeket hét közepén csináltam.
A fészken kívüli lépek kitakarítva, a méz jó helyen, a spájzban.
Nagyernyei Attila

Ej ej buksi. Néhányan tévesen azt gondoljátok, hogy én kötözködni meg kioktatni járok ide. Aki figyelmesen olvas, meg tudja is azt értelmezni (nem félreértelmezni) az tudja hogy nem így van. Régóta mondom, hogy érdemesebb a méhektől tanulni, mint bedőlni a sok hülyeségnek amit az ember itt ott olvas. Számomra ez most újra bebizonyosodott a szublimálást illetően.

Szóval. Ha nem megjegyzést hanem kérdést írtál volna, akkor abban mindjárt benne is lett volna a válasz. Írod, hogy napra meg kukorica. Na, akkor vajon, miért van nálad annyi fias? Hát pont azért! Ha egy család érzi hogy valami nincs rendben, mert meggyötörte a sok atka, vagy a sok rovarölő szer, akkor vajon mit fog csinyáni? Fiasítani fog akkor is amikor a többi már abbahagyta, mert próbálják visszaállítani a normális állapotot! az a rossz hírem van, hogy egy ilyen család képes az egész telet is átfiasítani, ha nincs túl hideg. Akkor is, ha egyébként nem ez a normális, mert érzik hogy baj van, próbálják visszaállítani a hiányzó népességet. Még olyan is előfordulhat hogy emiatt anyát váltanak, mert azt hiszik hogy az anyával van baj.
Amit én írtam azt az egészséges családokra írtam, ami nem egészséges valami oknál fogva, azzal nyilván másképp kell foglalkozni. És hidd el, hogy az egészségeseknél nem nagyon van fias, max. pár tenyérnyi fedett, meg esetleg némi álca. Persze, ez genetikafüggő is, mert van amelyik már teljesen leállt, meg olyan is amelyik még petét is rak.
Nálam (szerencsére az elmaradt szotyi mérgezésnek) szépek a családok, és ott van gyakorlatilag egy hunor keret magasságú "mézkoszorú" a fejük felett. Szerinted, mit kéne azokkal még tenni??? Az a mézmennyiség akkor is kitartana ha repcevirágzásig egyfolytában -10 fok lenne.
Tehát, nem kell léputcát sem váltaniuk! De ha kéne, azt is tudnának, mert a két keretsor között alakul ki a telelő fürt, ott meg arra mennek amerre akarnak. Ha ez nyugágyas méhészkedés akkor legyen az, én ennek a jelzőnek csak örülök.

Atka. Soha eddig nem szublimáltam (egyszer csinálta meg egy barátom de azt mondta soha többet, fúrjam ki a fiókokat én meg ezt nem tettem meg). Azért nem, mert a fórumokon mindkét végletet lehet olvasni, azt is, hogy valaki már 10 éve kizárólag azzal védekezik, meg azt is, hogy az így kezelt állományok időnként összeomlanak. Akkor hol van az igazság? Hát, ahogy az lenni szokott az most sem odaát van, hanem a kettő között. Az idén őszre kaptam kölcsön egy provap-ot. Használtam is, már 3 alkalommal. Ebből, meg abból amiket másoktól is hallok jöttem rá, hogy amit ebben a témában is leírnak, meg hosszú videókban előadnak, annak a nagy része is úgy hülyeség ahogy van! Érted?
Működik a szublimálás, csak éppen nem úgy ahogy azt az előadók szerint csinálni kéne! Pont mint a méhészkedés...

Értem és igazad is lehet,(sajnos ez van 10éve) de miért csak a hunoroknál van ez,a nb-nál nincs annyi fias,gondoltam rá hogy a hunorok mind fölhordják a méztérbe az élelmet.Itt augusztus végére minden jó családnál eltünik hirtelen egy méztéri nép.És nem csak a gyengébb családok fiasitanak,idei,és tavalyiak is.

Sziasztok,

Kellene nem kellene, nálam is van fias sok. NB24. Jelenleg
2 keret félig fedett félig virágporos felette nektár, majd
3 keret 70%-ban fedett/nyitott fias napos petével is, felette mézkoszorú fedve,
1 keret gyengébben fiasítva mint az előzőek, fennmaradó részben virágpor és nektár
1 keret félig fedve mézzel félig még fedetlen és virágporos, majd
1 keret gyengébben mézes de 20-30%-ban fedett mézes.
szűkítés
2-3 keret különböző mértékig mézes, felkarcolva.
Mindeközben ömlik befelé a virágpor, a 8 keret teljesen fedett méhvel a szűkítésen kívül meg csak lazán vannak plusz akik hordásban vannak. Nem gondolnám hogy kevesen lennének és azért lenne teli fiasítással. Szerintem az időjárás (meleg) és a körülmények (virágpor, nektár, etetés) miatt van így.

Gondoltam a hétvégén, hogy ha kikelnek az egyikből és üres lesz fiasítás ügyileg egy keret akkor azt a szűkítésen kívülre teszem vagy ha a kikelő méhek helyére a zöldítés miatt meghordják a kiüresedő helyeket akkor maradhat is akár és egy gyengébben teli keret mehet ki. De ez megint csak jövő hét végére marad. Ez megy már egy ideje. Nem áll le az anya.

Mindkét elrendezésnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Összességében nekem a melegépítményű elrendezés vált be. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány szempontot ezzel kapcsolatban.

• Kisebb helyen több kaptár elhelyezhető (5 melegépítményű kaptár elfér egy 320 cm-es állványon, míg 18-as hidegépítményűből csak 4 db fér el). 100 vagy több családos méhészetben ez már jelentős.
• A kaptár szerkezete egy kicsit egyszerűbb, elég rá 1 db alsó kijáró, amit érdemes legalább 30 cm-esre készíteni. Évközben kijárószűkítővel kell szabályozni a méretét, nagy hordásban teljesen ki lehet nyitni. Ezen felül befér rajta egy A3-as méretű lap, így az atkahullás könnyedén ellenőrizhető
• A család számára természetes elrendeződést biztosít, mivel a kijáróhoz tudja rendezni a fészket, a mézet pedig hátrafelé gyűjti. Nagy akác hordásnál ez már nem teljesen van így, de az egy másik történet. Egész évben megfigyelhető, hogy a fiasítás kiterjedése a kijárónál lévő keretekben a legnagyobb, majd hátrafelé csökken és a mézkoszorú növekszik. Az első lép kijáró felöli oldalára csak virágport, esetleg minimális mézet helyeznek.
• Fajtaméz termelésére is alkalmas, ha elől megfelelő fészek áll az anya rendelkezésére, amelyet üres szűz lépek követnek. Ebben az esetben az anya nem kalandozik hátra, a fajtaméz jelentős része a szűz lépekbe kerül.
• Akácméz termelése jobban lehetséges anyarács nélkül, mint a hidegépítményű kaptárban. A tisztító pergetésnél a fészket hátra kell tolni, és el kell szedni a veselépeket is, továbbá csak 6 fias keret maradjon. A fészek elé kerül 3 műlép, majd a kipörgetett keretek, a műlépek elé a szűzlépek, majd a bábingesek. Így az anya az esetek 70%-ban hátul marad, és 1-2 műlépet be is fiasít akác végére. A méz elkülönítése és elvétele szempontjából jobb módszernek tartom az anyarácsos mézeltetést, ami ugyanaz, mint a hidegépítményűnél (az anyás rész hátul kerül kialakításra).
• Az akácot leszámítva a fészek mindig elöl van, anyarácsra nincs szükség. Akácon is elöl lehet hagyni a fészket és mögé rakni a 3 műlépet. Nekem ez a módszer nem vált be, mert a fészket teletömték, az esetek többségében az anya hátrament és tenyérnyi fiasítások kerültek a mézes keretekbe. Lehet, hogy van erre jó módszer, de nekem jobban bevált az anya és a fészek hátrahelyezése.
• A betelelést szinte megoldják a méhek (NB lép előnye), annyi hátrányt tapasztaltam, hogy az első keret külső oldalára egyáltalán nem raknak telelő mézet, ha esetleg van ott valamennyi azt behordják a belső keretekbe. Amikor fürtbehúzódnak, akkor általában az első keretre is ráhúzódnak, így ez a léputca az első hideg időben lehullik. Tehát ezt a keretet az utolsó szép napokon ki kell venni, sőt érdemes a hátsó mézesek közül egyet a helyére tenni, mert gyakran a 2. keretben sincs megfelelő mézkoszorú.
• Mivel csak egy kijáró van rajta, így egyes hidegépítménynél alkalmazott fogások nem kivitelezhetől. Pl.: tartalékcsalád a kis részben telel. Mivel a kaptár mérete éppen elég egy családnak, így ezeket a fogásokat én egyébként sem preferálom, de másnak attól még hiányozhat.
• A végére egy komolyabb hátrányt is írok: nagy melegben könnyebben leolvadnak a mézzel megtömött szűzlépek, különösen, ha napon vannak a kaptárak. Ez sajnos jár némi kellemetlenséggel és bosszúsággal, de majdcsak megnőnek a fák a telephelyen...

Ha van esetleg konkrét kérdésed, akkor szívesen válaszolok.

Sziasztok!
Gondolkodok erősen rajta hogy, kipróbáljam a fekvőkaptár melegépítményű változatát.
Szóval ezzel kapcsolatban néhány kérdés felmerült bennem:

16 keretes kaptár elég egy termelő családnak vagy szükséges a 18 keret?

Ha higénikus aljal készítem el a melegépítményű kaptárakat akkor is leolvadhatnak a keretek ahogy adamez2  említi?
 "A végére egy komolyabb hátrányt is írok: nagy melegben könnyebben leolvadnak a mézzel megtömött szűzlépek, különösen, ha napon vannak a kaptárak. Ez sajnos jár némi kellemetlenséggel és bosszúsággal, de majdcsak megnőnek a fák a telephelyen..."

Ha  a kaptárnak higénikus alja van akkor is kell szőllőzőt készíteni rá hogy, a vándorlásnál ne fulladjanak meg a méhek?

Előre is köszönöm a segítséget!
Ha valakinek van tapasztalata melegépítményű fekvőkaptárról,estleg összehasonlítát is tudna addni a hidegépítményűvel, kérem ne tartsa magában.

Én az apu KB rakodója után melegépítményűvel kezdtem a saját méhészetem, és nem bántam meg. A teteje is előre nyílik, azaz a rövid oldalon van a csuklópánt, és a hosszún a szellőző. Nekem a fa tető felett van 2cm XPS lap is a bádog alatt. Lehet hogy ezért nem volt ezekben lépleolvadás. A szellőzők közül nekem nyáron egyik nyitva van. Fülemüle fórumtárstól tanultam a javát. Ő az első kereten keretetetőt használ, mert azt tényleg sokszor kiürítik. Én zümiszürcsi felső tálcás etetőt használok, mert könnyebb tölteni, és mert sajnos komolyabb nem fér be a már kész konstrukció miatt. Igazából ez is megfelelő, de mindig van olyan család, amiben sokan belefulladnak. Célszerű nagyobb menekülőteret hagyni, ha valaki most kezdi tervezgetni. Én akácon is elöl hagyom a fészket anyarács nélkül, mint Fülemüle. Ha van hordás rendesen (ami már rég nem volt), akkor maximum még egy kereten lesz valahol hátul fiasítás olyan két tenyérnyi. Az anya meg a legutolsón szédeleg tétlenül a mézen. De jó is ilyet látni! A műlépek nem állítják meg az anyát ebben az elrendezésben. Elválasztót csak télen használok, ami XPS lap. Ennél próbáltam különböző festésekkel, de legjobban a ragasztószalaggal való "betekerés" vált be. Ha nincs bent az elválasztó, a kaptáraimba 21-22 keret is belefér. Ha jó a család, kell is! És itt jön az én egyetlen problémám: ha gyenge a család, nem tudják védeni a melegépítményűnél célszerű alsó kijárót. Valamiért akár milyen kicsire szűkítettem, 1-2 nap múlva rablás lett a vége. Szóval ebben nem lehet kicsi kölyökcsaládot, vagy szaporítást, esetleg kis befogott rajt tenni. Nálam a szintén előre elkészített 4 NB keretes rajládákban a szaporítás vagy raj nem növekszik megfelelő méretűre ahhoz, hogy át lehessen tenni. De mivel ezek már készen vannak... A minimum, ha egy 6 keretest már kezdenek kinőni. Szerencsére ilyenem is van, így tudom. Vagy a szaporítást is úgy kell végezni, hogy nagyobb egységeket adjon.     

Sziasztok

Engedjézek meg, hogy röviden bemutatkozzak és néhány kérdést feltegyek Nektek.
Kezdő méhész vagyok a Dél-Alföldön. 2022 lesz a 3. szezon amit méhekkel fogok tölteni. Már alig várom a tavaszt és hogy újra érezhessem a kaptár illatát.
Feleségem nagyapja volt méhész még a 2000 évek elején. Őt sajnos már nem ismertem,de feleségem rengeteget mesélt arról, hogy mennyit járt ki a nagyapjával a méhesbe. Addig hallgattam a történeteket, hogy Én is belevágtam ebbe a vagy beleszeretsz vagy megutálod hobbiba. Én beleszerettem a nehézségek ellenére is.

Az első mentoromtól kaptam 3 rajt 2020 júniusában, mondván ezek még felfejlődnek családdá az őszre. Sokat járt hozzám és mutogatta mit és hogyan kell csinálni. Kerestünk anyát, festettük is őket. Nagyon élveztem a dolgot. Augusztusban azt mondta, hogy elég erősek a családjaim már a télre, csináljak a 3 család mellé 3 rajt és jövőre 6 családom lesz majd. Miért ne hinne az ember a mentorának, vettem 3 anyát csináltunk 3 rajt és vártam a csodát. Márpedig csodák nem léteznek. A 3 raj már a télbe sem ment be. Jöttek a darazsak és a meggyengített csaldokat simán lerabolták és kifosztották a röpkörzetben lévő más méhek. A maradék 3 családdal( most inkább csak családocskának mondanám) indultunk be a télbe. A kaptártípusról még nem beszéltem. Dadant 14 keretes fekvő volt, hungarocellből fabrikálva. Ezt is tőle kaptam. Tavaszra mondanom sem kell nulla családom maradt. Mind elpusztult, na nem haltak éhen hiszen telelő élelem az volt, mert etetni az etettem becsülettel az előző évben. Az atka viszont kedvére szaporodott és bizony el is vitte a családokat. Akkor még nem sokat tudtam az atkáról hiszen mentorom erről nemigen beszélt és védekezni sem védekeztünk ellene.
Itt eldöntöttem, hogy ezzel a mentorral nem fogok megtanulni méhészkedni,csak szenvedni.
Mentort váltottam hát és újrakezdtem. A régi kaptárakat keretekkel együtt megsemmisítettem és vásároltam 3db NB 18 fekvő kaptárt tele méhekkel áprilisban repce előtt. Ez a kaptár már fábol készült, hidegépítményes 2 kijáróval amik középen vannak(se alsó se felső kijáró opció nincs rajta). Nem akarom túl hosszú lére engedni(már így is az), 2021-et vigig méhészkedtem. A három családból 5 lett a szezon végére. Ennyien mentek a télbe. Az atka elleni védekezésben az amitráz mellett döntött új mentorom, ezzel voltak kezelve a méhek. Azóta már, ha magamtól kellene döntenem nem ezt választanám, de jó pap holtig tanul.
Most nagyon várom a tavaszt és azt, hogy lesz-e család ami túléli a telet. Mert ha ma kellene betelenem őket biztos másképp csinálnám.
Ha kérditek miért írtam le azt a sok mindent a fekvő kaptáras méhészkedés topikjában... A kérdés jogos. Fekvő rendszerrel ismerkedtem meg. Egyenlőre szeretem ezt a rendszert. Abszolút hobbi méhész vagyok. Az hogy a munkahelyemet feladjam a méhészkedés miatt igencsak többszáz családdal kellene foglalkozni. Attól nagyon messze vagyok tudásban, talán sose érek el odáig. Viszont a mentor választás nagyon kardinális kérdés lett számomra. Az elsőt nagyon megjártam. A másodikkal már több a sikerélmény, de látom, hogy Ő sem lesz az igazi, hiszen nagyon sok kérdésben nem értünk egyet. 70 éves a mostani mentorom és sajnos a modern kor támsztotta követelményekkel Ő sem mindíg tud szembenézni eredményesen. Vagy már nem akar új dolgokat tanulni, ki tudja. Gondolok itt ilyenekre, hogy atka, időjárás változások, etetés, betelelés.  Nehéz manapság jó mentort találni. Ezért is iratkoztam be egy méhész tanfolyamra. Már 1 éve elkezdtem keresni de nagyon nehéz a Dél-Alföldön tanfolyamot találni, mert a legtöbb Debrecen, Nyíregyháza vagy dunántulon indul. De végül sikerült és most januárban kezdem is a tanulást, még ha sokat kellett is küzdeni érte. Tudom, hogy nem tud pótolni egy jó mentort, de talán ott is tudom gyarapítani a tudásomat.
Rengeteget olvastam/olvasom ezt a fórumot és nagyon sok hasznos információt találtam már itt nagyon sok hozzászóló által. Örülök, hogy itt szakmailag felkészült emberekkel lehet beszélgetni.
És végre eljön a kérdések ideje is:
Miért akar mindenki lebeszélni a fekvő rendszerű kaptárakról?? Beléptem a helyi méhész egyesületbe, rögtön mondták, hogy NB az nem jó használjak inkább rakodót azzal lehet mézet termelni. Mondom jól van egyenlőre maradok az NB rendszerben,de köszönöm a tanácsot. Beszéltem a méhészeti szaktanácsadóval, hogy irányítson egy kicsit, mit merre és hogyan ha már kezdő vagyok. Mit mondott Ő is? Az NB egy elavult technológia, váltsak rakodóra, mert az NB-hez nem fogok embert találni aki segít pergetni.
Láthatjátok mentorokkal nem állok túl jól és az NB-ről is le akarnak beszélni. Kérdezem tisztelettel az itt NB rendszerben méhészkedő kollégákat, hogy ha ennyire "rossz" ez a rendszer akkor hogyhogy működik? Miért vannak ennyien akik mégis ezt használják? Tényleg váltanom kellene rakodóra? A következő 3-4 évben nem tervezem 20-30 családnál feljebb fejleszteni a méhészetemet.
Isten mentsen, hogy szakmai csatározásokat akarok indítani a rakodó vs fekvő között. Van erre másik topic ahol tudják egymást "gyilkolni" a két rendszer használói. Elolvastam többszáz hozzászólást itt a fórumon, nagyon sok topikban. Találtam nagyon sok hasznos információt, de mivel mérnökként dolgozom nekem szükségem van a pontos precíz információkra a döntéshozatalhoz. Nekem, nem elég a "Jól van az úgy, majd megoldják maguknak a méhek." mondat, amit első mentorom használt rendszeresen.
Ha van itt olyan kolléga aki akar és tud is segíteni ebben a kérdésben dűlőre jutni azt nagyon megköszönném. Részemről lehet akár privátban is ha mégsem ide illő a kérdés.

Köszönöm, hogy elolvastátok.

Egy kezdő, de lelkes méhész

Üdv!
Én nb-ben kezdtem 2013ban 5 családdal,hogy max. 20nál megállok. 2016ban 62vel mentem a télbe. Szerintem(nekem) ennyi az amit fekvőben tisztességesen munka mellett el lehet kezelni. Kihangsúlyozom,hogy nekem,meg munka mellett. 2019ben 147et vittem a télbe de azt már 1/2 nb-ben. Szerintem csak a pörgetés egyszerűbb rakódóba. De ez is az én véleményem. Ha egyszer visszafejlesztek 20-30ra akkor újra előveszem az nb kaptárakat,meg a jó öreg 40x éves nb pörgetőmet. Szóval jó az nb kaptár. Ha az tetszik akkor azzal méhészkedj,csak tanuld meg jól használni!
És, igen tudom,hogy elavult de akkor is...

KEZDÖÖÖDIK!!!

Az élet a méhek között lesz a legjobb mentorod! Én is így kezdtem!  A Szakmai vitákból lehet a legtöbbet tanulni.

A rakodóból sem mindegy mit választól. Gondold át nagyon. Itt, és más fórumokon minden ki van tárgyalva már 1100-szor.

Kérdezd konkrétan,ami érdekel. Bár valami alap a kérdezéshez sem árt.

 Tomi78-nak köszönöm a bemutatkozást, valahogy így kéne csatlakozni egy szakmai közösséghez.
Én ezt egy példaértékű írásnak tartom.
Azonnal hozzá szeretném fűzni, hogy én 27 évig egyenlő lépes Hunorokkal dolgoztam, és 2010-ben váltottam NB18-ra.
Még ma is (különösen az északi országrészben) az uralkodó kaptártípus a fekvő.
Fel kell állítani egy virtuális mérleget, és azután szabad dönteni a továbbiakról.
Minden típusban lehet eredményesen méhészkedni, de annak az előnyeivel, hátrányaival tisztában kell lenni.
Ha lenne tuti kaptár akkor mindenki abban méhészkedne.
Jó választás az NB18, különösen úgy, hogy nem szeretnéd a méhcsaládok számát profi szintre növelni.
Nagyernyei Attila

Sziasztok

Köszönöm az eddigi válaszokat. Megerősítettétek bennem, hogy maradok egyenlőre az NB 18-nál.

ekecs:
Azt hiszem a 62 NB 18-as méhcsaláddal már túlszárnyalnám minden elképzelésemet. De ki tudja mit hoz a jövő. A 147 kaptár 1/2 NB-t is munka mellett csináltad?

Oszkár:
Igen azt hiszem igazad lehet a mentor kérdést illetően. Itt a fórumon, a youtube-on és a méhész könyvekből úgy érzem több használható információt szedtem össze mint a mentoraimtól. A legjobb viszont tényleg a gyakorlat a méhesben. Hiába láttam a könyvekbe, hogy néz ki az anya, mikor először kerestem és kerestem és kerestem, de csak nem akartam találni. A mentorom meg mögöttem már 3x is megtalálta a szemével, csak várta, hogy nekem is sikerüljön. Ott tudja meg az ember, hogy ja ilyen amikor körbe veszi az udvartartás és így nyílik szét előtte a dolgozók tömege, hogy utat engedjen neki. Rá kell állni az ember szemének arra, hogy megtalája az anyát.
Akkor értettem meg, hogy miért mondják, hogy az első évet valaki más méhészetében célszerű eltölteni, ha teljesen nulláról indul az ember. Meg kell tanulni nagyon sok minent. A méhek nem olyanok mint egy kutya vagy macska. Azok "szólnak" ha bajuk van és elég könnyű őket megtalálni a kertben.

Nagyernyei Attila:
Köszönöm az elismerő szavakat a bemutatkozás témájában. Remélem pár év múlva fogok tudni szakmailag is olyan hozzászólásokat írni ami hasonló szinten lesz.
27 év az elég sok egy kaprát típusból. Pusztán kíváncsiságból, hogy kell elképzelni egy kaptártípus váltást? Egyszerre eladja az ember a többszáz családot és vesz másikat másik rendszerben? Vagy hosszú évek alatt szép lassan átáll kisebb adagokban?
Eddigi tudásom alapján akkor nézzünk egy virtuális mérleget:
Fekvő NB rendszer:
- A fészekben sok méz marad: Mivel nem ebből szeretnék egyenlőre megélni és a BIO méhészethez közeli módon szeretnék méhészkedni, részemről ez nem probléma. Ha nem veszem el a mézet a fészekből és a téli élelmüket a saját mézes keretükkel egészítem ki, akkor jóval kevesebbet kell beetetni a szezon végén. Ha kell egyáltalán. Tudom a cukor olcsóbb mint a méz, de mint írtam nem ebből van a napi betevő. Tehát ez nem hátrány részemről, egyenlőre.
- A kaptár mérete meghatározza a gyűjthető méz maximális mennyiségét. A fizikával vitatkozni nem tudok. Ez így van. Viszont az ember, ha akarja tudja a technológiát módosítani annyira amennyire szükséges. Egy 5 NB keretre korlátozott család NB 18-ban elméletileg 13 NB keretet tud meghordani mézzel. Plusz a fészek, ahogy kel ki az új generáció. Rakodóban határ a csillagos ég, amíg le nem borul mehet rá a fiók.  Na most Örösi Pál Zoltán - Méhek között című könyvében arról ír, hogy egy NB keretbe 4,1 kg méz fér el. Én most ezt veszem alapul. Szóval 13x4,1 kg = 53,3 kg. Plusz amit a fészekbe hordanak. Az én szerény véleményem szerint a hobbi szintű méhészkedésben simán megoldható, hogy 2 mézes keretet áttesz az ember egy kölyök családhoz, amiből hordás előtt készített egy párat. Szóval újabb 8,2kg méznek lenne hely. Így már a családonként kipergethető méz mennyisége 60kg felett lenne. Hangsúlyozom ez elmélet és játék a számokkal. Egyenlő lépes Hunornál ez azt jelentené, hogy a fészek felett van 2 méztéri fiók ami tele van mézzel, 20x3kg =60Kg.
Ahogy most olvasgatom a hordási adatokat amiket méhészek közölnek, meglátásom szerint egy 60kg-os hordás bármilyen fajta mézből igen szép eredmény családonként. Na most akkor egy hobbi méhésznek szerintem elég ez a kaptár méret. Esetleg ha nagyon matekozni akar lehet feljebb menni NB 21-re.
- A pergetés sokkal idő és energia igényesebb: Ezzel nem tudok vitatkozni jelenlegi tudásommal. 4 keretes pergetőben pergettem a tavalyi szezon végén napraforgóról. 34 keret NB keretet pergettünk ki mentorommal motoros pergetővel ketten. Emlékeim szerint 8 órába telt a művelet, fedelezéssel és méz szűréssel együtt, életemben először.
 Egy ½ mézteres rakodóhoz akár 40-60 félkeretes sugaras pergetőt is láttam már hirdetve. Itt kétségtelen, hogy nagy az előnye a feles rakodónak, amit soha nem fogok behozni. Azt hiszem ez szintén akkor lesz releváns számomra ha túllépek majd a hobbi méhészet határain.
-Mézelvétel: Szöktetés vagy seprés. Itt szintén nem tudok jelenlegi tudásommal a fekvő javára ítélni. A neten látott videók alapján jóval egyszerűbbnek tűnik a szöktetés utáni mézelvétel a rakodóban. Ezzel együtt kell élnem amíg fekvőzök, vagy majd itt felvilágosítotok, hogy lehet másképp is. 😊

Egyenlőre ennyi. Mivel a topic a fekvőről szól, a rakodók további előnyét vagy hátrányát nem akarom felsorolni. Valószínűleg nem is tudnám, tudás hiányában. Az én virtuális mérlegem még így is a fekvő fele billen. Ha van még más szignifikáns különbség amire érdemes lenne felhívni a figyelmemet akkor várom a hozzászólásokat.
Ha valami bődületes butaságot írtam volna kérlek javítsatok, ki, hogy ne a rossz rögzüljön be.

Köszönöm, hogy időt szántatok a véget érni nem akarom agymenésemre. 😊

 "Szóval 13x4,1 kg = 53,3 kg. Plusz"    Álom ,álom,  édes álom!  Ahogy írtad :"ez elmélet,játék a számokkal".

"Mézelvétel: Szöktetés vagy seprés. Itt szintén nem tudok jelenlegi tudásommal a fekvő javára ítélni. A neten látott videók alapján jóval egyszerűbbnek tűnik a szöktetés utáni mézelvétel a rakodóban." 
     
És ekkor még nem említettük a mézlevételre alkalmatlan időjárást! És a plusz munkaerőt,időt ,energiát. 

 Igen:" Ezzel együtt kell élned amíg fekvőzöl, "!

Ezt kérdezi tőlem Tomi78:
"Pusztán kíváncsiságból, hogy kell elképzelni egy kaptártípus váltást? Egyszerre eladja az ember a többszáz családot és vesz másikat másik rendszerben? Vagy hosszú évek alatt szép lassan átáll kisebb adagokban?"
Én eladtam mindent ami a Hunor méhészkedéshez kellett.
Méheket, kaptárral együtt, a rajládáimat, a pergetőket.
Már előtte lekötöttem 100 NB kölyök családot és ennyi volt.
A másik kérdéskör a szöktetés.
Azért nem ennyire rózsaszín ám a szöktetésnél sem minden!!!!
"A neten látott videók alapján jóval egyszerűbbnek tűnik a szöktetés utáni mézelvétel a rakodóban."
A net sok mindent elbír, de a valóság ettől cifrább.
A szöktetéshez rengeteg "kacat" kell.
+ fiók, + szöktető keret, és minimum kétszeri beavatkozás, arról nem is beszélve, ha technológiai hiba csúszott a korlátozás idejének kiválasztásakor, és maradt a méztéri fiókban némi fias.
Haza lehet vinni, kipergetni, aztán vissza.
Még leírni is rengeteg művelet, nemhogy elvégezni.
Előnye természetesen van!
Ha minden passzol, akkor CSAK egy üres fiók kell a szöktetésre szánt fiók alá, de előtte tető menekülő le, majd a szöktetésre szánt fel, tető, menekülő vissza!
Hát ebből lett elegem!!!
Fekvő?
Kihagyok az első 8-10 családból annyi keretet, hogy legyen cserekeret.
Majd ettől kezdve a kivett lépeket leseprem, és vissza az üres.
Egyszerű mint a faék.
Aztán mindenki úgy csinálja ahogy neki szimpatikusabb!
Nagyernyei Attila

Na ezért írtam ,hogy KEZDŐŐŐDIK!!

"A szöktetéshez rengeteg "kacat" kell."      Csak itt a "Kacat" dolgozik!!!! 

..."majd a szöktetésre szánt fel, tető, menekülő vissza!"  Ebben a formában, ez sem igaz!
Miért is vennéd le a szöktetésre szánt fiókról a menekülőt és a tetőt?  Megemeljük fiókostól tetőstől.

"Majd ettől kezdve a kivett lépeket leseprem, és vissza az üres.
Egyszerű mint a faék." 

Igen!  Csak a szöktetésnél nincs "baszogatás"  csak hordanak és hordanak! ,Míg a fekvősök a napon izzadnak a"kacat" meg jó esetben egy este alatt méhteleníti a fiókot! És ott sem vagyunk! 

Csak röviden ennyit a "faékről"!