Méhészkedés fekvő kaptárban

  • 808 válasz
  • 413562 megtekintés
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #690 Dátum: 2019. Május 16. 20:53 »
Bercinek mutatok valamit.
Egy kitört ÉK (Építő Keret) látható a mellékelt képen.
Ezt ma délután fél 7-kor vágtam ki.
Nem nyugszanak.
Aki arra számít, hogy a hűvös időben lerágták a bölcsőket, csúnya nagy meglepetésben lesz része.
Mi az, hogy nem dolgoznak a méhek?
Ennyi bölcsőt még soha nem építettek.
De hála az égnek ma ismét egy körön túl vagyok.
Remélem most már lenyugszanak.

Nagyernyei Attila

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #691 Dátum: 2019. Május 16. 21:14 »
Ez
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 20:45 írta oszkár »

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #692 Dátum: 2020. Április 26. 07:58 »
Sziasztok. Már látram egy pár képet olyan fekvő kaptárról amiben hunor keret volt. Van aki méhészkedik így? Tudnátok mondani róla 1-2 szót. Hány kerettel használjátok, hideh vagy meleg?

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #693 Dátum: 2021. Január 12. 21:15 »
Sziasztok!

Szeretnék érdeklődni, hogy a meleg építményű NB18 (vagy 20?) miben jobb vagy gyengébb az ugyanilyen, de hideg építményűtől? Tapasztalatotok szerint előnyök, hátrányok?

Köszönöm válaszaitokat előre is!
Attila

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #694 Dátum: 2021. Január 13. 12:07 »
Mindkét elrendezésnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Összességében nekem a melegépítményű elrendezés vált be. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány szempontot ezzel kapcsolatban.

  • Kisebb helyen több kaptár elhelyezhető (5 melegépítményű kaptár elfér egy 320 cm-es állványon, míg 18-as hidegépítményűből csak 4 db fér el). 100 vagy több családos méhészetben ez már jelentős.
  • A kaptár szerkezete egy kicsit egyszerűbb, elég rá 1 db alsó kijáró, amit érdemes legalább 30 cm-esre készíteni. Évközben kijárószűkítővel kell szabályozni a méretét, nagy hordásban teljesen ki lehet nyitni. Ezen felül befér rajta egy A3-as méretű lap, így az atkahullás könnyedén ellenőrizhető
  • A család számára természetes elrendeződést biztosít, mivel a kijáróhoz tudja rendezni a fészket, a mézet pedig hátrafelé gyűjti. Nagy akác hordásnál ez már nem teljesen van így, de az egy másik történet. Egész évben megfigyelhető, hogy a fiasítás kiterjedése a kijárónál lévő keretekben a legnagyobb, majd hátrafelé csökken és a mézkoszorú növekszik. Az első lép kijáró felöli oldalára csak virágport, esetleg minimális mézet helyeznek.
  • Fajtaméz termelésére is alkalmas, ha elől megfelelő fészek áll az anya rendelkezésére, amelyet üres szűz lépek követnek. Ebben az esetben az anya nem kalandozik hátra, a fajtaméz jelentős része a szűz lépekbe kerül.
  • Akácméz termelése jobban lehetséges anyarács nélkül, mint a hidegépítményű kaptárban. A tisztító pergetésnél a fészket hátra kell tolni, és el kell szedni a veselépeket is, továbbá csak 6 fias keret maradjon. A fészek elé kerül 3 műlép, majd a kipörgetett keretek, a műlépek elé a szűzlépek, majd a bábingesek. Így az anya az esetek 70%-ban hátul marad, és 1-2 műlépet be is fiasít akác végére. A méz elkülönítése és elvétele szempontjából jobb módszernek tartom az anyarácsos mézeltetést, ami ugyanaz, mint a hidegépítményűnél (az anyás rész hátul kerül kialakításra).
  • Az akácot leszámítva a fészek mindig elöl van, anyarácsra nincs szükség. Akácon is elöl lehet hagyni a fészket és mögé rakni a 3 műlépet. Nekem ez a módszer nem vált be, mert a fészket teletömték, az esetek többségében az anya hátrament és tenyérnyi fiasítások kerültek a mézes keretekbe. Lehet, hogy van erre jó módszer, de nekem jobban bevált az anya és a fészek hátrahelyezése.
  • A betelelést szinte megoldják a méhek (NB lép előnye), annyi hátrányt tapasztaltam, hogy az első keret külső oldalára egyáltalán nem raknak telelő mézet, ha esetleg van ott valamennyi azt behordják a belső keretekbe. Amikor fürtbehúzódnak, akkor általában az első keretre is ráhúzódnak, így ez a léputca az első hideg időben lehullik. Tehát ezt a keretet az utolsó szép napokon ki kell venni, sőt érdemes a hátsó mézesek közül egyet a helyére tenni, mert gyakran a 2. keretben sincs megfelelő mézkoszorú.
  • Mivel csak egy kijáró van rajta, így egyes hidegépítménynél alkalmazott fogások nem kivitelezhetől. Pl.: tartalékcsalád a kis részben telel. Mivel a kaptár mérete éppen elég egy családnak, így ezeket a fogásokat én egyébként sem preferálom, de másnak attól még hiányozhat.
  • A végére egy komolyabb hátrányt is írok: nagy melegben könnyebben leolvadnak a mézzel megtömött szűzlépek, különösen, ha napon vannak a kaptárak. Ez sajnos jár némi kellemetlenséggel és bosszúsággal, de majdcsak megnőnek a fák a telephelyen...

Ha van esetleg konkrét kérdésed, akkor szívesen válaszolok.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #695 Dátum: 2021. Január 13. 17:05 »
Adamez2 nem a vágyait fogalmazta meg, annyira gyakorlatias az írása, hogy előttem van a méhcsalád, és ugyan ezt tapasztalom.
Apró, de lényeges különbség van az én mézeltetési módszeremben, de ez nem kritika.
Ezt írja:
"A tisztító pergetésnél a fészket hátra kell tolni, és el kell szedni a veselépeket is, továbbá csak 6 fias keret maradjon. A fészek elé kerül 3 műlép, majd a kipörgetett keretek, a műlépek elé a szűzlépek, majd a bábingesek. Így az anya az esetek 70%-ban hátul marad, és 1-2 műlépet be is fiasít akác végére."
Én 1 veselépet az 5 keretes szűk fészekbe teszek.
Az 1-2 műlép bepetézése akácon sok, egyébként elvehető mézbe kerül.
Erről írtam már.
Ezt megismétlem, mert rettenetesen fontos amit írt!
"Amikor fürtbehúzódnak, akkor általában az első keretre is ráhúzódnak, így ez a léputca az első hideg időben lehullik. Tehát ezt a keretet az utolsó szép napokon ki kell venni, sőt érdemes a hátsó mézesek közül egyet a helyére tenni, mert gyakran a 2. keretben sincs megfelelő mézkoszorú."
Én ezt azzal próbáltam megelőzni, hogy a homlokfal belső oldalára tettem a vályús etetőt, és mellé egy farost lemezt, melynek alja ki van vágva.
Gyakorlatilag a méhcsaládnak van egy előszobája, nem mindjárt a van a szélső lép a deszka mellett.
Ettől függetlenül itt is észrevettem adamez2 által felvetett problémát, hogy a beteleléskor nem szívesen teszik az élelmet a szélső lépbe.
Nagyon jól látja, hogy ide az utolsó kezeléskor be kell emelni egy "combos" mézes lépet.
Ekkor már nincs kutatás veszély, és nem fagy le a külső léputca.
Tökéletes írás!
Jó volt így virtuálisan méhészkedni.
Nagyernyei Attila



*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #696 Dátum: 2021. Január 14. 09:27 »
Adamez2, köszönöm a válaszodat.

"A tisztító pergetésnél a fészket hátra kell tolni, és el kell szedni a veselépeket is, továbbá csak 6 fias keret maradjon"

tisztító pergetés előtt (ált. máj. eleje) hány fias keretet ér el a család átlagosan, meddig lehet engedni, hogy ne ébredjen fel a rajzás (bölcsőkezdetek bepetézése)? Mennyi műlépet építtetsz ki addig? Fészekben és "méztérben"?

Köszi a választ!
Attila

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #697 Dátum: 2021. Január 14. 10:46 »
A tisztító pergetés akkor történik, amikor a méhek már egyértelműen az akácot hordják. Ez mostanában valóban május elejére esik, de nem a naptárhoz, hanem az akáchoz kell igazítani. A kérdésedre nem lehet egyszerű konkrét választ adni, mert sok mindentől függ. Mikor indult a tavasz? Milyen időjárás és hordás volt a tavasz folyamán? Mikor indul az akác?

Tavasszal arra törekszem, hogy a családot fejlődési pályán tartsam, ezáltal késleltetve a rajzási kedv felébredését. Ehhez alkalmazom a bővítést, építtetést, az építőkeretet és a fias keretek elvételét, kiegyenlítést, majd később a tűzdelést. Általánosságban elmondható, hogy gyümölcs virágzás alatt kiépíttetek 2 műlépet, majd repcén még további 2-3 műlépet, és ekkor már az építtető keret is bent van. A fiasítás tekintetében arra törekszem, hogy egyrészt mindig legyen petézésre alkalmas hely a fészekben, és birs virágzásra (akác előtt 2 héttel) meglegyen a 7 keret táblás fiasítás. Ehhez általában cseresznye virágzáskor, állomány szinten kell egy kiegyenlítést végezni, majd később a túlfejlődőket megcsapolni 1-2 fias kerettel.

Két telephelyem van. Az egyiken soha nincs repce, a másikon mindig van. Ahol nincs repce, ott általában ez a módszer állományszinten beválik, nem szokott gond lenni a rajzással, pedig szép népesek a családok. A repcés telephelyen már nem ilyen jó a helyzet, általában repce végére a sok begyűlő nektártól és méztől a családok 50-60%-nál felébred a rajzási láz, hiába adok nekik helyet és építési lehetőséget, és hiába csapolom őket. A repcés telephelyem még csak két éve van meg, így itt még finomítani kell a technológián, mert ami az egyik telephelyen kiválóan működik, az a másikon lehet, hogy egyáltalán nem válik be. Tavaly elég sok gondom volt emiatt a rajzással, de a tapasztalatokat leszűrve már megvan a tervem a rajzás kivédésére.

Legtöbbször a fészekben vagy közvetlenül a fészek mögött építtetek, a méztérben esetleg akácon szoktam építtetni, de ilyenkor is csak a fedett fiasok közé szúrok be 1-1 műlépet. Legjobbnak tartom az áprilisi és a júliusi építtetést, mert ezekben az időszakokban építenek a legegyöntetűbben munkássejteket. Éves szinten 10-11 műlépes keretet kiépíttetek családonként továbbá 2-3 alkalommal az építtető keretet is kitöröm.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #698 Dátum: 2021. Január 14. 12:39 »
Adamez.
Az hogy működne, hogy akáchordás elején megfordítanád az egész kaptárat, és hátul nyitnál kijárót, ha volna a kaptáron?

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #699 Dátum: 2021. Január 14. 14:29 »
Pusztán az, hogy megfordítjuk a kaptárt még nem sokat ér. Mindenképpen szükséges a fészekből kivenni a veselépeket, illetve elvenni a mézet (tisztító pergetés) és a fiasítást is be kell állítani. Így viszont egyszerűbb hátra csúsztatni a fészket a kerettartó sínen, felesleges a kaptárt forgatni. De mint említettem én már nem is használom ezt a mézeltetési módot, helyette anyaráccsal mézeltetek akácon, ennek a berendezése viszont már akác előtt 10 nappal megtörténik.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #700 Dátum: 2021. Január 14. 15:36 »
Köszi szépen!

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #701 Dátum: 2021. Január 15. 08:47 »
Köszönöm válaszod adamez2!

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #702 Dátum: 2021. Január 16. 22:19 »
Sziasztok!

Fekvőben lehet szöktetni? Elvileg működne?
Pl. egyszerre 4 lépet, esetleg 5-öt?
Mondjuk NB24 -ben van tartva NB18-asként, azaz le van zárva a 18 kereten felüli kaptárrész főhordásig.
Majd amikor szöktetni kell, lehet használni a plusz helyet.
Vízszintesen is elhagynák a szöktetett részt?

Köszi a válaszokat!
Attila

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #703 Dátum: 2021. Január 17. 09:09 »
Ezt már régen kipróbálhatta volna valaki akinek fekvője van. Van egy idősebb ismerősöm aki átállna rá mert már gondja van az emelgetéssel, de nincs segítsége hogy söprögessen.
Ki kell venni egy keretet, betolni a helyére a szöktetőt és vagy működik vagy nem. Gond amiatt lehet, hogy a keretek nem éleikkel néznek a szöktetőre hanem 1 keret van csak mellette lapjával. Ki kell próbálni, én is szívesen olvasnám a kísérlet eredményét.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #704 Dátum: 2021. Január 17. 19:42 »
Péntek Lajos azt írja a könyvében, hogy a melegépítményű nb-t lehet. Válaszfallal lezárod a keretek 1/3-át(csak fiasmentes keretet) , fent a szellőzőnél hagyni kell rést a kirepülésre. Következő nap kirepülnek a lezárt részből a méhek a fény felé, és elől a röpnyíláson vissza térnek a kaptárba. Szigorúan csak kutatás mentes időben alkalmazható. Még nem próbáltam ki, de ki fogom.